Biszex szolgálat (5.)

Remegett a lábam a hatalmas pénisztől, amit Úrnőm ütemesen, erősen, tövig nyomott belém, miközben taknyom, nyálam egybefolyt, ahogy a félperces “meneteket” töltöttem Uram farkával a számban. Néha megpofozott, néha leköpött, Úrnőm is rángatta a csipeszeimet, a segglyukamba nyilalt szüntelen a fájdalom, a farkam pedig majd szétfeszítette az erényövet. Megalázó volt és fájdalmas, messze túlszárnyalta az Úrnőmmel korábbi bármelyik élmenyemet. Jobban fel voltam izgulva, mint korábban valaha, úgy éreztem, ezt érdemlem, ez a sorsom, ez a dolgom, nekem itt a helyem, ez vagyok én. Egy olyan méltóságától megfosztott ember, akinek annyi dolga van a világon, hogy az Úrnőjének (és immár az Urának is) élvezeteket biztosítson, bármi áron. Nem csak szexuálisan izgatott fel a dolog, de a lelkemen is úrrá lett valami különös boldogság és elégedettség, mintha mindig is pontosan erre vágytam volna.

Már legalább 20 perce fuldokoltam Dávid faszán minimális szünetekkel, amikor elengedte a fejem. Megfordult, és nyalásra szólított fel. Ebben az állapotban szó nélkül elkezdtem habzsolni a fenekét, nyaltam körbe-körbe, miközben ő a farkát húzogatta. Más íze volt, mint az Úrnőmének, nem annyira kellemes, de abban a pillanatban ez foglalkoztatott a legkevésbé. Közben hátul a fájdalmam nem enyhült, az emberi feneket nem ekkora péniszre találták ki, de úgy ahogy azért már élveztem, habár arra nulla esély volt, hogy elélvezzek, hiszen még sosem sikerült így és szerintem Úrnőmnek sem az volt a célja.

Pár perccel később Úrnőm kihúzta a faszt a seggemből, én pedig megkönnyebbülten, remegő lábakkal immár csakis Uram fenekére koncentráltam, amiben Dóri is segített a fejem nyomásával, egyenesen Dávid seggébe. Egyik kezével a fejemet nyomta, a másikkal Dávid farkát kezdte verni, közben csókolóztak. Ez is eltartott egy jó tíz percig, bár az időérzékem nem hiszem, hogy tökéletesen működött, de nem is ezzel foglalkoztam, hiszen egy újabb kellemetlen meglepetés ért.

Még nővel sem volt ilyenben részem soha, de ahogy nyaltam Dávid seggét, egyszer csak nem tudom szebben mondani, a számba fingott. Hatalmas nevetésben törtek ki, miközben én majdnem behánytam, próbáltam elhúzni a fejem, hogy szabaduljak a szagtól, de Dóri is szorította a fejem az Uram seggébe és ő is hátranyúlt, két emberrel pedig nem tudtam küzdeni. Fuldokoltam a fingszagban, majd egy éles fájdalmat éreztem a melleimen.

- Ki mondta, hogy abbahagyhatod a nyalást, te ócska ribanc? - kiáltott rám Dóri, miközben határozott mozdulattal letépte a csipeszeim, minek hatására megint könnyezni kezdtem. A hatalmas, fájó segglyukam, a full nyálas és lefingott arcom, valamint most a pokoli fájdalom a bimbóimon már sok volt nekem. Dórival a játékaink mérsékelten voltak fájdalmasak és ennyire megalázó sem volt soha. Dávid olyan oldalát hozta ki belőle, amit én nem ismertem, de talán ő maga sem.

Miután az összes fingot beszippantottam és gyakorlatilag fényesre nyaltam az Uram fenekét, eloldoztak és a hátamra fektettek. Nem élvezhettem azonban sokáig a szabad levegőt, Dávid az arcomra ült, Dóri pedig Dávid farkába és így lovagolta meg. Amíg én levegőért kapkodtam, ők az arcomon basztak. Úrnőm minden egyes lovagló mozdulatát éreztem az arcomon, emlékszem, mikor az elején még az én farkamon ugrált így, ám hamar más útra terelődött a kapcsolatunk. Egy jó hosszú, számomra pokoli szeretkezés végén, amikor már tényleg azt hittem, hogy megfulladok, hatalmas rángatózást éreztem az arcomon, Dávid segge körbe-körbe járt a fejemen, majd hatalmas nyögések közepette elélvezett.

- Jó kutya vagy te, ugye tudod? - mondta, miközben leszállt rólam és a farkáról a maradékot az arcomba törölte. - Dóri még nem élvezett el, gondoskodj róla! Lesz ott meglepetés is neked, te alja csicska.

Végre valami! Habár full sperma volt az egész, örömmel vetettem bele magam Dóri puncijába. Borotvált és szűk volt mindig, olyan feszes, mint egy tinédzsernek. Miközben nyaltam-faltam az Úrnőmet, egyre csak Dávid spermája kúszott a nyelvemre, de ez sem tudta elvenni a boldogságomat. Úgy járt a nyelvem, mint az elektromos fogkefe körbe-körbe, Úrnőm közben tépte a hajamat, mintha ki akarná szakítani az egészet. Éreztem, hogy jó neki, bár ez nem újdonság, elég régóta szolgálom, hogy tudjam, milyen nyelvmunkát és hogyan szeret.

Miután Dóri is elment és némi vizeletet juttatott az arcomra amolyan jutalom gyanánt, reméltem, hogy valami megalázó módon, de én is elélvezhetek, ám ez szóba sem került. Ránéztem az órára és majdnem 20:00 volt. Elég durván téves volt az időérzékem, tekintve, hogy 16:00-ra érkeztem. Ám itt még nem értek véget aznapi megpróbáltatásaim. Dávid a következő parancsot intézte hozzám, miközben ő és Dóri is egy hatalmasat köpött az arcomba.

- Na, szép nyálas, gecis, hugyos az arcod. Így fogsz hazamenni és ha hazaértél, csinálsz egy képet, hogy nem mostad le! Világos?

- Igen, Uram! - feleltem megszégyenülten. Autóm nem volt, busszal szoktam közlekedni, így ez elég fájdalmas parancs volt a végére, de azért este már nem volt akkora a forgalom, így pár furcsa pillantáson kívül semmi atrocitás nem ért hazafelé.

Miután hazaértem, elküldtem a selfie-t az Úrnőmnek, egy kérdéssel, hogy mostmár lemoshatom-e. Igennel felelt, és megdicsért, hogy nagyon ügyes kiskutyus voltam ma, én pedig nulla méltósággal immár, de mosolyogva feküdtem le aludni, végre igazán alázatos szolga lehettem! Alig vártam, mi jön legközelebb…

Folyt. köv.