A szolgálólány IX.

- Jobban ringjon az a popsi! Állj meg, nézz vissza ránk, és húzd szét szépen a popid ! Látni akarjuk Márkkal az arcodat, és azt a gyönyörű plugot! Ügyes vagy! 

A gyönyörök lakosztályában Márk átveszi az irányítást. Enikő kap egy leheletvékony hímzett fekete, elől teljesen nyitott, sejtelemesen áttetsző szexy háromnegyedes ujjú felsőt, melybe azonnal bele is szeret. Dóra magára vesz egy fekete, álomszép csipkés body-t, Márk pedig egy fehér boxer alsót. 

Az alkalomhoz illő dresskodban kalauzolják végig Enikőt a kéjlakon. Megmutatnak mindent, kipróbálhat, illetve megfoghat minden olyan bútort, eszközt, amit szeretne. 

- Van keresztünk is. - húzza el a paravánt Márk. - Bemutatom Andrást! - neveti el magát.

- Mondtam, hogy nagy mókamester!

Enikő kérdés nélkül bújik ki a felsőjéből, és áll oda a kereszthez. Márk kérdés nélkül csatolja be a csukló és bokapántokat.

- Na milyen?

- Furcsa, de nagyon izgalmas! Azt érzem itt állva, hogy egyre jobban felizgulok, de a fenekelő padon intenzívebben érkezett meg ez az érzés!

- Örülök! Mit szólsz drágám!

Dóra odalép Enkőhöz, és válasz helyett csak megcsókolja a kikötözött nőt. Márk látva, hogy ez a kérdése bekerül abba hosszú sorba, melyre sosem fog válasz érkezni, átmegy a rendelőbe.

- Nagy szerencséd, hogy most ezek Márk percei! Nem akarok vörös sajgó seggel jajveszékelni előtted, ezért visszafogom magam - suttogja a fülébe. - ...de remélem tudod, hogy van ...még némi ...elszámolnivalónk. A tegnapi, és ...a mai ...produkciód minden ...képzeletemet ...felülmúlta, és ígérem ...ezt ...vissza ...fogod ...kapni ...sokszorosan!!! El ...fogom ...érni, ...hogy már ...akkor ...orgazmusod ...lesz, amikor ...megcsörren ...a ...telefonod, ...és ...azt ...látod, ...hogy ...én ...kereslek!! - neveti el magát Dóra, miközben a puszi és csóközönt abbahagyva, Enikő szemébe nézve elkezdi kicsatolni a karpántokat. - Hagyd ott a kezeidet! - vált egy egészen szigorú stílusra Dóra, és megfogva Enikő karját, egészen lassú mozdulattal segíti ki a pozícióból.

Márk mit sem hallott, és látott az elmúlt percek, puszikban, csókokban, és fenyegetésekben gazdag történéseiből, hiszen az orvosi szobát készítette fel Enikő fogadására. Ő már csak azt látja, ahogy Dóra finom mozdulatokkal segíti ki Enikő bal kezét is a pozícióból, majd hosszú érzéki érintéssel simogatja végig a karjait.

- Drágám, kérlek készítsd fel a vendégünket arra ami most vár rá!

Dóra tekintetében egyszerre jelenik meg a mosoly, és az aggodalom egy -egy kis csírája. Mivel nem ismeri még annyira Enikőt, nem tudja, hogy mire számítson, nem tudja, hogy az eltelt idő miként változtatta meg benne az első találkozásuk élményét...

- Tehát, ezt a procedúrát, ami most rád vár nekem köszönheted. Az első találkozásunk miatt van mindez, pontosabban azért, mert nem azzal kezdtem itthon... hogy megvizsgáltalak már akkor. 

Enikő kikerekedett szemekkel, némileg értetlenül hallgatja Dórát, miközben időnként a mosolygó Márkra pillant.

- Tehát akkor, a szadista férjem szerint nagyot hibáztam, hogy nem azonnal meséltem el neki, hogy mi már szintet léptünk az ismeretségben.

- De egy nő másként működik!

- Ne is próbálkozz! Ezt ő nem akarja, vagy tudja megérteni. Férfi! Ráadásul akármilyen kedves, szadista!

- ....és most mi vár rám? - néz kissé elbizonytalanodva Enikő Márkra, aki rezzenéstelen mosolygós arccal hallgatja Dóra szenvedését.

- Tehát nagyon tömören, amit én tudok belőle. Mr. Szadista be fog kísérni a vizsgálóba. Gondolom be kell majd ülnöd a vizsgálószékbe, és mindent el kell majd mesélned arról, ami akkor kettőnk között történt. Részleteket nekem sem árult el!

