A szolgálólány VI.

VI.

Márk és Dóra a nappaliban történtek után körbevezeti Enikőt a ház azon részein, melyek "akár" mindenki számára is publikusak lehetnek. A séta után kiülnek a teraszra, hogy a felbontott habzóbor se menjen kárba, és maximális élményt nyújtva, a termelő szándékainak megfelelően, a legteljesebb élményt nyújtva teljesedjen be a sorsa.

A teraszon üldögélő, beszélgető, vidáman nevetgélő társaság hangulata a tökéletesen temperált habzóbor nélkül is kellően oldott. A környezet folyamatosan változó impulzusai pedig olyan remek körítést adnak ehhez a képhez, ami már a giccsesség határát súrolja. A késő délután tompuló fényei, a lágy és egyben forró szellő simogatása, a kert virágainak buja illata, a kerti tó szökőkútjának csobogása... és nem lehet elmenni amellett, ahogy Alfréd, az idegenekkel mindig barátságtalanul bizalmatlan koros kandúrt el sem lehet mozdítani Enikő lába mellől. Kényelmesen elnyújtózva, fejét a vendégük lábfején pihentetve egyenletesen szuszogva lustálkodik.

- Mintha el sem akarna engedni! Ilyet még senkivel sem csinált! 

- Igaza van Márknak, én sem láttam még sosem ilyennek őkelmét! - mosolyodik el Dóra.

- Megmutatnánk a gyönyörök terét neked... de oda te már csak meztelenül mehetsz majd fel, rajtunk még lesz ez-az.

- Biztos látni akarom én azt a teret? - kuncogja el magát Enikő.

- Be is köthetjük a szemeidet, és fel is tudunk téged kísérni!

- És gondolom előttetek kell, hogy menjek, és végig a fenekemet és a kivillanó szőrös puncimat akarjátok figyelni.

- Ezt szeretnéd? - komolyodik el Dóra. - Rendben így lesz, ha ez a vágyad ...megvalósítjuk!

- De én csak...

Dóra meg sem várja, hogy Enikő befejezze a mondatát. Feláll, megfogja az este vélhetően főszereplőjévé váló, a események felgyorsulásától meglepett nő kezét, és finom gyengédséggel felsegíti a kerti fotelből.

- Drágám, te még maradj egy kicsit. Szólok ha jöhetsz!

Dóra bevezeti Enikőt a nappaliba, majd innen átsétálnak a hálószobába.

- Felkészültél? 

- Nem is tudom. - válaszolja megilletődött hangon Enikő.

- Bármi sok, bármi kellemetlen, bármi olyan fog ezután történni, ami neked még nem komfortos... szólj! 

- Rendben... izgulok... megölelhetlek?

A két nő teste, és bizony a lelke is hosszú percekre mozdulatlan ölelésbe forr össze.

- Mostantól én foglak irányítani, én foglak felkészíteni...

- Ez mit jelent? - kerekedik ki Enikő szeme.

- Lassan levetkőztetlek, meztelenre. Te fent már csak meztelenül lehetsz! Ma ez a szabály! 

- Jajj...

- Ssss. Mostantól csak én beszélek, te csak akkor szólalhatsz meg, ha megengedem. Rendben van ez neked?

Enikő megadóan bólint egyet. Láthatóan belekerült egy olyan különös térbe, melyre talán már régen vágyott.

- Fent átesel néhány, talán kellemetlen beavatáson, amin megeshet, hogy minden alkalommal át fogsz esni a megérkezésedet követően. Pontosan tudod, hogy mi vár rád ugye?

- Igen - válaszolja alig hallhatóan Enikő!

- Nem hallom, és nézz a szemembe!

- Igen!

- Ezt már hallom! Ne izgulj, ma csak csupaszra fogunk borotválni. Nincs értelme többnek, nem fogunk szeretkezni veled, te fogsz nekünk segíteni. Neked eközben kényeztetned kell magad! Mindezt úgy, hogy ha rád pillantunk, látni akarjuk minden porcikádat! Nem zárhatod össze a combjaidat, nem takarhatod el a csupasz puncidat, a gyönyörű melleidet!

