A szolgálólány V.

Berkenye, Nógrád megye

- Én még nem is hallottam erről a helyről! Berkenye nekem egy növény!

- Ugye milyen szép itt? Nekem is Márk mutatta meg! Hogy is bukkantál rá szívem?

- Mh... Volt az életemnek egy szomorúbb szakasza, amikor úgy terápiáztam magam, hogy tudatosan kerestem hazánk eldugott kincseit. Jártam az országot, és ország világ elé tártam azt amit láttam. Az országjáró még mindig üzemel, majd megmutatom, ha érdekel. Tehát, így bukkantam erre a tóra, ahová mindig jó volt eljönni.

- Csinálsz rólunk pár képet drágám? Benne vagy? - pillant Dóra Enikőre.

- Persze, örülnék neki!

- Üljetek oda a padra... kicsit közelebb... egy puszi... - Márk instruálása közben folyamatosan exponál. A közel 10 éves Hasselblad gép derekasan állja a sarat! 

- Gyönyörű képek! - mosolyodik el Enikő, a képeket visszanézve.

- Sétálunk tovább? Menjetek előttem, és amikor szólok egyszerre nézzetek hátra... Szuperek vagytok! Nagyon jó, és... most egy popsi villantás

Enikő meglepetten pillant vissza Márkra, majd Dórára. Amikor a nők tekintete összetalálkozik, Enikő vonásai meglágyulnak, és Dóra mosolygós szemei, huncut pillantása felhoz belőle egy felszabadult nevetést.

- Mibe bele nem visztek engem! Huhhh... 

A körülsétálás, és mindenféle közös "villantós", időnként huncut érintésekben gazdag tókörüli séta után visszaülnek a kocsiba.

- Mintha nem is Magyarországon lennénk! Ez egy kis paradicsom! Még az a rozogának tűnő, zakatoló kisvonat is tökéletesen beleolvad ebbe az egységbe!

- Képzeld, hogy tavasszal a bekötőút mellett lévő fák virágba borulnak, akkor még gyönyörűbb itt minden!

- Lányok! Bemenjünk Vácra egy sütire?

- Lányok? - neveti el magát Enikő! - De rég volt már az! ...én rátok bízom magam! Ide sem értettem miért jövünk, és milyen jó volt!

Fél órácskával később Dóráék már Vácon vannak. A háromszögletű barokk főtér csúcsánál lévő cukrászda árnyas teraszán üldögélő kis társaság beleveti magát az ízek tökéletesen megkomponált orgiájába! A sokadik limonádé, és sütemény után, a kávé megrendelése előtt Márk benyúl a fotóstáskájába, és egy kis dobozt vesz ki belőle, melyet azonnal oda is ad Dórának, aki meglepetten pillant Márkra. Tekintetéből azt lehet kiolvasni, hogy miért pont most, és ha már... akkor miért nem korábban, valamint...

- Bocsánat, de el kell mennem a mosdóba, azonnal jövök! 

- Mi volt abban a dobozkában? 

- Hamarosan megtudod, de legközelebb te is fogsz kapni egyet. Nem ezt, egy hasonlót...

Enikő huncutul elmosolyogja magát, miközben Márk kezeit figyeli. Nem nagyon érti miért veszi elő telefonját, és mit keres a menüjében...

- Na most milyen képeket akarsz nekem mutatni? Azt hittem, hogy a tó partján már mindent láttam! - neveti el magát a könnyű nyári ruhában, a süteményes villát a szájához emelő nő!

- Ez most egy kicsit más lesz, nem kép. - ...és Márk elkezdi magyarázni a végtelenül egyszerű kis applikáció használatát a kikerekedett szemekkel figyelő Enikőnek.

Dóra visszatérve a mosdóból meglepetten látja, hogy Márk telefonja Enikő kezében van.

- Új le drágám, nyugodtan! - pillan Márk mosolyogva a párjára. 

