Viasz szere(t)lem

Sötét van, csupán a sarkokban világít egy-egy gyertya. Lángjuk árnyjátékot játszik a falakon, sárgás-fehér fényük tompítja a kontrasztokat és barátságosabbá teszik a sötétet.

Az egyik sarokban térdel a lány. Lábain, csuklóin bilincs, nyakán nyakörv, mellbimbóin csipesz. A csipeszek puszta jelenléte fájdalmas, de mégis izgató. Csend van, nem szűrődik be az utca zaja, nem hall mást csak saját és a férfi légvételeit. Egyikőjük sem szól jó ideig, a férfi nézi a lányt. A lány bőrén érzi a tekintetet. A fények játéka megvilágítja fehér bőrét, hol fehér hol sötét a teste. Meghitt a pillanat. Nem tudni mióta ülnek így csendben.

Egyszer a férfi megszólal:

- Gyere ide elém.

A lány megmozdul a sarokban, fejét leszegve a férfi elé áll.

- Igen Uram!

Hallatszik a halk de mégis tiszta hang. Ott áll a ffi előtt, a férfi most is rajta tartja a tekintetét, nézi ahogy a gyertyafény táncol a lány testén.

- Nem jöttél elég gyorsan.

Szól keményen a férfi.

- Ezért büntetést fogsz kapni, remélem tudod.

- Tudom Uram!

- Akkor nyilván azt is tudod, hogy mi a dolgod? Hajolj le és fogd meg a bokád.

Ellentmondást nem tűrő a hang.

- Igenis Uram!

De ahogy kimondta ezt a lány, már le is hajolt.

Ekkor a férfi elvette a korábban elkészített korbácsok egyikét és ütni kezdte a lány fenekét.

Nem tudni mennyit ütött, de a lány érezte, hogy minden ütés pontosan kimért, minden ütésnél felszisszent. Ahogyan megmozdult a teste az ütések hatására úgy a mellein lévő csipeszek közötti lác is megmozdult. Minden mozdulatnál fájdalom hasított mellbimbójába. Úgy érezte az egész feneke s a mellei lángolnak a fájdalomtól. Szörnyen fájt már a feneke, könnyei csorogtak, de nem szólt. Érezte ahogy a fájdalom szétárad testében, úgy puncija egyre nedvesebbé válik.

-Mihaszna, lusta ribanc feküdj hanyatt az asztalra.

Szörnyen rideg volt a hang. A lány nem szólt, lefeküdt. A férfi mögé ereszkedett, de úgy hogy akkor már merev pénisze a lány ajkait súrolja.

- Ugye tudod mit kell tenned?

A lány tudta. Lágyan ajkai közé vette a merev péniszt és szopni kezdte finoman, ügyelve, hogy ne érjen hozzá a foga és amennyire a kényelmetlen helyzete engedte - minél jobban magába szívja azt. Nyújtogatja a nyakát, próbált fészkelődni, de mihaszna.

- Tedd szét a lábaid és húzd fel őket.

Így is történt, majd egy vibrátort vett le a polcról s a lány kezébe adta, hogy kényeztesse magát vele.

Roppant kényelmetlen volt a kisasztal, a lány lábai minduntalan lecsúsztak. A lány keservesen próbálta lábait az asztalon tartani, de ahogy a vibrátorral kényezteti magát, ajkaival Urát, úgy csak nem akaródzott lábainak az asztalon maradni. Ekkor a férfi elővette ismét a korbácsot s a lány combjait kezdte ütni.

- Nem megmondtam, hogy tartsd szétnyitva a lábaid?

Ütemesen érték az ütések a comb belső oldalát, ahol egyébként is a bőr nagyon érzékeny. A lány ekkor már sírt, könnyei összefolytak arcán, lefolytak a nyakán, a füle mellett egészen a tarkóján. Jó pár ütést érte így a testét, közben a csipeszek egyre jobban szorították mellbimbóit. Már egész testében remegett a lány, arcát, vállát, nyakát könny áztatta. Egész teste égett az ütések hatására, mellei feszültek, szörnyen fájdalmassá váltak. Nyögött, hörgött a fájdalomtól. Minden erejét összeszedve, alig hallhatóan mondta:

- Könyörgöm Uram!

Ez a hang már fátyolos és rekedt volt a sírástól, elemi erővel robbant ki belőle a zokogás.

Ekkor a férfi abbahagyta az ütéseket, elvette kezéből a vibrátort amit egyébként is már csak a kezében fogott, majd levette a duzzadt-égő mellbimbókról a csipeszt.

Szép csendben megnyugodott a lány, lélegzete ismét ritmusossá vált, zihálása alábbhagyott.

- Most olyat fogsz érezni amit még sosem, maradj így fekve, ne mozdulj.

Majd a galériára vezető lépcsőről elvett egy gyertyát. Az olvadt meleg viaszt a lány duzzadt, égnek meredő bimbóira csepegtette. Gyönyörű volt, ahogyan a meleg cseppek pillanatok alatt a bimbókra dermedtek, gyönyörű volt a lány is ahogyan a lángok megvilágították kéjtől csillogó arcát.

A lány még sosem érzett ilyet, mikor meglátta a gyertyát sejtette mi fog történni, félt is, de izgatta az ami rá vár.

Mind a két mellét finom viaszréteg borította, a viaszréteg alatt ott duzzadtak a kemény bimbók. A férfi nézte a művét, nem tudta megállni, hogy ne simítson végig rajta. Amikor a férfi keze a lányhoz ért, a lány mellkasa megemelkedett. Élvezte a meleg simogató kezet. Lélegzete gyorsabbá vált. A férfi keze ekkor már a lány hasán kalandozott, majd hirtelen mozdulattal feltárta az akkor már nedves puncit. Nem tétovázott, a lány elé állt és magáévá tette a táncoló gyertyafényben. Mindkettőjük testén meg-megcsillantak az apró izzadságcseppek a meleg lángok fényében.