- Értem. 

- Bármit kérünk, teljesítened kell! Ne gondolj rémisztő dolgokra, figyelünk rád, de arra készülj, hogy érintened kell minket! Meg kell fognod Márk farkát ha azt kérjük, de nem szophatod le, ha vágysz rá, akkor sem! Ha a gyönyör kapujában vagy éppen, akkor is mi vagyunk az elsők! Megértetted? 

- Igen Dóra, értem!

- Ha esetleg valami figyelmetlenséget követnél el, el fogunk fenekelni. Minden ütést meg kell köszönnöd, és számolnod kell! Ne izgulj, nem fog nyoma maradni. Annál rutinosabbak vagyunk. Figyelni fogunk rád!

- Tudom, érzem, ha ez másként lenne, nem lennék most itt.

- Akkor kezdjük!

Enikő Dóra utasítása szerint kis terpeszbe áll, és felemeli mindkét kezét a magasba. A néhány perc elteltével Dóra szúrós tekintetének fókuszában hajtogatja a ruháit, és viszi oda a számára kijelölt szekrényhez, ahová be kell raknia. A szekrényben két üres polcot és egy akasztós helyet talál. Gondosan elrendezi a ruháit, majd hátrarakott kézzel Dórára pillant.

- Szeretem, ha ilyen pedáns a szolgálónőm! - lép oda hozzá Dóra, és rezzenéstelen arccal Enikő szemébe nézve, az ujjbegyével egy finom érintést indít el a nyakszirttől... - Nem csukhatod le a szemed! Itt most csak én élvezkedek! Értetted!

- Igen Dóra! Értettem!

- Helyes!

- Lassan Márkot is behívjuk, de van itt még valami. Beavatásod első állomása....

- Beöntés?

Dóra elneveti magát!

- Hát ennyire rettegsz tőle? Vagy ennyire vágysz már rá? Nem drágám, ma nem kapsz beöntést! Túlságosan elment az idő, túlságosan fel vagyok már ahhoz izgulva, hogy legalább egy órát várjunk rád! Azt majd legközlebb! Húzd ki azt a fiókot!

A fiókban egy kis bársony tasak, és négy gyönyörű mélybordó lakkbőr pánt lapul. 

- Ezt most rád fogom adni. 

- Ki fogtok kötözni? 

- Nem tervezem... nem nem hiszem, mindössze szeretnélek benne látni. Szeretnénk ha megbarátkoznál a viselésével, mert ha ...esetleg már legközelebb nagyon rosszalkodós hangulatodban leszel, egy pillanat alatt ki tudunk rögzíteni még bárhová is! 

- És ha már ma is nagyon megmakacsolom magam?

- Nem tudom Drága! Ezt majd a szituáció adja, de most csak annyit tudok mondani, hogy nem tervezem! - mosolyogja el magát Dóra.

Enikő kezébe fogja a csatos, fekete puha plüss belső borítássú, mélybordó lakkbőr külsejű kiegészítőket. A nyakra való részét Dóra adja fel, a bokára és a csuklóra való pántokat Enikő magának csatolja fel. A csuklópántoknál kicsit ügyetlenkedik, de Dóra türelmesen kivárja.

- Van még abban a fiókban valami! Ezt ma még eldöntheted hogy használod-e, de legközelebb, ha a mai este úgy alakul ahogy gondolom, tehát akkor már én fogom megmondani, hogy meddig akarom, hogy viseld. Igen, erről még nem esett szó. Amennyiben hármasban játszunk, kizárólag én irányítalak! Márk általam fog téged utasítani. Lesznek játékok, amikor ez változhat, de arról világos, egyértelmű utasítást fogsz kapni. 

- Értettem.

- Behívhatjuk Márkot?

- De még...

- Azt már az ő jelenlétében nézheted csak meg.

