Fenekelés

Ki gondolná, hogy a normális, rendszeres kielégítő szex hiánya annyira felajz egy kolléganőt, hogy menekülni kell előle a raktárban. Így volt ez Erzsivel is aki köztudottan két éve nem volt hús-vér férfival. Volt neki már mindene, kis, közepes és nagy segédeszköze, de láthatóan nem sokat segített azon az éhségen amit a teste a hatszáz nap alatt folyamatosan elszenvedett. A kollégái fogadást kötöttek, egymást heccelték, hogy aki nem dolgozik rendesen, annak az lesz a feladata, hogy Erzsit megcsinálja. Erzsi folyamatosan reklámozta magát, próbálta felkelteni a férfi munkatársai érdeklődését. Megjelenése szétrebbenést váltott ki, menekült ki merre látott. Aztán egy vállalati bulin, ahol másik cégrészlegből is voltak kollégák, Erzsinek sikerült horogra csalnia egy félrészeg pasit. Mi a háttérben sunyítottunk, ahogy láttuk Erzsin, hogy "kapás lesz". Jól szórakoztunk, ahogy hölgyünk az asztal alatt átnyújtotta kecses lábait hősünknek, akit, mi csak "befutó" néven aposztrofáltunk. Befutó vett a lapot, markolászta Erzsi vaskos lábait és érezhetőn kezdett besétálni a két éve kezdődött csapdába. Hölgyünk közelebb húzódott és láthatóan elérte a lábával az asztal alatt Rómeó fegyverét, mert hősünk összerezzent az ingerre, a vállalati gésa arca pedig teljesen kipirult. Az asztal felett, mi pedig lelkesen itattuk tovább a delikvenst, hogy "érzéstelenítve" legyen a rövidesen bekövetkező műtét előtt. A csapatépítő bulik, mindig unalmasak voltak, de most istenien szórakoztunk. Mindenki teljes izgalomban volt és várta, hogy Erzsi elszabaduljon. Így senki nem vette észre azt a kis flörtöt, amit az új kolléganővel folytattam. Vékony csinos, kicsi, de formás mellű csaj volt. Mindig szerettem a vékony lányokat. A mell nem annyira, inkább a fenék és a lábak vonzottak, mindig is futóműves voltam. Alig vártam, hogy hatszáz nap elfojtott vágya a hátsó szobában elrejtse a mi kis titkunkat. A fénymásoló szobában már egyszer csókolóztunk, de az annyira gyors és rövid volt hogy már alig bírtuk magunkat visszafogni. Egész este nem mertünk egymás közelébe menni, nehogy ész nélkül egymásnak essünk. Mindkettőnknek családja, gyereki vannak, nem venné jól ki magát, ha felelőtlenek lennénk. Erzsiék elvonultak és az emeleti szobában megkezdődött a légyott. Először pofátlanul teljes csendben voltunk, hogy halljuk mi történik odafenn, aztán az első kiszűrődő hangokra, vad röhögésben törtünk ki, néhányan eljátszották, milyen hangok lesznek még hallhatóak. Én rájuk szóltam, hogy milyen buták és gyorsan összevesztem velük, hogy Réka után osonhassak. A kis szálloda kerthelyisége éjszaka lévén zárva volt, de úgy ugrottam át az alacsony kerítést, mint egy kanos kenguru. Réka már ott várt sportos alkatával neki sem volt gond a mászás. Október közepe volt de nem fáztunk. Eszünket vesztve estünk egymásnak. Nagyon klasszul csókolt. Vágyakozva, éreztetve velem, hogy ma este mindent nekem akar adni. Vad volt, de mégsem pióca. Utálom a piócás csókot lelombozza az érdeklődésem és egy pillanat alatt kasztrál. Nem gondoltam Erzsire aki közben egy szövőgép zakatolásával nyihogott az emeleti szoba rejtekében és vaskos combjaival foglyul ejtette áldozatát. Én nem áldozat voltam , hanem kitüntetett. Nekem adta magát ez a gyönyörű nő. Leültem a padra, ő pedig az ölembe feküdt s elhaló hangon kérte tőlem, hogy fenekeljem el. Meglepődtem, hogy ez a törékeny lány ilyesmit szeretne, de teljesítettem a kérését. Az első ütések után, mintha megveszett volna, éreztem, hogy követeli a teste a fájdalmasabb, keményebb beavatkozást. Nem volt ellenemre, megtaláltuk egymást. Alaposan helybenhagytam formás fenekét, majd a pad elé a földre löktem. Elém térdelt. A szeme fényesen csillogott, tudtam, hogy most azt teszek vele, amit csak akarok. Ráparancsoltam, hogy tegye hátra a kezét, majd mivel a szájába akart venni, felpofoztam. Csak akkor vehetsz a szádba, ha megengedem mondtam neki, ő pedig igen urammal felelt, de szót nem fogadott, ezért az övemet gyorsan kifűzve a nyakára tettem és keményen megszorítottam. Most már éreztem, hogy megadja magát, engedelmesen várta a szopatást. Sokáig, durván szopattam. A könnye, sminkje, nyála, keveredett némi felöklendezett alkohol illatával. Néha fél percre is megvontam tőle a levegőt, nem tiltakozott, vonaglott, látszott, hogy gyakorlott, engedelmesen tűrte, amíg újra hagyom lélegezni. Isteni kis ribanc vagy mondtam neki, s közben biztatásként kapott néha egy-egy isteni pofont. Élveztem, ahogy szürcsölve nyeli a magom. Aztán hagytam, hogy reszketve rám üljön és övemmel végig kontroll alatt tartva, engedtem neki, hogy kielégüljön. Illatos formás teste édesen vonaglott a kéjtől a hűvös éjszakában. Imádtam ezt az érzést. Jutalmul még letakaríthatta rólam saját nyálkáját, amit élvezettel meg is tett. Csapzottan mentünk vissza, de a részeg társaságban senkinek nem tűnt fel, hogy egy fél órácskát hiányoztunk.