Végre péntek... Fárasztó hét, még fárasztóbb nap. Hazaérve azonnal ledobom a táskákat és vele együtt a ruhákat. Ahogy minden nap szoktam. Ott állok a lakás ajtajában teljesen meztelenül. Kis pihenésre vágyom, lazításra, nyugalomra. A szobába érve töltök magamnak egy kis limoncellot, lazításnak, azt kortyolgatva leülök a kanapéra, behunyom a szemem és csak vagyok. Figyelem, ahogy lélegzem. Figyelem a testem mit üzen....
Aztán érzem, hogy a feszültség belülről jön. Kívánom. Akkor gondolkodom el, milyen régen is csináltam. Idejét sem tudom. Mondjuk nem is nagyon szoktam sem kívánni, sem csinálni. ..........
Aztán megszólal a bennem lévő ördög. CSINÁLD, SZUKA!!!!
Így lassan megfogom a melleimet, elkezdem simogatni körbe-körbe. Megcsipkedem a bimbókat. Jól esik. Azt érzem, hogy jól esik. Fura érzés. Fura, hogy érzek. Nem szoktam. Úgy látszik tudatosan figyelnem kell. És ahogy simogatom magam, azt veszem észre tudatosan, hogy a puncim felébred. Alig észrevehetően, de ébredezik. Lenyúlok. Nedves. Oh, szokatlan, eddig nem ismert tapasztalás....
Viszont, ha már nedves, akkor kezdjünk bele, hátha sikerül. Lassan körözök az ujjammal a puncim egy bizonyos pontján. Ahogy tanították, lazán, ne gondoljak semmire. Ne akarjak eredményt. Nagy sóhajjal kiengedem a feszültséget a testemből és kényszerítem magam, hogy csináljam. Ne hagyjam abba.
Már unos-untalan simogatom magam, de még mindig semmi, de nem hagyom abba. Nem szabad. Ha pedig így nem megy, gondoltam akkor hátha a fantázia segít...
Megint mély levegő és most a lazítás, csend helyett, az elmémet hívom segítségül. Forognak a képek a fejemben a szemem előtt, válogat a különböző jelenetek közül, amíg meg nem áll egynél.,,,
Egy hotelt látok, nagyon szép, elegáns. Lifttel megyek fel a szobához. Bekopogok. Gazdám hívott ide szolgálatra. Nem közölt semmi részletet. Hívott és én nem kérdeztem, csak mentem...
Tudtam az etikettet. Csinos ruha, amely lehetővé teszi, hogy Gazdám azonnal minden nyíláshoz hozzáférhessen kedvére.......
Folytatás következik....
Hozzászólások (0)