Márk a teraszon üldögélve már az utolsó korty Freskolt is "kivégezte", Alfrédot ellátta vacsorával, a madáritatókba friss vizet töltött... felfigyel a terasz ajtóra mely hangtalnul résnyire kinyílik. Ez volt az előzetesen megbeszélt jel, miszerint az előkészületek végére értek.

- Gyönyörűek vagytok! 

- Drágám mit szólsz Enikőhöz? Ugye milyen kívánatos, milyen szexy nő? - bújik oda a kanapéra a lehuppanó Márkhoz Enikő.

- Azt a mindenit! Ámulok és bámulok! 

- Mehetünk fel? Szeretném körbevezetni Encit fent, meg akarok mutatni neki mindent, ameddig zuhanyzol,

Az Enci szóra Enikő szemei kikerekednek. Egyrészt nem nagyon kedveli, ha becézgetik, másrészt bármilyen furcsa is, még senki sem szólította így!

Márk amilyen gyorsan kényelembe helyezte magát a kanapén, olyan gyorsan pattan is ki belőle. Felsegíti Dórát, és elindulnak az titkos ajtó felé. Pár lépés után visszanéznek Enikőre, aki meg sem moccan.

- Enikő nem akar jönni? - pillant kissé értetlenül Dórára.

- Túlságosan jól nevelt szolgálónőnk van, és nem adtunk neki semmilyen utasítást!

Márk elmosolyodik, majd Enikő felé nyújtja hívogatóan a kezét, de a szoborrá "dermedt" vendégük meg sem moccan. Tekintete Dórára szegeződik, aki alig észrevehető elégedett mosollyal nyugtázza magában a történteket.

- Gyere nyugodtan! Úgy emlékszem előttünk akartál felmenni... hát indulás! 

- Mit szólsz drágám ehhez a gyönyörű popsihoz? - pillant Márk Dórára.

Enikő huncutul, a lépcsőn való haladás minden pillanatát kiélvezi. Érzi a rá szegeződő tekinteteket, élvezi hogy egy olyan vágyát sikerül megvalósítania, melyre már nagyon régen vágyott, de hátranézni nem akar! Túlságosan szabálykövető ahhoz, hogy ezt megtegye.

- Kérlek állj oda az ágyhoz, széles terpeszben, a karjaidat hátul kulcsold össze, ahogy lent ezt már olyan szépen megtetetted a ruháid elpakolása után. Mától az a te szekrényed. Amikor megérkezel, oda pakolhatod be minden dolgodat, neked kell rendben tartani, mi oda nem nyúlunk be, de a rendet ellenőrizni fogjuk!

- Értem!

- Helyes! Túlságosan jó szolgálólánynak tűnsz így elsőre! Na majd meglátjuk a folytatást! 

- Beavatásod második állomásához érkeztünk. Máris jövünk vissza Dórával, de addig nem mozdulhatsz el innen, nem fordíthatod el fejedet. Minden meg fogunk mutatni időben!

Dóra és Márk ráérősen átsétálnak a rendelőbe, ahol a már előre kikészített orvosi ruhát magukra veszik.

Dóra huncutul Márkra pillant, majd kihúz egy fiókot, és kivesz belőle egy pumpás plugot. Márk szemei kikerekednek.

- De ezt te nem is szereted!

- Ne kérdezz semmit, ez most kicsit más helyzet! Megnézzük mit szól hozzá, ha...

- De akkor csak a köpeny legyen rajtad! Semmi más!

Dóra válaszképpen egy csókot nyom Márk ajkára, és már pucsítva várja hogy a fekete pumpás plug feszítését megérezze. Annyira fel van izgulva, annyira le van lazulva, hogy a szokásosnál is könnyebben becsúszik a síkosítóval gazdagon bekent eszköz!

- Ó de szexy!

- Ne gondold túl, de most kurva jó érzés hogy bennem van! Pont annyira feszít, ami még jó, de ma ne szemétkedj a pumpával... ha kérhetlek!

- Nem ígérek semmit - mosolyogja el magát Márk, és megpróbál a pumpa után nyúlni. Dóra számítva erre a mozdulatra már zsigerből húzza el popsiját. - Ne várakoztassuk meg ennyire ez a drága nőt! Szadiztad már ezt a segget éppen eleget, ez a mai este ne erről szóljon! 