- Igen bevezetlek Dóra birodalmába. - veszi át a szót Márk. - Ez azon ritka esetek egyike lesz, amikor nem lesz ott velünk Dóra, mert neki addig kint van egy kis dolga. Csak ketten leszünk! Szerintem ne is húzzuk az időt! Gyere Drágám! - fogja meg Márk a felesége kezét, és a fenekelőpadhoz vezeti.

Dórának le kell venni a bodyt és rá kell hasalnia a padra. A helyzet komikuma, hogy most Enikő adja fel Dórára a kar és bokapántokat, majd Márk segtségével megismerkedik a natur kenderkötélben rejlő titkokkal. Ámulattal nézi, amilyen gyakorlott mozdulatokkal, fűz, hurkol, csomóz ...Dóra szavaival élve Mr. Szadista. Amikor már Dóra tulajdonképpen meg sem tud mozdulni Márk még mindig csomóz, és az ég tudja még milyen varázsmozdulatokat csinál.

- Ugye milyen szép? Imádom ezt a kerek popsit, ezt a... Na de nekünk dolgunk van! Mi megyünk Drágám, majd jövünk valamikor... Nem is búcsúzol el tőlünk? ....ja hogy a szád is be van tömve! Ahhh, így már értem miért vagy ilyen szótlan! - neveti el magát Márk, majd megfogja Enikő kezét, és kéz a kézben elindulnak a rendelőbe.

Enikő kezdeti aggodalmaskodását, Márk elég gyorsan feloldja, és a tény, hogy kettesben lesz Márkkal, hogy nem kell Dóra figyelmét a hátán éreznie miközben a férjét esetlegesen megérinti, megöleli... nagy szabadsággal ajándékozza meg. Bármennyire tudja, hogy ez a vendéglátójuknak teljesen rendben van, neki azért még furcsa ez a helyzet. Sokkal egyszerűbben tud Dórához kapcsolódni Márk figyelő tekintetének fókuszában, mint Márkohoz egy fordított szituációban.

Dórát meglepetésként érte, hogy a férje tizenkilencre lapot húzott, és kettesben marad Enikővel. Nagyon furcsa érzések kavarodnak benne. Düh, mert ezt nem beszélték meg! Kíváncsiság, hogy vajon mi fog a rendelőben történni. Izgalommal átszőtt izgatottság, mely ebben a helyzetben mindig eluralkodik rajta... 

A percek lassan telnek, figyelmét igyekszik a rendelő irányában összpontosítani. Kiszűrődő szavak, Enikő kacagása, fém eszközök hangjai, víz csobogása... majd egy pillanatról a másikra megszűnik minden zaj, nesz, hang.

- Mi történhet? Mit csinálnaK???

- Abban a pillanatban, hogy ez a gondolat megfogalmazódik benne megérzi, hogy a gyorsoldó kötések egymás után lazulni kezdenek. Férje odaguggol a feje elé, és miközben tempósan oldani kezdi a csomókat, puszikat nyom az arcára. Az utolsó kötél kioldásával párhuzamosan a szájából is kikerül a...

- Szemét, ezt nem beszéltük meg! - pillant dühösen a férjére!

- Ezt a tíz percet kibírtad! Azt akartam, hogy ezt is lássa, de most menj be hozzá, mert szüksége van rád!

- Persze, tíz perc! Mit csináltál vele, hogy szüksége van rám? Kiszadiztad? Vérzik a popsija? Mit??? - kérdi a dühtől könnyes szemekkel Dóra!

- Nyugi, tényleg tíz perc volt, nézz rá az órára! 

- Jó, de akkor is! - öleli át Dóra a férjét.

- Ha megnyugodtál, és megtanultad, hogy a fontos dolgokról mindig beszámolsz nekem, akkor töröld meg a szemeidet, és igyál a egy pohár vizet! A páciensed már alig várja, hogy megkapja tőled élete első beöntését.

- Micsoda? - kerekedik ki Dóra szeme.

Amikor Enikő és Márk kéz a kézben bevonulnak a rendelőbe, mindössze egy kérdés hangzik el Márk szájából a történettel kapcsolatban.

- A feleségem anno rádparancsolt, hogy vetkőzz le, mert meg akar vizsgálni?

- Ne hidd! Olyan furcsa volt, mert ott ültem előtte, és a kezeim saját életre keltek. Előtte vetkőztem le.

- Wowww...- mereng el Màrk egy pillanatra. - Én arra gondoltam, hogy felkészítenélek arra, hogy Dóra adjon neked pár beöntést. Felém még nem tudsz annyira kinyílni, azért nem én akarom...

- Szégyellem bevallani, de ha kettesben vagyunk, máshogy érzem mindezt. Lehet, hogy csak Dóra előtt vagyok veled távolságtartóbb, gátlásosabb, vagy nevezzük bárhogy!