Dóra alig helyezkedik el, már meg is megérzi a puncijában a már ismerős rezgést, mely oly finom, oly... amilyennek még sosem érezte. Nem is tudta, hogy lehet ilyen finom rezgésekre is utastani ezt a high-tech svéd csodát. Miközben rezzenéstelen arccal próbálja befogadni mindazt amit Enikő egyre játékosabb mozdulatai generálnak benne, megérkezik a kávé. Fürkészően kérlelő pillantásokkal néz rá Enikőékre. Márk kíváncsi, Enikő láthatóan tanácstalan tekintetének fókuszában eluralkodik benne a rémület. Megszólalni nem akar, hiszen az évek alatt már megtanulta a "leckét". Az érzések hatására, melyek hatalmukba kerítik egyre sűrűbben érzi annak az igényét, hogy lehunja a szemeit, és átadja magát annak a gyönyörcunaminak, mely a kismedencéjéből indulva már minden sejtjéből ezernyi apró kis tűzhányót varázsolt. Ezernyi apró kis vulkán, mely mesteri összhangban már a kitörés előtti utolsó pillanatban, forró, remegő előrengések hadával felvértezve csak arra vár, hogy...

- Igyuk meg a kávénkat, mert ki fog hűlni! - mosolyodik el Márk, miközben kiveszi Enikő kezéből a telefont.

Néhány perc kézremegős, és egyben dühös hallgatás után, már némileg elcsitult izgalommal megszólal Dóra.

- Bemutatom a férjem. A legnagyobb szadista, akit valaha ismertem! Jól gondold meg, hogy csatlakozol-e hozzánk, mert ez csak egy kis bemutató volt neked... ahogy ismerem! Ez vár rád is!

- Miért vagy ilyen drágám? Miért vagy ilyen igazságtalan? Én csak azt szerettem volna, hogy ne hűljön ki a kávéd!

- Igaza van Márknak, valamiért nagyon remegett a kezed - süti le mosolygós szemeit Enikő, miközben az asztal alatt kibújva a papucsából a lábával megsimogatja Dóra lábszárát!

Dórában ebben a pillanatban eluralkodik egy csodálatos melegség. Nem, nem a mennyei olasz pörkölésű, Triesztben készült, mogyorós, étcsokis, kissé füstös, kesernyésen édeskés forró ital ízvilága okozta ezt a számára. Enikő érintése, huncutsága, és egyben játékos cinkossága nyomott nála meg egy gombot. A puncijában nyugalmasan pihenő tojást körbeölelő minden apró izom finom pulzálásba kezd... Minden önuralmára, tudatosságára szüksége van ahhoz, hogy úrrá legyen a helyzeten.

- Elmehetek a mosdóba? - kérdi a kávé elszürcsölése után.

- Enikő kedves? Kiengedjük Dórit?

Enikő széles mosollyal pillant Márkra...

Alsógöd - Márk és Dóra otthona.

- Üdvözlünk minálunk! 

- Nem gondoltam volna hogy ilyen hamar itt leszek nálatok!

- Hidd el, nekünk is elképzelhetetlennek tűnt, hogy ilyen gyorsan beengedünk valakit az otthonunkba, és én sem gondoltam volna magamról hogy ilyen gyorsan ki tudok nyílni feléd!

Enikő mosolygósan pillant körbe a nappaliban, eközben Dóra poharakat készít az asztalra, Márk pedig egy üveg habzóborral a kezében érkezik vissza a nappaliba.

- Mi van a másik kiválasztottatokkal, akiről meséltél?

- Az még egy hosszabb történet. Dórának vannak fenntartásai, nekem szimpatikus.

- Megkérdezhetem mi a fenntartásod oka?

- Az első találkozás közel sem volt olyan, mint veled. Olyan arcát mutatta meg, ami miatt picit hátrébb léptem. Tartjuk vele a kapcsolatot, de közel sem biztos, hogy erről a szintről rövid távon tovább tudunk lépni...

- Pedig nagyon szép nő, nem is értem Dórát, de most ő a főnök! 

- ...tehát ne haragudj, de ebbe most nem akarok nagyon belemenni... de jelen pillanatban ez nem is érdekes, mert csak rád szeretnénk figyelni!

- Azt mondtam a férjemnek, hogy csak holnap megyek haza, mert egy barátnőmmel töltöm ezt a két napot. 

- ...és mi van akkor, ha....

- Akkor a barátnőmnél alszom - mosolyogja el magát Enikő, miközben huncutul a szájához emeli a pezsgőspoharat.

Dóra fülig érő mosollyal pillant Márkra, majd odalép Enikőhöz. Kiveszi a kezéből a poharat, leteszi az asztalra és mélyen Enikő szemébe néz.

- Szeretném, ha tudnád, hogy Márknak van egy nagy vágya. Hogy ezt ma látni fogja-e nem tudom, de én szeretném bepótolni azt, ami a rendelőben lemaradt.

