Megtörés (8)

     - Nem, nem, ezt biztosan nem. Én ezt nem fogom csinálni. - Andrást valószínűleg sokkolta az 5 feladat, de ez is volt a célom. Még tagadásban volt, nem akarta elfogadni, hogy mibe keveredett, pedig már elindult az úton.

     - Mit nem fogsz csinálni, hm? Nézz magadra! Ott virít rajtad a felirat, ami azt bizonyítja, hogy máris csinálod. A csicskám vagy! Fogadd el! Az előbb már épp elég szánalmas voltál, ahogyan nyögtél az élvezettől a zoknimmal a szádban, miközben a menyasszonyod izgatott. 

     - Jó, de akkor ezt még meg kell beszélnünk Julival.

     - Nem tudom, mit akartok még megbeszélni, beleegyeztetek, hogy a szolgáim lesztek. Persze te Julit akartad felajánlani, de nekem sokkal szórakoztatóbb, ha téged még jobban szívatlak. De tudjátok mit? Beszéljétek meg nyugodtan, menjetek el egy wellness hétvégére, és… jaj várj, ezzel a felirattal nem biztos, hogy jó ötlet wellnesselni! Bár, hogy lássátok kivel van dolgotok, beleszámítanám a 4. feladatodba, a nyilvános alázásba - mondtam mosolyogva.

     - Alszunk rá egyet, és holnap visszajövünk, Dávid, ha neked így megfelel - vette át a szót Juli, hogy kicsit tompítsa András ingerültségét és aggódását.

     - Rendben, nyugodtan. De ma nincs szex, Juli a te felelősséged, hogy, holnapig András nem élvezhet el, és a felirat tökéletes legyen. És még mielőtt visszamennétek gondolkozni a feladatokon, bele is kezdenénk a szolgálatba. Nekem most el kell mennem, csak este jövök haza. Addig ti rakjátok rendbe a lakásomat, takarítsatok, pakoljatok el, mossatok! Juli, alapos munkát várok, te irányítsd Andrást! Ha megéheztek, egyetek-igyatok, amit találtok.

     Nem ellenkeztek. Felöltöztem, és elmentem otthonról, egy barátommal találkoztam. Este későn mentem haza. Körbejártam, a lakásom ragyogott, tényleg kitettek magukért ebben a 4-5 órában, amíg otthagytam őket. Felporszívózva, felmosva, konyha, fürdő patyolat, minden illatozik a tisztítószerektől, és ingek, pólók kiteregetve a szárítón.

     - Ez igen! Szép munka volt, jól dolgoztatok. Ezért jutalmat érdemeltek. Juli, ülj a fotelba! - miután Juli leült, Andrást utasítottam, hogy másszon oda négykézláb, és nyalja ki.

     András elkezdte nyalni Julit, közben Juli aprókat nyögött és próbált a fotelben helyezkedni. Látszott rajta, hogy nem volt neki komfortos a helyzet, csak a parancsot teljesítette. Tizenpár percig hagytam, hogy András nyaljon. Közben őt utasítgattam, hogy hogyan csinálja.

     - Látom, nem fogsz tudni elélvezni előttem, Juli. Nincs semmi baj, majd belejössz. A jutalmad azért nem marad el, Andrásnak otthon ki kell elégítenie téged. Te viszont nem is érhetsz hozzá, és nem engedheted, hogy élvezzen. Ha holnap megkapja az erényövet, ez majd egyszerűbb lesz, addig te figyelj rá! Most pedig mehettek.

     Eddigre 10 óra lett, úgyhogy kevésbé kellett félniük, hogy szembejön valaki a lépcsőházban, amikor mennek hazafelé. Nem adtam nekik semmilyen ruhát vagy takarót, hazafelé is meztelenül kellett menniük. Arra nem adtam nekik parancsot, hogy hogyan jelenjenek meg másnap. Kíváncsi voltam, maguktól mit gondolnak.

     - Hát akkor jó éjszakát! Beszéljétek át alaposan, hogy mit döntötök, aztán írjatok vagy hívjatok, hogy holnap mikor jönnétek a válasszal! És Juli, ne felejtsd otthon a telefonodat, hogy fel tudd venni Andrást - szúrtam még egyet oda, mielőtt kiléptek a lakásból.

     Az ajtóból néztem őket, nem mertek lifttel menni, a lépcsőházba mentek be, oda is nagyon óvatosan.

     Másnap reggel kaptam egy üzenetet Andrástól: Vállalom Uram, teljesítem a parancsait. Este 7 ok? Gyorsan válaszoltam neki, hogy várom őket.

     Addig nem is beszéltünk többet, este 7-kor viszont csengettek a lakásomnál. Ruhában jöttek fel. Juli fekete topban, farmer shortban volt, amikor ledobta a sportcipőjét, fehér titokzoknik bukkantak elő a lábán. András pedig kék kockás ingben, farmer nadrágban és szintén sportcipőben volt.

     - András, te azonnal vetkőzz is meztelenre! - mondtam neki, ahogy levette a cipőjét.

     A fehér sportzoknijait bedugta a cipőjébe, levette a nadrágját és a fehér alsóját, majd az ingét is, amiket összerendezve tett le az egyik székre.

     - Gyertek beljebb! Örülök, hogy benne vagytok a játékban, biztosan jól fogunk szórakozni! - mondtam kicsit gúnyosan Andrásra nézve, akinek a mellkasán ott virított a fekete felirat, hogy a csicskám. - Juli, elélveztél tegnap? - kérdeztem, miután leültünk?

     - Igen Uram. András kinyalt otthon - mondta kicsit elpirulva, vékonyodó hangon.

     - Helyes. Ezután mindig csak az én engedélyemmel élvezhettek el. Juli, ez elsősorban rád vonatkozik. András ma úgyis megkapja az erényövet, amiben nem fog tudni. Még mielőtt erre rátérnénk, a szolgáimként a kinézetetekről is én döntök. Részletesen meg fogjuk beszélni, hogy milyen ruhát hordhattok, mit vehettek fel. Juli, ez onnan jutott eszembe, hogy elég erősen lábfetisiszta vagyok, izgat a láb mellett a zokni, harisnya, cipő is. Az ilyen titokzoknikat viszont nem szeretem, azonnal vedd le, és soha többet ne lássak rajtad ilyet! - Gyorsan lehúzta mindkét lábáról, és a kanapé mellé dobta őket. - OK, a lábad viszont nagyon szép, formás, tetszenek a lábujjaid is, a fekete lakk nagy kedvencem. András, te hogy vagy ezzel?

     - Szerintem is nagyon szép lába van Julinak, Uram, szeretem.

     - Felizgat?

     - Igen, Uram.

     - Szoktad nyalogatni, szopogatni?

     - Igen, Uram.

     - Akkor csináld! Mássz oda négykézláb! - András elkezdte csókolgatni Juli lábát, majd nyalogatni is, közben a farka elkezdett nőni - Hm, jó, rendben. Na, akkor térjünk is rá az első feladatra!

folyt.köv.