- Köszönöm, hogy ezt elmondtad, de mi egy hármas egység megalkotásán dolgozunk, és nem hiába akartam veled kettesben maradni. Ezt éreztem én is, és ez így rendben van! Nekem.... bármennyire is vágyom most arra, hogy megcsókoljalak, szóval nekem sokkal könnyebben megy, ha először Dóra jelenlétében csókollak meg. A második, harmadik már nem annyira érdekes, de az elsőnél....

- Megértelek, és elfogadom. Lehet, én is meglepődnék... - mosolyodik el Enikő.

- Nos, benne vagy abban, hogy belevesd magad a medical fétishünk érzéki mocskossàgàba?

- Erre most mit mondjak?

-Azt ami ebben a pillanatban benned van! Dóra mindent meg fog tenni, hogy jó élménnyel gazdagodj, ere garanciàt vállalok! Ha máshogy lesz, elfenekelhetsz! - mosolyogva el magát Màrk.

- A félelem mellett kíváncsisàg is ott van bennem. Olyan sokszor szóba hoztàtok màr... Rendben legyen, csináljuk! - húzza ki magàt, lesütött szemekkel Enikő.

- Rendben! Nagyon fogunk ràd vigyázni, ezt megígérem! Akkor szedjünk össze mindent, amire szükség lehet.

 Ott találsz nedvszívó popsialjat. Abból hozhatsz... mh... négy öt darabot. Egyet tégy ide. Itt lesz a popsid. Először az oldaladon fogsz feküdni, és a fejed arra fog nézni. Kell még vazelin, ott találod. Nagyszerű. Azt tedd oda, mellé tegyél még papírtörlőt, ami arra kell, ha Dóra kihúzza a popsidból a csövet, azzal tudja megfogni, mert ha egy kis széklet maradna a csövön, akkor ezt így benne marad a papírban. Hozz még ide kérlek egy doboz gumikesztyűt, és akkor nézzük a felszerelést. 

Enikő megbabonázva készíti elő saját vélhető inkvizíciójának kellékeit. Sosem gondolta volna, hogy így beszippantja ez az előkészület. Márk magyarázása, apró érintései, összenézések, összesimulások... jó érzés hozzányomni a popsiját, behajolva rápillantani, és élvezettel nyugtázni, ahogy a férfi áhítattal pillant formás, érett melleire, ágaskodó őzbarna mellbimbójára... Jó érzés Márk mögé lépni, és óvatlanul eljátszani, hogy véletlenül megbotlik, és hozzányomja az izmos hátához a melleit, jó érzés megérezni a férfi melegét, azt a férfi minőséget, aki ebben a játékban maximálisan partner.

- Atya világ, mekkora fecskendő! - szörnyülködik Enikő.

- Van ennél nagyobb is! - mosolyodik el Márk. - Na úgy látom mindennel elkészültünk. Gyorsak és ügyesek voltunk. Én kioldozom, és kiengesztelem Dórát. Addig te helyezkedj el az ágyon, ahogy megbeszéltük. Magadra teríthetsz egy zöld lepedőt... ja igen, a popsidból vedd ki a plugot, és rakd bele abba a tárolóba. 

- Erre hogy vetted rá? És egyébként kielégítő beszámolót hallottál tőle...

- Nekem csak egy rövid kérdésem volt. Nem ült be a székbe, nem kötöztem ki, nem... mi csak beszélgettünk, és felkészítettem őt fejben, a rá váró utolsó beavatásra. Ő készített mindent elő magának, úgy nézz szét majd a rendelőben. Szerintem megérdemli, hogy megdicsérd! Elképsztően nyitott, bátor, és én nem is értem mit keres egy ilyen önálló nő a férje mellett! Ez számomra egyre nehezebben érthető tény, de ez az ő élete...

- Ne feledd, ha nem amellett a férfi mellet élne, most nem lenne itt, és milyen jó, hogy itt van! - vág Dóra a férje szavába. - ...de azt ígértük neki, hogy ezen a hétvégén nem kap még...

- Ahogy láttam, ez számára teljesen rendben van így! - vág Márk Dóra szavába. - Egy olyan szó nem hagyta el a száját, ami azt sugallta volna, hogy nem akarja, sőt!

Amire Dórák belépnek a rendelőbe, Enikő már két zöld lepedővel beterítve, csak a popsiját szabadon hagyva fekszik az ágyon. Dóra a meglepetéstől alig tud szóhoz jutni. 

- Operációra készülünk? - lép oda Enikő fejéhez, megsimogatva gyengéden az arcát, majd puszit nyomva rá.

- Valamit rosszul csináltam?

