Szokásom szerint hétfőn délután mentem a fürdőbe és kb. 15 óra körül érkeztem meg oda. A pénztárak előtt nem sokan álltak sorba, így jól haladt a sor. S míg sorban álltam felfigyelem a legutolsó pénztárnál álló két srácra. Nem volt nehéz, mert mindketten kimagaslottak a többiek közül. A magasabbikat két méteresnek saccoltam – és mint utólag kiderült nem lőttem nagyom mellé, mert 198 cm volt a magassága. Magamban „élő zörgő csontváznak” neveztem el, mert a dzsekije alól kilógó két pipaszár lábakon állt ott, s a csontvázán kívül csak némi bőr volt rajta más semmi! Ja és legalább 46 méretű cipő volt a lábain. Mintegy kívülállóként állt ott, hagyta, hogy a társa intézzen mindent a pénztárossal és mikor kérdezte valamiről éppen csak odavakkantott egy nemet és állt némán tovább mellette. Az fizetett, átvette a proxy órákat és az elismervény cédulákat, majd előtte menve a beengedő kapuhoz tartotta az egyik órát és mikor az zöldre váltott, a társa besétált és a másik órát odatartva ő is követte, majd vezette előtte járva be (végig az úszómedencék mellett a földszinti közös férfi öltözőbe, ahol a legtávolabbi sarokban választottak ki két majdnem szomszédos szekrényt).
Én is hamarosan követtem őket, de én a közös öltöző bejárat melletti szekrénysoránál választottam egy szabad szekrényt.
A „élő zörgő csontváz” pillanatok alatt lekapkodta magáról a rajta lévőket, de azt, hogy milyen alsónadrág van rajta már nem láttam, mert a barátja elé állt, saját testével takarva azt és már csak akkor láttam újra, mikor a piros fürdő boxerében bement a zuhanyzóba, mindenét széthagyva a padon, ahol vetkőzött.
A társa összeszedett, akkurátusan összehajtogatott és eltett mindent a szekrényébe, majd a nála lévő egyik proxy órával bezárta azt és végre maga is vetkőzni kezdett. Őt már láttam. Jó alakja volt, rajta volt izom, de hús is mindenhol, de még erős szőrzete is volt a farka körül és abból alig állt ki a farka vége, de alul alaposan kilógtak a lecsüngő tökei. Ő is piros mintás fürdő boxert húzott fel és abban alig fért el elől a „csomagja”. Gyorsan elrakodott, majd a két törülközővel a vállán a társa után kiment.
Én is iparkodtam utánuk és hamarosan a hidegebb vizű úszómedencében meg is láttam őket. egymás mellett hasítani a vizet oda-vissza. Így magam a melegebb vizű medencét választva magam is leúsztam a 10-10 hosszamat oda-vissza.
Kijőve azonnal nem láttam meg őket, így tanakodtam, hogy a termálba, vagy a wellneszbe mehettek-e, de utóbbit láttam valószínűbbnek, így én is arra mentem le a lépcsőn a -1 szintre.
A medencében meleg víz volt, így jótékony párafelhő vonta be a víz felszínét nem sokat lehetett látni. Így bejártam az összes részét, mire megláttam a kör medencében üllő „élő zörgő csontvázat”, akit – kívülről és hátulról – a sodró folyosóban álló barátja asszírozott a nyakán, tarkóján, majd vállain és a felkarjain. Éppen befejezte és maga is bemenve leült a barátja mellé, mikor elindultak a levegőbuborékok a pad lyukain át és kellemes bizsergést, „masszázst” okoztak az ott ülőknek. Ez tíz percig működött, majd megszűnt.
Ekkor a srácok, de én is előre mentünk a medencében. Ők odaálltak a felülről kinyúló csővégekhez, ahol majd kiömlik a víz a nyakukba, de én ezt nem szeretem, mert vizes lesz a hajam és félek, hogy megfázom ettől, így én mellettük álltam meg, ahol a medence falában derék magasságban van négy fúvóka, amin benyomják a vízsugarat és az kellemesen dögönyözi az ember derekát, térdeit.
