Megtörés (13)

     Mivel ennyire rosszul bírta, kitaláltam, hogy ezt ki kell használom, és az ütések után is a talpaival fogok foglalkozni, de ezúttal már a földre fektetve és gúzsba kötve. Úgyhogy eloldoztattam az asztaltól Julival, és átkötöttem a földön, hason fekve. Miután megvoltam vele, és ellenőriztem, hogy elég szoros a kötés, kimentem, és behozam a befőttes gumikat és gyertyát meg gyufát.

     Egy-egy gumit a talpaira húztam, és folytattam is a kínzást: a gumikat teljesen kifeszítettem, majd elengedtem, hogy végezzék a dolgukat: elemi erővel csípjék meg András talpát. A hatás nem maradt el, vonaglott, kapkodta a lábait, amennyire a kötések engedték. Hosszú percekig szórakoztam vele, nem is számoltam, hogy mennyit kapott, legalább 20-20 volt a gumikkal is, és végig nagyon szenvedett. Most Julit magam után hívtam, és utasítottam, hogy ő is csinálja meg ugyanezt. A harmadik próbálkozásánál sem feszítette meg teljesen a gumit, így büntetést érdemelt.

     - Juli, vedd le a nadrágod és a zoknidat, és feküdj a földre! - utasítottam.

     Juli engedelmesen, szó nélkül tette meg. Levette a két fekete bokazokniját, majd a farmerét, összehajtotta és a kanapéra tette a ruháit. Utána hassal a földre feküdt. Csak a fekete topja és a halványkék bugyija takarta a testét.

     - Mivel nem ütöttél a gumival elég nagyot, megmutatom, hogy mit vártam volna el tőled. - Majd fogtam két másik gumit, és Juli talpaira húztam. Csodásan nézett ki a lába, a körmeit megint feketére festette. Ahogy a gumit felhúztam,kihasználtam az alkalmat, hogy a tenyeremmel minél jobban megtapinthassam a puha talppárnáit. A talpa közepénél, ahol a legérzékenyebb a bőr fogtam és amennyire csak tudtam, kifeszítettem a jobb lábán lévő gumit, és elengedtem. Kicsit sikoltott, és mivel nem volt lekötözve, nagyot rántott a lábán.

     - Tűrnöd kell, ne merd elrántani még egyszer, mert te is huszat-huszat fogsz kapni. - Majd tovább folytattam 10 ütésig a talpa kínzását. Utána már nagy önfegyelemmel bírta, mozgatta ugyan, de nem rántotta el. A hangja viszont egyre nagyobb volt, de annak örültem is, hogy András magatehetetlenül végighallgatja. És következett a bal lába, arra is 10 csapást mértem. Itt már pontosan tudta, hogy tartania kell magát - vagy én ütöttem kisebbeket, de jobban bírta, nem mozgott annyira. Az utolsó csapás után végigsimítottam a talpait, aztán visszatértem Andráshoz.

     András verés és csípés után elgyötört talpaival folytattam a kínzását, elővettem a gyertyát, meggyújtottam, és elkezdtem forró viasszal csepegtetni. Ezt sem bírta sokkal jobban, de megával szúrt ki: ahogy mozgott néhány csepp a seggére és a lábszára is csöppent.

     - Ha a mozgolódásod miatt a padlóra kerül egy csepp is, iszonyatosan megbánod! És ne aggódj, elég közelről csöpögtetem, hogy tényleg csak rajtad múljon, de én tévesszek célt - mondtam gonoszan.

     Néhány perc alatt a sarkától a lábujja tövéig tele volt viaszcseppekkel András mindkét talpa, és a pálca és a gumi után látványos szenvedést produkált a forró viasztól. Miután végeztem a talpaival, elővettem a dobozból a csipeszeket.

     - Juli, kelj fel, fogd ezt a két csipeszt, és tedd András mellbimbóira! - És a kezébe nyomtam két közepes erősségű Binder-csipeszt. Ezek elég masszív darabok voltak, már fél perc után eléggé érezhető szorító hatással. Andrásra mellbimbóira nyilván sokkal hosszabb időre kerültek. Élvezettel néztem, ahogy Andrást az oldalára fordítottam, és Juli feltette a csipeszeket.

     - OK, most a farok- és herekínzás következik.

folyt.köv.