A gyantázás iszonyat fájdalmas volt. Többen fel fel is üvöltöttek a fájdalomtól. Ekkor viszont a nevelőnő kisasszony mindjárt aktíválta is a büntetést a nyakörvön keresztül. Gyorsan megtanultuk így mind az öten hogy némán tűrjük a fájdalmat, hiszen a szépségért szenvedni kell. A legjobban az intim rész gyantázása fájt, de az eredmény magáért beszélt. A szemöldökeink is szépen meg lettek ritkítva csipesszel, de az arcunk szerencsére már a lézerrel lett szőrtelenítve, így az fájdalommentes volt. Anyaszült meztelenül teljesen szőrtelenül sorakoztunk fel ismét a nappaliban. A szolga alapállást már ismertük így terpeszben, hátratett kézzel, fejünket lesütve vártuk hogy a táborvezető asszony ismét bejöjjön a szobába és folytassa az eligazitást és a nővé nevelésünket.
Kb. tíz perc feszült várakozás után meghallották a már ismert magassarkú kopogást. A táborvezető asszony végigszemlélt mindannyiunkat és elégedett volt azzal amit látott így meg is dícsérte a nevelőnő kisasszonyt.
A táborvezető asszony hozott magával öt darab apró punci formájú erényövet. Átadta a nevelőnő kisasszony nak aki szétosztotta közöttünk és megparancsolta hogy helyezzük fel magunkra. Nagyon aprócska volt a farokketrec ezért különösen nehéz volt feltenni. Egyik tsajsziak méretes szerszáma volt neki azért nem sikerült. Ezt a táborvezető asszony is észrevette ezért mindjárt kezelésbe is vette szegény tsajszit. Alaposan meg csavarta szegény pára gyíkocskáját hogy a vér kimenjen belőle miközben a nevelőnő kisasszony hátrahúzta a lábai között a Tsajszi zacskóját és a heréit tenyérrel elkezdte csapkodni. Mikor szegénykém a fájdalomtól felüvöltött akkor pedig jött a büntetőnyakörv. Gyorsan a földre került a tsajszi ahol a hölgyek a cipőjük talpával kezelték tovább hogy rámenjen a picike kis ketrec. Ezt látva mi már mindent elkövettünk hogy fel tudjuk helyezni a ketreckét. Nekem mindig problémám volt a farokketrec elkél mert a zacsim nagyon lapos és nem fogja meg a gyűrű és lecsúszik. Ezt a nevelőnő kisasszony is észrevette de szerencsére én nem büntetést kaptam csak egy derék rögzítő szíjat.
Ott álltunk mindannyian meztelenül egy szál punci formájú farokketrecben és nyakörvben, várva az eligazítást hogy végre nővé válhassunk.
Egyesével kellett a táborvezető asszony elé lépnünk aki egy hatalmas ruhásszekrénynél állt és kiosztott valamennyiünknek egy egy ruhadarabot. Én egy testhezálló rózsaszínű bársony miniruhát kaptam. Ezután a nevelőnő kisasszony bugyit, harisnyát melltartót, és cipőt osztott nekünk. Kaptam egy rózsaszín selyem bugyit, melltartóval. Áttettsző csillogós szövésű harisnyanadrágot és egy fehér magassarkú pumpsot. Felöltözködtünk és beültünk egy egy sminkasztalhoz ahol elkezdhetük kisminkelni magunkat amiben a nevelőnő kisasszony végig a segítségünkre volt. Végül a kikészített parókák is felkerültek és végre a tükörből egy csajszi mosolygott rám vissza.
Kezdődhetett a fényképezkedés. Csodás élmény volt a fényképezkedés. Itt már teljesen felszabadultak voltunk mind az öten. Már dumcsizhattunk is egymással és segíthettük egymást a pózolásban a kamera előtt. El is röppent az egész nap. Vacsora csak egy kis salátát kaptunk de az izgalmaktól nem is volt étvágya egyikünknek se.
A nap végén a táborvezető asszony még kiosztott mindannyiunknak egy egy Sissy egyenruhát azzal az utasítással hogy reggel hat órakkor sissy egyenruhában kell megjelenni a konyhában.
Ezzel elcinulhattunk a szobánkba, aludni.
Folyt. Köv.
Hozzászólások (0)