Hamaron már mindannyiunk megkapta a maga vízadagját, masszírozását.
Az enyém rövidebb ideig ment, így hamarabb kimentem a medencéből és felmentem a második szinten lévő – kissé elhagyatott helyen lévő, forgalomból kieső – férfi tussolóba. Ezt különösen szeretem, mert van egy előtere és onnan lehet bejutni a kétszer 3-3 zuhanyzófülkébe, amik egymással szemben vannak. És bentről azt is hallani, ha vaki bejön a külső ajtón.
Én már a második sampon adagot kentem a hajamra, mikor hallottam az ajtó nyitódását, majd hamarosan megjelent a belső ajtónyílásban a „élő zörgő csontváz”, aki mikor meglátott elhúzta a száját, nem tetszése jeléül, hogy ott lát.
Nem foglalkoztam vele, gyorsan befejeztem a hajmosásomat, lemostam a hajamról a habot és kijöttem a zuhany alól, majd kimentem az előtérbe és már ott törülköztem meg, de a vizes törülközőmet magamra tekertem és a kezembe vittem a vizes fürdőnadrágomat egy szinttel lejjebb, ahol van fürdőnadrág centrifuga. Kicentrifugáltam és visszavettem, majd átmentem a termál részlegbe.
Ott az első medence vize nekem mindig hideg, így hátra megyek a nagyobb medencéhez, ami már kellemesebb vízhőfokú számomra. Ott ültem, mikor láttam, hogy a srácok is odaértek s a mogorva srác nem vett észre, csak a barátja, aki oda is intett nekem kedvesen. Viszonoztam.
Majd fél óráz ültünk ott, majd én átmentem a középső legmelegebb medencébe, ahol nyakig merültem a finom meleg vízbe. Oda is utánam jöttek, de itt a mogorva már észrevett és valami megjegyzést tett rám a barátjának, aki elmosolyodott és nyugtatni kezdte. Abban is ültünk vagy negyed órát, mikor kijöttem és visszamentem a harmadik medencéhez és annak partján lévő kő ágyra feküdtem le, pihenni.
Jó idő után indultam magam is az öltözőbe, ahol tapasztaltam, hogy ők már ott öltöznek. A mogorva megint dühösen rám nézett és mivel már szinte teljesen fel volt öltözve, valamit mondott a barátjának, majd felkapva a dzsekijét mellettem kivonult, ott hagyva megint mindent a barátjának, hogy elpakoljon, bepakoljon utána és vigye a hátizsákját is utána.
Az nem siette el, mert egy szál, sötétszürke színű, testére simuló alsógatyában állt ott és a mobilján keresgélt, nézegetett valamit. Jó ideig tette, majd végre öltözni kezdett, mindent bepakolt a két hátizsákba és maga is kiment.
Én is végeztem már, így a kijárathoz iparkodtam, mikor a barát utolért és megkérdezte angolul, hogy értem-e őt. Válaszoltam, hogy igen, bár a németem jobb. Nevetett erre. Én meg otthagytam, kimentem és az udvaron át a villamosmegállóhoz iparkodtam. Már kijöttem a fürdő kerítésének kapuján, mikor „az élő zörgő csontvázat” ott láttam állva, a villamosmegálló végében, cigizve és éppen hívott valakit a mobilján, majd rádörrent, hogy siessen már.
Én mikor eljöttem a mogorva srác mellett németül szóltam oda neki: - Szívesen leszopnálak, de mást is tennék veled!” – mondtam neki. Ő összerezzent, de annyit még láttam, hogy értette, megértette, amit mondtam.
Már láttam, hogy jön a villamos, mikor azt is észrevettem, hogy a barát akkor bukkant elő a kerítéskapunál, majd még a villamos előtt átszaladt a barátjához, aki megint rádörrent valamivel.
Már éppen felléptem volna a villamosra, mikor a barát odaért és rám szólt:
(folyt. köv.)
Hozzászólások (0)