Ott maradt abba az előző reváns rész, hogy Tivadar nevetett és válaszolt: - Azt hittem ennyiből már felismered, hogy most nem Te leszel a mester, hanem én, és nem én leszek a szolga, hanem Te! – hallottam és még hozzátette: - Mivel jó mesterem volt és remélem még lesz, Ő mindig azt mondja: - Előtte sub nem lehet sohasem textilben, csak meztelenül. És már lépett is hozzám, áthúzta a fejemen a pólómat, ami a hátratett karjaimon maradt, majd kiengedte a derékszíjamat, lehúzta a cipzáramat és a bokámig tolta le a nadrágomat, és követte az alsóm is. Így már ott álltam előtte még szemellenzővel, de már egy szál faszban.
Most szembeállt velem és a két keze ujjaival megfogta a mellbimbóimat, majd azokat szorítani, csavargatni, morzsolgatni és főleg húzkodni kezdte, én meg sziszegtem, kezdetben gyengéden, halkan, majd egyre erősebben, hangosabban.
Majd megragadta a két karomat a felkarjaimnál, meglendítette a lábát és a tárdével pont betalált oda, ahol fészkel az agy. Most már nem csak felkiáltottam, de össze is görnyedtem a fájdalomtól. Ekkor csodálkozva megkérdezte tőlem:
Kicsit elgondolkoztam és úgy válaszoltam:
Azt éreztem, hogy a merev farkam körül matat a kezével, majd valamit ráhúz arra és egy másik valamivel is ténykedik. Majd azt éreztem, hogy mintha két satu közé fogta volna a golyóimat, mert valami kezdte azokat szorítani két oldalról is, de azt is éreztem, hogy valamibe bedugta a merev farkamat, mert annak tövén és a dárdámon is éreztem valamit, ami mozgott rajta Megszólaltam:
Már azt is éreztem, hogy valami az ánuszrózsámhoz ér, majd egy pillanatnyit szétfeszített s már bele is csúszott. (Rájöttem, hogy egy golyós végű íves rúd az), mert a következő pillanatban azt is éreztem, hogy annál a kampónál fogva kezd a testem emelkedni, míg csak nem már lábujjhegyen állok. (Rájöttem, hogy így mindenhonnan hozzám tud érni, semmi akadály sincs előtte. Ez volt a célja.)
Nem mondom, hogy nem volt fura a helyzet, mert azért a lábujjhegyeim valamennyit tartanak, de a kampó is húz, vág az ánuszomban. No meg haragszom is, mert tudja, ez tabum.
Majd Tivadar egy több kerekes tűs kereket tart a kezében és azzal fut végig a bőrömön mindenhol. Kezdve a nyakamtól lefele a gerincem mellett, majd be a vágatomba és onnan tovább a gátamon át előre, majd a fanszőrzetemben halad felfelé az ölem, hasam és köldököm mellett fel a mellkasomon megint a nyakamig, ahol irányt vált és most a hónaljaimhoz megy azzal és az oldalamon jön lefele, majd a másikon vissza. Érdekes érzés, de igazán nem fáj.
Most lejjebb engedi a golyós íves kampót, már a talpaimon állok, és lassan ki is húzza belőlem. (- Huhh, ez jó! – sóhajtok fel.) Kis szünetet tart, felsóhajt, majd meg is szólal:
Valamit odahúz, majd megint rátámaszkodik a tarkómra és rányom valamire meghajolva. Kicsit szétrugdalja a lábaimat kis terpeszbe és mutatja, hogy a kezeimet is tárjam ki oldalra, fogjam meg vele azt, amire rádöntött. (Ekkor jövök rá, hogy ez egy fabak.)
Ott állok előtte, teljesen nyitott premier plan „ajtónyílással”. Érzem, hogy megujjaz síkosítóval, először csak egy, majd már két ujjal, az után elém jön, és a számba nyomja a farkát, hogy szopjam fel, majd mikor ez sikerült, már nyomja is belém hátulról. (Azt gondolom fájdalmasabb lesz, de neki kisebb és vékonyabb van, mint volt a fiatal mesternek.)
Éppen kiszáll belőlem, de még nem lövellte a hátamra a magjait, mikor hallom, hogy nyílik az ajtó és valaki bejön. Gyorsan elenged engem, majd még a szemellenzőt is leveszi rólam és int, hogy a belépő fiatal mestert kapjuk el és nyomjuk a helyemre.
Majd Tivadar mögé lép és már benne is van, hiszen még mindig mereven áll a farka, miközben én tartom a kezeit és vállait, szorítva. Jó hosszan és keményen dögönyözi, dugja, nem nagyon törődve annak tiltakozásával. Majd látom, hogy belelövellt a fiatal mesterbe.
Végre elengedjük a fiatal mestert, aki kiegyenesedik és rárivall Tivadarra:
(vége)
Hozzászólások (0)