Cikkek idő szerint
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Álom, vagy valóság 4

Törölt felhasználó
2012. 01. 08. 20:26 | Megjelent: 743x
Még mindig vonagló testtel és zokogva feküdtem az ágyon, de elfogadtam a felkínált kebleket. Úrnőm hagyta, hogy szopjam a bimbóit, amíg csak akarom, illetve még meg nem nyugodtam, aztán felegyenesedett.
- Az első felvonásnak vége! Kezdődhet a második, aztán a finálé! Meg foglak szabadítani a díszeidtől. – közölte és felvette a korbácsát, majd felállt az ágyról.
Mielőtt bármit is szólhattam volna, verni kezdett a korbáccsal. Elsősorban a viasz cseppeket célozta meg a korbácsa szíjaival. Nem ütött különösebben nagyokat, de a viasz alatt érzékeny volt a bőröm, nem beszélve a tűkről és a csipeszekről. A viaszpettyek peregni kezdtek a testemről, de a két nagy folt sértetlen maradt, éppen csak megrepedeztek a hasamon, az ágyékomat pedig megkímélte a korbácsolástól. Sziszegve tűrtem a korbácsolás és szerencsére nem tartott sokáig.
Úrnőm ledobta a korbácsot és visszaült mellém. Egy olyan eszközt vett a kezébe, amiről hirtelen nem tudtam micsoda és mi a szándéka vele, de nem kellett sokáig várnom, hogy megtudjam. A bőrömhöz érintette a meredező tüskéket és azonnal beugrott, hogy mi az eszköz. Kutyaszőrzet tisztító. Amit pedig tenni szándékozott vele, nem más volt, mint letakarítani a maradék viaszt a testemről. Nem voltam elragadtatva az ötletétől, de hát mit törődött Ő ezzel. Ha eltervezte, hát meg is tette. A művelet felért egy tortúrával, de tény, hogy hatásos volt. A bőröm letisztult, és szenvedtem rendesen. Már csak a nemi szervem borította vastagon a megdermedt viasz, reméltem, hogy azt nem a kezében tartott eszközzel kívánja eltávolítani.
Nem azzal kívánta, mert letette és azzal a különös mosollyal az arcán nézett rám, amitől ki szokott verni a hidegveríték.
- Ajánlom, hogy ismét vegyél egy nagy levegőt! – mondta az ágyékomra téve a kezét.
Azonnal tudtam, mi következik és azt is, hogy semmit sem tehetek. Legyünk mielőbb túl rajta. Teleszívtam magam levegővel, Ő pedig letépte a nemi szervemről a viaszt, persze a szőrrel együtt. Ha lehet ez még borzalmasabb volt, mint mikor ráöntötte a forró viaszt. Üvöltöttem a kíntól, a legnagyobb elégedettségére.
Hosszú perceknek kellett eltelnie, hogy magamhoz térjek. Ha eddig voltak is kétségeim a szándéka felől, hát most végleg eloszlottak, Úrnőm szadizmusa határtalan volt. Szinte nem is vettem észre, hogy leszedi rólam a csipeszeket, csak akkor eszméltem, mikor a tűket kezdte kihúzni a melleimből. Csaknem ugyanolyan fájdalmat éreztem, mint amikor belém szúrta őket, sőt volt, amelyik még jobban fájt. A mellbimbóimban lévőket húzta ki utoljára, aztán áttétért a hasamra. Nem sietett, de nem bántam volna, ha még lassabban csinálja, mert egyre jobban kezdtem félni attól, amit ő finálénak nevezett. Sorban húzta ki a testemből a tűket, figyelve a reagálásom. Éreztem, a fájdalmat, de az agyam máshol járt, a félelem elnyomott minden más érzést. Könyörgő tekintettel figyeltem a ténykedését, és bár figyelt arra amit csinál, pontosan tisztában volt vele, hogy mi jár a fejemben. Ledobta az utolsó tűt is és kedvesen mosolyogva hajolt fölém. Csókot nyomott az arcomra, és mélyen a szemembe nézett.
- Mi a baj, kedvesem? Nagyon meggyötörtelek? – szólalt meg anyáskodó hangon.
Képtelen voltam válaszolni, csak meredtem rá. A tekintetem minden szónál beszédesebb volt.
- Nagyon félsz?
Éppen csak igent bólintottam a fejemmel.
- Már nem tart sokáig! Hamarosan kezdődik a finálé! - mondta sejtelmesen, és rágyújtott.
- Kérsz, te is egyet?
- Igen, Úrnőm. – válaszoltam remegő hangon.
Szemlátomást élvezte a helyzetet és meggyújtott egy másik cigit is, majd a számba nyomta.
Szótlanul cigarettáztunk, Ő angyalian mosolygott és le nem vette rólam a szemét, én pedig félelemtől remegve feküdtem az ágyon.
Elfogyott a cigaretta és sejtettem, hogy az időm is. Eloltotta a csikkeket, és végig simít

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.