Hiba és következményei

Hiba és következményei

Hibáztam...sajnos nem voltam elég figyelmes. Adél rám bízta a kutyáját egy fiatal labradort,mert be kellett mennie az irodába. Kissé fáradt voltam az előző éjszaka megpróbáltatásai után. De azt gondoltam nem okozhat gondot egy kutya. Leültem a fotelba és figyeltem,de nem igazán volt említésre méltó esemény. Egy kicsit el is bóbiskoltam,pedig tudtam,hogy Adél mindennél jobban szereti a kutyáját és nem hibázhatok. A bejárati ajtó csapódására ébredtem fel. Megjött imádott Úrnőm, de a szemei szikrákat hánytak. Kis kedvence kiborította a vizes tálkáját és nem tudott inni. Pedig meleg volt. Bocsánatért esedeztem,de szavaim nem találtak megbocsájtó fülekre. Éppen ellenkezőleg! Úrnőm az eddigi legnagyobb büntetésem helyezte kilátásba. Kezdésként a lovaglópálcával mért rám határozott és erős ütéseket. Próbáltam tűrni a fájdalmat,hiszen jogos a büntetés,nem voltam jó szolgája. A verésem abba hagyva a legnagyobb golyós szájpecket vette kézbe és tuszkolta a számba, szinte letépte az állkapcsomat. Kezeimet a hátam mögé bilincselte és a bokáimat is megkötötte kis távolságokban egymástól. Így lépni tudtam ugyan,de csak nagyon rövideket. Amire nem számítottam, hogy erényöves farkam alatt a két herémet vékony kötéllel megkötözte és egy kis hurkot hagyott a kötésen benne egy fém karabinerrel.

Majd megtörtént amire soha nem gondoltam volna...Adél a kutya pórazát csatolta rám. Azt mondta, így biztosan megtanulom milyen szükségletei vannak a kutyájának és egy életre meg fogom jegyezni. Ebben már én is biztos voltam. Miután a kutya pórázát hozzám csatolta enni és inni adott neki. Lejla rögvest meg is indult a tálkák felé. Meglepő módon, egész könnyen tudtam követni őt. Adél szemei ismét szikrát vetettek a dühtől. A gardróbhoz sietett ahol az eszközöket tartotta. Egy kutyafarok plug és egy nyakmerevítő volt a kezében. Le kellett hajolnom miközben Lejla néha nagyokat rántott a pórazán ezzel fokozva a fájdalmamat. Úrnőm a plugot egész határozott mozdulattal helyezte belém és nyugtatott meg,hogy ezzel a kis játékszerrel most elég szoros barátságba fogok kerülni. Következett a nyakmerevítő,így már nem tudtam közvetlenül a lábam elé nézni. Valóban szorult a hurok körülöttem. Amitől pedig nagyon tartottam bekövetkezett...Adél elővette Lejla labdáját!