Dóráék két steril gumikesztyűvel a kezükben érkeznek vissza Enikőhöz. Az orvosi ruha kicsit meglepi a vendégüket, aki az érkezésüket meghallva a neszek felé fordítja a fejét.

- Nem is olyan szabálytisztelő ez a gyönyörű nő! - mosolyogja el magát huncutul Dóra! - Lesz ma itt még fenekelés, már izgultam, hogy elmarad!

Enikő elmosolyogja magát, és egyben meg is lepődik, amikor észreveszi a rövidke, fehér orvosi köpeny alól kivillanó fekete gumicső végén himbálózó pumpát. 

- Tetszik? Ugye milyen huncutul himbálózik? Tudod milyen kellemesen feszíti a popsimat? El sem tudod képzelni ugye?

Eközben Márk kibontja a gumikesztyűt, és odanyújtja Dórának, hogy segítsen ráadni. Ezt a szertartásosan lassú folyamatot Enikőnek kétszer kell végignéznie, miközben el sem tudja képzelni mi fog vele történni. Pillanatokra észreveszi, hogy a Dóráék huncutul rá-rápillantanak, de a bevillanó emlékkép, amikor Dóra megérintette, benyúlt a puncijába, és a fenekébe teljesen magával ragadja. Olyan magasra szárnyal az izgalmi szintje, hogy már-már egy alacsonyabb szintű orgazmus határán billeg.

- El fogok élvezni - suttogja alig hallhatóan.

- Tessék, mondtál valamit? - néz rá Dóra, miközben odalép hozzá.

- Nem ...nem tudom ...nem emlékszem rá...

- Jó, akkor most megnézzük ez a pár perc milyen hatással volt rád! Kérlek lépj egy kicsit előrébb, hogy Márk a odaférjen a fenekedhez. Én itt leszek előtted. 

- Mit akartok velem csinálni? - kerekedik ki Enikő szeme.

- Én megnézem milyen ma a puncid, Márk pedig, mivel ő szeret nagyon a popsiban matatni, ő megnézi, hogy mennyire tudsz lazítani egy ilyen helyzetben.

- Én ettől el fogok élvezni!

- Ohh, hallod ezt Drágám! Megengedjük ezt neki? - néz Dóra kérdőn a férjére.

- Mh... már most, ilyen gyorsan? Nem is tudom ...nem is tudom. Én nagyon kíváncsi vagyok az orgazmusára, és még mindig jobb, ha most, mintha a szőrtelenítés közben... akkor veszélyesebb! 

- Hallottad, részünkről akkor rendben! Ilyent sem fogsz tőlünk sűrűn hallani, használd hát ki jól! - néz színlelt komolyságot az arcára, illetve a hangjába kényszerítve Dóra.

- Dóra fogja először egy majd két esetleg három ujjját bevezetni, a puncidba, majd én fogom, egy és esetleg két ujjamat, a fenekedbe, és végül egyszerre fogjuk ujjazni a puncidat, és a popsidat.

- De...

- Nem adtunk engedélyt arra, hogy bármit is... ez tájékoztatás volt, ez nem kívánságműsor. Ez vár rád!

- Értettem, és bocsánat!

- Ezt már szeretjük! - néz ugyanazzal az álságosan komoly tekintettel Dóra Enikő szemébe. - Ja igen, nem mondtam még hogy nem csukhatod le a szemeidet. Végig nyitva akarom látni!

Dóra, a mondandója utolsó szavánál már belemarkolt Enikő szeméremszőrébe, és nagyon finoman el is kezdi húzogatni. Nagyon élvezi ezt a játékot!

- Drágám, lehet, hogy nem is borotváljuk ma le ezt a puncit, én nagyon élvezem ezt a szőr húzogatni! Lehet, hogy megnövesztem én is! Mit szólsz hozzá!

- Akkor csak az ajkaknál legyen ma csupasz, a Vénuszi dombocskán, meg adjunk neki valami fazont!

