Hétfő délután a fürdőben és utána történtek (2)

Miután a Mestere durván felnyársalta a szolgáját, folyamatosan pumpálta, döfködte nem törődve annak fájdalmával, jajgatásával.

Elhatároztam ezért, hogy megbüntetem úgy, hogy én is ezt teszem vele.

Ott állva csak néztem őket, ahogyan a Mester durván bánik a szolgájával, akinek ez ugyan fájdalmas, de nem tesz ellene, nem tiltakozik.

Egyszer csak azt vettem észre, hogy már nem is őket nézem, hanem a Mester farát, pontosabban a vágatát és azon belül is az anuszrózsáját, amely az eltelt percekben lassan nyílt ki és szinte hívogatott, hogy azon át „lépjek be” a kéjbarlangba.

Húztam párat az amúgy is merev farkamon, közelebb léptem és meg sem ujjazva, már én is hirtelen, durván nyomtam be a kardomat a Mesterbe, akinek a teste ezt érezve megrándult és fel is kiáltott fájdalmasan. Én pedig könnyen becsúsztam oda. Én is pumpálni kezdtem, nagyokat lökve rajta és csak úgy csattant a popóin az ölem és a belső combjaim. Egyre gyorsultam, de közben még azt is megtettem, hogy az „élő csontváz” nem túl hosszú, de nem is rövid hajába markoltam és húztam hátra a fejét, hogy adhassak neki közben egy nyelves puszit, amit azonnal viszonzott is.

Már lihegtünk mind a ketten. Sőt.

Szinte egyszerre húzódtunk hátra a másikból, ő kifele a szolgájából, én pedig belőle, majd egy hirtelen mozdulattal, lökéssel már újra bele, vissza, amit persze megint kis nyögés kísért.

Jól elvoltunk így egy darabig, míg nem azt éreztem, hogy a Mester eldurrant a szolgájába és bele lövellte a magjait, nagy rándulások közben.

Én még nem tartottam ott, így nálam elmaradt a kéj s ezt meg kellett torolnom, büntetnem, ezért a csípőinél fogva hátrahúztam a Mester, aki ezért kijött a szolgájából. Ekkor azt utasítottam, hogy gyorsan menjen a fürdőszobába mossa le magát, de siessen vissza utána.

Én pedig szintén kihúzódtam a Mesterből és már nyomtam is vissza a kanapé hátuljára és alaposan elfenekeltem a kezeimmel, tenyereimmel a szépen gömbölyödő popóit, míg csak már szép rózsaszínre nem váltottak. Persze közben a Mester vonaglott ez alatt, próbált kitörni alólam, kezeim alól, de a gyorsan visszatérő szolga a kanapéra térdelve lefogta és rögzítette a csuklóit, így nem sikerült a Mesternek kiszabadulnia a kezeim közül, míg csak szépen ki nem csinosítottam a fenekét egyenletesen.

Most mutattam, hogy a szolga lovagolja meg a Mestere hátára, így nyomva a kanapé háttámlájára és pedig felemeltem a lábait és a csupasz talpait is a elvertem a flip-flop papucsával. Most volt csak nagy sziszegés, nyögés és testdobálás. Közben még azt is megkérdezte, hogy miért e szigorú büntetés, amit kap, én meg azt feleltem egyrészt azért mert a szolgájába olyan durván hatolt bele, másrészt meg azért, mert én még nem lövelltem el, nem éltem át a kínt.

1. Ezen aztán gyorsabban is segíthetünk! – szólalt meg a Mester és kérte, hogy engedjük el, majd mikor ez megtörtént, először elém térdelve felszopott (nem kellett sokáig mert még mindig merev voltam), majd visszatámaszkodott a háttámlára és odakínálta bejáratát nekem további behatolásra.

Nem is késlekedtem, hanem – de most nem durván, hanem finoman, érzéssel - hatoltam belé és kezdtem lassan, majd egyre gyorsulva pumpálni, míg nem éreztem már a kéj közeledtét és akkor hirtelen kihúztam a farkamat belőle és a hátára lőttem a magjaimat, amit a szolgával nyalattam le onnan.

Utána mind kivonultunk a fürdőszobába és vidám hancúrozással lezuhanyoztuk egymást, nem kihagyva némi matatást a másikakon sem.

Itt ért véget aznapra a móka.

(vége)