- Nem mondanám, sőt! Sok mindenre számoltam, amikor Márk elmondta, hogy mégis lesz egy kis orvosi beavatkozás ma, de erre a látványra egyáltalán nem! Amikor arról meséltél nekünk, hogy sok vágy, és elfolytott fantázia vár arra, hogy megvalósuljon... szóval én alábecsültelek! Tegnap óta sokadszorra lepsz meg... Márk most ne figyelj ide kérlek - pillant Dóra a férjre fülig érő mosollyal. - ...ha ezt így folytatod, én beléd fogok szeretni! Márkot nem adom, de már most imádom azt aki, és azt amilyen huncut, perverz kis dög vagy! Minden előzetes elképzeléseimet felülírtad eddig, minden képzeletemet túlszárnyaltad, amit előzetesen a héten felállítottam magamban!

- Én szóltam! - hunyja le a szemét, és hajtja vissza a fejét Enikő az ágyra. Teszi úgy, mintha valamilyen, műtét előtt adott nyugtató koktél hatása miatt lenne belassulva.

Dóra, még percekig ott áll, simogatva, cirógatva Enikő mosolygós arcát, majd Márk asszisztálásával elkezdődik terápia. 

Előkerül az óriási fecskendő, érzéki finomsággal becsúszik Rüsch végbélcső Enikő popsijába, és nagyon-nagyon lassan elkezdi Dóra beadni a fecskendő tartalmát.

- No meg is vagyunk az első adaggal.

- De nem érzek semmi különöset!

- Igen, ezt mondtam neked! Lehet ezt így is! - mosolyodik el Dóra. - Feküdj most a hátadra.

- Márk kérem, segítsen a kedves páciensünknek, de várjon csak! Jöjjön egy percre ide hozzám! 

Enikő miközben a kért pozíciót felveszi, kíváncsian néz az orvosára, mit akarhat a férjétől! Mit találhatott ki, ami számára... de nem, semmi különös nem történik, csak egy gyors, láthatóan szerelmes, a rövidsége ellenére is szenvedélyes csók csattant el, majd a következő pillanatban már ismét ő kerül a középpontba. Ott fekszik teljesen meztelenül az újdonsült orvosai előtt, aki felfalják a tekintetükkel, elhalmozzák gyengéd érintésükkel...

- Ugye milyen szép a páciensünk drágám! - Pillant Dóra a férjére. - Kérem a drága páciensemet, kicsit húzza fel a lábát, mert szeretném megmasszírozni a hasát.

Enikő egy picit megretten a masszázs szó hallatán.

- Ne félj, semmi sem történik, ha bármi kis baleset megesik. Ezért van alattad az a puha nedvszívó cucc. - simogatja meg Dóra Enikő arcát. - ...de ha azt érzed, hogy menni kell, menj nyugodtan! - gondolata megpecsételéseként egy csókot nyom páciense ajkára.

...és Enikő, saját maga számára is meglepő módon bírja a masszázst. Nem okoz gondot a gyenge ingerek kezelése, és a mosdóba is kényelmesen sétál ki. A további tisztításokhoz már olyan felszabadult természetességgel készült fel, mintha ez egy fétishe lenne, és... Persze ehhez Dóra és Márk tudása is kellett. A második alkalommal már váltott pozícióban kapta meg az picivel több, mint egy liter vizet. A feje fölé akasztott tartály hosszú szilikon csövébe szerkesztett elzáró végig a kezében volt, és így ő szabályozta, hogy milyen sebességgel, egyszerre mennyi folyadék érkezzen meg a hasába.

A harmadik beöntése után mosolygós tekintettel sétál vissza a rendelőbe, ahol csendben csak percekig áll, és csodálja a szenvedéjesen csókolózó doktorait.

Dóra veszi észre, az ajtónak támaszkodott mosolygós, alig hallható, de szaporán a levegő után kapkodó nőt, aki őket nézve finoman simogatja a punciját, ujjai láthatóan erős szorításban tartják meredező mellbimbóját...

- No nézd csak, nézd csak! Mi történik ott? - kuncogja el magát a doktornő.

- Ó de szép! 

- Na ennyit az élvezkedésről! Megkérném a drága páciensünket, hogy ezt azonnal hagyja abba! Tegnap még összerezzent a beöntés szó hallatán is, ma meg itt élvezkedik! Érti ezt doktor úr? Kérem, azonnal hajoljon rá a vizsgálósztalra, és készüljön, mert kap egy kúpot is a fenekébe, lezárásként, ápolásként.

Enikő felnevet, de a huncut énje még rátesz egy "lapáttal", mert oly érzékien veszi be a szájába a nedveitől elázott ujjait, hogy Márk Dóra mögé áll, kezei ölelésébe zárja az imádott kelbeleket... 

Folyt.köv...