- Borotválás, beöntés? - neveti el magát Enikő. - Jól megijesztettél vele!

- Nem olyan szörnyű, hidd el! Akár hamarosan át is eshetsz rajta, de most van annál fontosabb!

- Mire gondolsz?

Dóra válasz helyett gyengéden megfogja Enikő derekát, és finoman közelebb húzza magához. 

Enikő szíve egyre erősebben kalapál, lélegzete alig észrevehetően, de sűrűbb lett. Dóra érintése régen, vagy ebben a minőségben még sosem érzett bizsergések hadát idítja el a testében.

- Megborzongtál, ...tiszta libabőr vagy, ...fázol? - suttogja Dóra Enikő fülébe, miközben ujjai finom, de örült játékba kezdenek.

Enikő teljesen elgyengül. Átadja magát minden érintésnek, és ha bátortalanul is, de egy -egy érintést viszonozni is képes. 

- Mit művelsz velem? Már másodszor kergetsz az őrület határára! Kívánlak Dóra! Szeretnélek megcsókolni, de... 

- Dóra a mutatóujját egy röpke pillanatra Enikő ajkaira teszi, majd apró puszit nyom az ajkaira, majd még egyet, még egyet... és ajkaik összeforrnak. 

Márk áhítattal, visszafogott lélegzettel figyeli az eseményeket. Nagyon izgató minden pillanata annak amit lát! Régi vágya, hogy így lássa a Dórát, hogy azt lássa, hogy összeolvad a teste egy másik nővel, hogy... Izgalmát csak fokozza, hogy meglátja Dórában a domináns nőt, aki folyamatosan a kezében tartja az irányítást. Izgalmas, ahogy Enikő teljesen átadja magát minden érintésnek, fenékre paskolásnak és erőteljesebb  markolásnak. Kétségtelen, hogy ennek a látszólagos passzivitásának egy része, a talán új helyzetből adódhat, de ez az érzet semmit sem von le a látottak izgató mivoltából.

- Nyugodtan markold te is meg popsim, szeretem ha kicsit szét is húzod, ha... - suttogja Dóra. - Őrületesen izgató vagy! Igen, de jó...

Dórát ez a visszafogottság nagyon felizgatja. Izgalmát csak fokozza, ahogy a ruha takarásában simogatja Enikő popsiját, ahogy megérzi az apró remeéseket, ahogy a átéli a libabőrös ám ennek ellenére izgalmasan puha bőr érintését, ahogy a vélhetően aprócska tanga alatt megérzi a popsikörüli izmok játékát, és a teljesen naturális jegyeket.

- Drágám, ezek a szőrszálak ma innen el fognak tűnni! - fut át fején a gondolat.

Abban a percben hogy ez a gondolat vizuálisan is megjelenik lelki szemei előtt megremeg a teste. Lábai elgyengülnek, ujjai erőteljesen Enikő fenekébe markolnak.

- Köszönöm, nagyon vágytam már erre tőled! - néz Dóra enikő szemébe! - Örülök neked, nagyon jó, hogy írtál nekünk!

- Nem tudom most mit mondhatnék, nekem ez még új, de nagyon jó volt!

Márk a háttérben meg sem mukkan, nem akarja a két nő által megteremtett csodát széttrollkodni, hiszen ez most az ő idejük! Ha ők ráéreznek egymásra, a közös játék is sokkal könnyebb lesz. Ez az a pillanat, amikor a saját, letagadhatatlanul felfokozott izgalmát bölcsen kell kezelnie, mert hosszú távon ez a kifizetődőbb! 

- Ne mondj semmit, de az biztos, hogy részemről zöld a lámpa az irányodba! Nem engedem, hogy a barátnődnél aludj ma este... persze ha te...

Dóra nem tudja befejezni a modatát, ugyanis Enikő kicsit ugyan bátortalanul de megcsókolja Dórát.

- Ez akkor vehetjük egy nagy igennek? 

Enikő most már nem szégyenlősködik, és huncut mosollyal akkorát csap Dóra fenekére, melyre adott pillanatban senki sem számított!

- Nem is mondtad, hogy ilyen kis domináns vér is csörgedezik benned!

- Ha valaki butaságot kérdez tőlem erre is képes vagyok! - kuncogja el magát Enikő

folyt.köv....