- Nem csukatod le a szemeidet!!!!!

Enikő ettől a játéktól teljesen elalél. 

Dóra komolyságot sugalló, szigorúan szúrós tekintete, egy pillantra sem szakítja meg a szemkontaktust. Eközben a kezei egyre közelebb araszolnak a csikló felé, melynek viszonylag hosszú, hangsúlyos szárát a két ujja csak érintőlegesen öleli körbe, a makkját pedig tudatosan kerüli ki. Enikő teste megremeg már ettől az érintéstől is. Dóra kezei az ajkakig csúsznak le, ahol csak megpihennek. 

- Nem még nem engedem... légy magaddal türelmesebb. Lélegezz! - suttogja Dóra.

Márk érezve az Enikőben zajló folyamtokat, nagyon gyengéden a csípőjére teszi a kezét, es finomat elkezdi ringatni, majd nagyon gyengéd érintésekkel végig simogatja a csípőtől elindulva az előtte álló izgalmi lázban izzó nő testét. Érezhetően simulnak Enikőben a gyönyörközeli hullámok.

- Ügyes vagy, hidd el nem fogod ezt megbánni! - súgja a fülébe Dóra, miközben az ujja finoman megérinti a hüvely bejáratát.

Enikő ismét megremeg, de erre már Dóra nem reagál semmit, mert átérezve az előtte álló nőben zajló folyamatokat, megesik rajta szíve. 

- Ha elélvez idő előtt, elélvez, így is nagy élmény ez már neki! - fut át a fején a gondolat.

Ám Enikő bőszem állja az energiák, érzések, izgatások ostromát. Dórának már két ujja van a puncijában, az "U" ponton túl már bejárta a rövidke hüvelyének számtalan pontját, a "G" pontra gyakorolt apró nyomások hatására kikerekedő tekint is már csak emlék... tehát amikor a totálisan kitágult punci bejáratához érinti a harmadik ujját egészen váratlanul előtör a szolgálólányukból egy megfogalmazhatatlan hang, mely nem sikoly, nem hörgés, nem... talán minden, az orgazmus megélése közben valaha is hallott hang fura elegye. Enikő zihálása, lehunyt szemei, elgyengült teste...

- Kérlek nyisd ki a szemeidet, nem vagyunk még a végén a beavatásodnak. Ennyit az első alkalommal még tudok neked tolerálni!

Enikő nagyon lassan nyitja ki a szemeit. Rámosolyog Dórára.

- Nem érdekel, hogy fenekelés jár érte... - suttogja alig hallhatóan - de erre most szükségem van! Nem érdekel, hogy már Márk legszívesebben két ujjával lenne a fenekemben, nem érdekel, hogy... én most csókolózni akarok veled! Le akarom nyalni az ujjadat, én... sosem csináltam ilyet, sosem vágytam még ilyenre, sosem éreztem ilyen erős vágyat arra... 

Dóra elmosolyogja magát, és nem engedi, hogy befejezze Enikő a mondatát. A totális nedvköntösbe fürdőző ujját odaérinti elsőként a szolgálólányuk orrához, majd finoman az ajkaihoz.

- Nyald le... tisztára! 

Eközben már Márk kőkemény álló farokkal, sikosítós ujjával megérinti Enikő popsiját, és meglepetten tapasztalja, hogy a hangsúlyos gyűrűsizom milyen könnyedén beengedi elsőként egy, majd felbátorodva, rövidke izgatás után a második ujját is.

- Megint engedély nélkül csuktad le a szemeidet! Több önfegyelem Drága! Több önfegyelem! - mosolyogja el magát Dóra. - Eleget élvezkedtél az ujjammal, szép tiszta lett. Csókolóztál már úgy, hogy a seggedet és a puncidat is ujjazták? Nem kell válaszolnod, most fogsz!

Dóra ujjai Enikő ajkai közül finoman lecsúsznak egészen az nagyajakak közé, majd becsússzanva a hüvelybe... ujjak és nyelvek őrült játékba kezdenek! 

Folyt.köv....