Cikkek idő szerint
2023. 02. (15)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Római történet

Törölt felhasználó
2012. 01. 22. 20:05 | Megjelent: 885x
Római történet.


Pompei i. e. 55

Egy zárt lovas szekér halad egy kanyargós hegyi úton. A várostól távolabb álló Ludus (gladiátoriskola) felé tart, mely egy gazdag római polgár tulajdona. A szekeret lovas katonák kísérik. Már látszódnak a pompás villa és a mellette álló erődítmény körvonalai. Kisvártatva megérkeznek. A vastag falakon őrök strázsálnak, a hatalmas vaskapu nyikorogva kitárul és a menet behalad az udvarba.
Flavius az intéző siet a gazda elé, aki a felesége és barátai társaságában múlatja az időt. Pompás villájuk a kor ízlésének megfelelő, előkelő és fényűző.
A teremben kényelmes „szófákon” hevernek az előkelőségek, éppen egy gladiátor és két szolganőaktusát követik figyelemmel. A tekintetek a terem közepére irányulnak. Ez a harcos jutalma a győzelmeiért, a vendégeknek pedig jó szórakozás. Egy fiatal kreolbőrű félmeztelen lányka mézes bort szolgál föl a publikumnak. A háziszolgák csak mezítláb léphettek a márványpadlóra, a lábukon pecsétes bronz ékszert viselnek, mely azt hivatott jelezni hogy kihez tartoznak.
Flavius odalépett urához és így szólt:
-dominus, megjött az új rabszolgaszállítmány.
-sorakoztasd föl őket az udvaron-hangzott a parancs
-vannak köztük nők is
-mosakodjanak meg és hozasd ide őket, had irigykedjenek a többiek- súgta az intézőnek.
Felkelt és kiment a teremből, keresztül haladt a hálótermeken és kiállt az erkélyre, amely a gyakorlótér fölött magasodott. Megszemlélte az új gladiátorjelölteket.
-A gazdátok-mutatott föl Flavius.
-Szólítsátok dominusnak!
-dominus- hangzott kórusban
Hitvány népség, legyintett rájuk és visszament a fogadóterembe, ahol már véget ért a szeánsz. A vendégek pajzán történeteket adtak elő erősen illuminált állapotban.
-van még egy meglepetésem- nézett a feleségére az úr.
Tapsolt, mire az előtérből két lemeztelenített lányt tuszkoltak be az őrök. Testükön csillogtak még a vízcseppek, melyek a fürdés után fokozatosan szaladtak lefelé egész testükön. Ezek a testek időnként összerezzentek , és libabőrösek lettek, ami így még hamvasabbnak tűnt.- A barna hajú még szűz, tudták meg
az intézőtől. Erre a ház úrnőjének felcsillant a szeme.
-Én vagyok ennek a Ludus-nak a vezetője, a feleségem tulajdonai lesztek, szólítsátok őt dominának, engem pedig dominusnak.
A domina megörült férje nagylelkűségének, hogy végre kiélheti uralkodási vágyát. Még nem voltak saját rabszolgái. Felkelt és odalépett a szerzeményeihez. Méltóságteljesen megkerülte őket, és megsimogatta remegő testüket.
A domina középkorú, a kor divatjának megfelelően öltözött vagyonos nő volt, s ehhez mérten hiú.
Elbűvölte őt a barna hajú lány természetes szépsége. Elkezdte simogatni a melleit, majd lecsúsztatta a kezét fokozatosan a hasára, de miközben a nemi szervéhez ért volna, a lány leköpte.
-Te kis vakarcs-pofozta meg a száját-mit merészelsz.
A vendégek felhördültek- ez tűrhetetlen-kiabálták! A dominus intett és az őrök elráncigálták a lányt a terem sarkához. Köteleket kötöttek a csuklójára és kifeszítették a karját két oszlop közé, jó magasra. Vadul rugdosott
a lábaival, míg azokra is kötelek kerültek és kihúzták őket a két oszlop tövéhez. Ott állt lábujjhegyen „x” alakban kikötve. Moccanni sem tudott. Mellei emelkedése jelezte hogy szaporán veszi a levegőt. Tudta mi fog következni. Izmai megfeszültek, fejét leszegte. Tudta hogy most már nem menekülhet. A dominus kivette Flavius kezéből ostorát.
-meg kell neveljelek!
-hagyd majd én, hisz már az enyém-szólt a domina.
A lány mögé lépett, szemben voltak a közönséggel, aki mindig élvezte az efféle jeleneteket.
Kezdődhet a büntetés. És lassan számolva elkezdte ütni a lány hátát, aki próbált kiszabadulni kötelékeiből. Rángatta csípőjét, izgett mozgott s ez rendkívül fölizgatta a publikumot. A másik rab nem merte nézni sem.
A domina belemarkolt a lihegő lány hajába, hátrahúzta a fejét és azt mondta neki-Ezt volt a lecke. Meghúzta a szeméremajkait, amit az előbb nem tudott megtenni. Megsimogatta a hátát ami így még jobban égetett. Legközelebb ne ellenkezz.

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.