Cikkek idő szerint
2023. 02. (15)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Álom vagy valóság 5

Törölt felhasználó
2012. 01. 15. 20:03 | Megjelent: 760x
Elfogyott a cigaretta és sejtettem, hogy az időm is. Eloltotta a csikkeket, és végig simította a testem.
- Eljött az utolsó felvonás, a finálé ideje! Lassan hajnalodik és ez a kivégzések órája! Jó szolgám lehettél volna, ha nem így alakulnak a dolgok. Kicsit talán sajnállak, de annyira nem, hogy megkegyelmezzek Neked, és tudod, soha sem csinálok szájból, segget. Kellemes éjszakát szereztél nekem, viszonzásul én is szerzek neked pár kellemes percet, mielőtt végzek veled! – mondta és az arcom fölé hajolt.
- Kapsz egy búcsúcsókot az útra!
A számra tapadt és erőszakkal nyomta a számba a nyelvét, az enyémet keresve. Mindig szívesen és élvezettel csókolóztam az Úrnőmmel, de most nem volt hozzá kedvem. Nem zavarta különösebben, hogy nem csókolom vissza, jó ideig tapadt a számra aztán felemelte a fejét, és az ágyékom fölé hajolt.
A következő pillanatban már a szájában voltam. A farkam nagyon érzékeny volt a viasz miatt. Hülye helyzet volt. Élveznem kellett volna, de a félelem letompított. Úrnőmet viszont, nem olyan fából faragták, aki hagyja, hogy ne az történjen, amit ő eltervezett. El is érte a célját és a vágy legyőzött. Képtelenség volt ellenállni annak, amit csinált, és ahogy csinálta. Az elgyötörtségem ellenére elélveztem. Úrnőm azonban továbbra sem engedett szabadon. Mindaddig a szájában tartott, míg meg nem szűnt a testem vonaglása és el nem ernyedtem. Amikor felemelte a fejét, felnézett rám ugyanazzal a mosollyal, mint amikor cigiztünk. Tudtam, hogy ez az utolsó lehetőségem, hogy megváltoztassa az elhatározását. Nagyon furcsa érzés volt félni attól, aki alig egy-két perce felejthetetlen gyönyörben részesített. Szótlanul néztem rá, csak a szemeim könyörögtek, de tudtam, hogy érti. Úgy éreztem, hogy egy örökkévalóság az a pár perc, ami némajátékkal telt. Már nyitni akartam a számat, de észrevette a szándékom, és a tenyerével betapasztotta a számat.
- Ne! Hallgass! Finita la komédia! Pá kedves! Most megeszlek! – mondta a szemembe nézve.
Hirtelen minden világossá vált, nem örültem neki, de legalább megtudtam, hogyan akar kivégezni. Be kellett látnom tökéletes megoldást talált, mindenki szerencsétlen balesetnek fogja tartani a halálom. A szívrohamot, a halálra csiklandozásommal fogja előidézni.
Sok időm nem is maradt, mert kitátott szájjal hajolt a hasam fölé és beleharapott az oldalamba, mintha valóban meg akarna enni. Pontosan ismerte már azokat a pontokat, amelyekre nagyon érzékeny voltam. Dobáltam a testem és visítoztam, könyörögve, hogy hagyja abba, persze hiába. Egyre vadabbul marcangolta a testem és ezt képtelenség volt elviselni. Egyszer csak elsötétült előttem a világ……
…..A mikor felébredtem, patakokban folyt rajtam a veríték, azt sem tudtam, hol vagyok. A szobában rajtam kívül nem volt senki. Lassan eszmélve, próbáltam megmozdítani a kezeim. Szabadok voltak, akárcsak a másik két végtagom. Tehát minden csak álom volt. Olyan álom, aminek minden részletére pontosan emlékszik az ember ébredés után, mintha valóban megtörtént volna. Megnyugodtam és végignéztem a testemen. Amit láttam, attól ismét minden zavarossá vált. A mellkasomon piros foltokat fedeztem fel és alaposabb szemlélődés után látni véltem a tűk nyomait is. megérintettem a mellbimbóimat, és fájdalmat éreztem. Felfedeztem pár enyhén vörös csíkot is a bőrömön, amik lehettek akár a korbács nyomai is.
A káosz teljes volt a fejemben Folytattam a testem vizsgálatát. Az ágyékomon a szőr össze volt ragadva és egy pillanatig nem volt kétséges, hogy mitől. A farkam ugyanolyan érzékeny volt, mint a mellbimbóim.
Nem tudtam napirendre térni a történtek felett, Az Úrnőmnek nyoma sem volt, álomnak pedig túlságosan valószínűnek találtam az egészet, hiszen a nyomok valóságra utaltak. Próbáltam túltenni magam a dolgon, bármi is volt. Felkeltem, és a fürdőszobába mentem, hogy lezuhanyozzak.
A meglepetéstől szinte megszédültem.
Az egyik szennyes tartó tetején, egy fekete bugyit találtam. A kezembe vettem, és éreztem, hogy még nyirkos, aztán láttam is a jókora sötét foltot. Az orrom elé tartottam és megszagoltam, majd megnyaltam a foltot.
Semmi kétség! Úrnőm illatát és ízét éreztem…

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.