Az új Maggie 5.

-Óvatosan ribanc! Ne harapd le, csak kényeztesd! Csókold, szopogasd, a nyelved hegyével körözz, Szívogatni csak módjával, hogy fájdalmat ne okozz!- a lány szeméből kicsordult a könny, hiszen a fejbőre nagyon fájt, ahogy a gyönyörű kéz erősen markolta a haját. De megtanulta, ezt így tilos! Gyengéden játszott a mellekkel, hol az egyikkel, hol a másikkal. Az úrnője megfogta a fejét és lejjebb tolta. A lány nem értette, mit akar, hol és mit csináljon? Aztán, amikor a punciba süllyedt a nyelve és megérezte újból a „nyelv olajozó“ csodaszer ízét, mindent megértett. Nyugalom és otthonosság érzete áradt a testébe, ahogy felfedezte az úrnő legtitkosabb zugait. Halk sóhajokat hallott, ahogy a nyelve puhán, de fürgén mozgott és ízlelte a nedveket. Kezdte játéknak tekinteni, néha-néha kihagyott egy-egy ütemet, amikor átérezte az úrnő türelmetlenül megfeszülő testének keménységét. A játékában úgy érezte, ő irányít, hiszen a kezében van az úrnője sóhajainak kulcsa. Imádta a sóhajokat hallani. Imádta érezni a belső combokon átfutó remegéseket. Néha röviden, néha hosszan. A játék része volt, hogy olyankor változtatott, hiszen nyújtani akarta az élvezeteket.

Egyszer csak az úrnője eltolta magától és felkelt az ágyból. A lány csalódott volt, hiszen azt hitte, folytathatja még sokáig. Egészen más játék kezdődött ekkor. Az úrnő leült egy székre, majd a lányt a térdére fektette. Meztelen fehér feneke világított a gyenge fényben, amikor az úrnő simogatni kezdte.Nagy köröket írt le a tenyerével, majd minden befejezett harmadik kör után egy hatalmas csapással fejezte be. Majd újabb három kör, és újabb csapás. Ez így ment egy darabig, míg már csak kettő kör, majd minden kör után jött az ütés. Hangos csattanással, a fenék hosszú rengésével együtt. Aztán megszűnt a simogató kör és 30-40 csapás jött, mindig pontosan ugyanoda. Az első néhányat még fel sem vette, hiszen a varrónő gyakran verte el pálcával, de ő mindig máshova ütött, most viszont komoly fájdalmat érzett. És élvezte, pont úgy, ahogy egy odaadó szolgálólánynak élveznie kell. Az Úrnő abbahagyta a verést. Kissé kifulladhatott, hiszen halkan lihegett is. Sylvia ekkor vette észre, hogy a verés közben elharapta a száját, ahogy elfojtotta a sikolyait. Lenyalta a sós vérét a szájáról. Várta a folytatást, amely hirtelen következett be.

Az úrnő az ánuszától kezdve csúsztatta be az ujját a sikamlós nagyajkai közé, majd a hüvelyébe hatolt. A lány összerezdült, hiszen ilyen élménye még sosem volt. Az úrnője tövig hatolt bele, majd gyors mozdulatokkal ujjazni kezdte, A lány ekkor már olyan nedves volt az átélt izgalmak hatására, hogy már fájdalmat sem érzett, ahogy egy vastag tárgy hatolt a hüvelyébe. Mivel szűz volt, így a szűzhártya ellenállását úrnője erősebb nyomása szakította át. A lány felsikoltott a fájdalomtól, ami egy pillanatig tartott csak és már meg is szűnt.

-Óhh édesem! Én vettem el a szüzességedet? De izgalmas! Örökké emlékezni fogsz rám! És én is rád, hiszen még senkinek nem szakítottam át a szűzhártyáját! Tudod, hogy régen a férfiak sokat fizettek azért, ha a bordélyban egy szűz lányt vehettek maguknak? És én megkaptam ajándékba! Ezt meg kell ünnepelnünk! - azzal felállt, miközben a lány aki eddig a térdén feküdt, a padlóra esett.

-Gyere-gyere! Koccintsunk ezzel a finom pezsgővel! A szüzességed elvesztésére! - azzal a földről feltápászkodó lány kezébe nyomott egy poharat, majd ő hirtelen felhörpintette a sajátját.

Folyt.köv.