Judy 9.

Mester szerint

Reggel arra ébredtem, hogy egy bögre gőzölgő teával a kezében, mellettem térdel és halkan kelteget. Ahogy felültem az ágyban az éjjeliszekrényre tette a csészét, térden megkerülte az ágyat, majd szájába véve a kikésztett nádpálcát felállt és kis terpeszben, megfogta a bokáját. – Egész kötelességtudó – gondoltam teázgatás közben – bár a bilincsek kifejezetten hiányoznak róla. Este, elalvás előtt nem tettem vissza őket. Odamentem hozzá és végig simogattam a fenekét, hátát borító, már halványuló csíkokat. Nagyon izgató volt.

- Egy sorozatban megkapod a jóreggelt verést! Nem kell számolnod, egyetlen dolgod csendben, mozdulatlanul tűrni! – Kivettem a szájából a pácát és lesújtottam. Felkiáltott, egy pillanatra elengedte a bokáját is, ám rögtön visszafogta magát. A többi kilenc már valamivel gyengébb volt, talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy fogát összeszorítva, potyogó könnyekkel, de csendben elviselte. Nagyon felizgatott a látvány. Ahogy végeztem, négykézlábra parancsoltam, elkezdtem simogatni a punciját. Szinte már az első érintésre éreztem, hogy nedvezni kezd. Beraktam neki, és a melleit simogatva lassan mozogni kezdtem. Halkan nyögdécselt, gyorsítottam és beleélveztem, még mielőtt ő elérhette volna az orgazmust. Jobb, ha megszokja, hogy az aktus számára nem egyenlő az élvezettel.

- Nyalj tisztára! – utasítottam – Nyelve fürgén siklott a péniszemen, alapos munkát végezve. Végig hevertem az ágyon, ő térden állva várta a következő parancsot. – Gyere csak ide, jutott eszembe valami – Egy ujjal benyúltam az ánuszába – a barnás elszíneződés igazolta a gyanúmat. – Te nem adtál magadnak beöntést – jegyeztem meg szárazon. Elsápadt.

- Elnézését kérem Uram, hanyagul tisztálkodtam!

- És ha jól sejtem tegnap este sem…

- Igen, Uram, tegnap is mulasztottam, kérem, bocsásson meg nekem!

A szájába nyomtam az ujjamat, és tisztára nyalattam.

- Ma a tegnapi hazugságod és fegyelemsértésed büntetésének második felét kapod meg. Ezt a két mulasztást majd később torlom meg. Hogy el ne felejtsük, felírod az étkezőben lévő fehér üzenőtáblára. És azt is, hogy tegnap engedély nélkül ültél le az asztalomhoz! Most pedig alapos beöntést adsz magadnak, aztán lemész a pincébe és felhozod a bilincseidet. Aztán elkészíted a reggelit. De igyekezz, mire végzek a zuhanyzással, mindezzel végezned kell! Ma itthon fogok dolgozni, szem előtt leszel. Jobb, ha már most felkészülsz, hogy egész nap mellettem fogsz térdelni némán és mozdulatlanul!

Judy szerint

Reggel a csengő ébresztett. Úgy gondoltam, még lustálkodom egy-két percet, aztán majd kicsit jobban csipkedem magam. Olyan jó volt az ágyban fekve az előző estéről álmodozni, és arról, hogy vajon ma mi vár rám. Majdnem tíz percig ábrándoztam így. Mikor rájöttem, hogy késésben vagyok, gyorsan megmosdottam, lezuhanyoztam. A beöntésre már nem volt idő, de reméltem, úgysem veszi észre. Lementem a konyhába, és készítettem egy teát.

A csészével a kezemben keltegettem. Felébredt, megitta a teát, aztán megkaptam a tíz ütésemet. Csak annyit kért, hogy csendben tűrjem. Még nem készültem fel igazán a fájdalomra, amikor az első ütés csattant a fenekemen. Felsikoltottam. Nagyon szégyelltem magam, és a többit már hang nélkül viseltem. Igaz, a könnyeim patakokban folytak. 

Négykézláb állított, és simogatni kezdte a puncim. Nagyon jól esett. A nagyajkaim külső részét simogatta, majd az ujjaival széthúzta és megérintette a csiklómat. Még egy perc, és elélvezek. De ő elhúzta a kezét. Belém hatolt. Sajnos nagyon hamar a csúcsra ért, nekem pedig nem engedte.

Ezután tisztára nyaltam a farkát. Majd hirtelen belenyomta az egyik ujját a fenekembe. Elég kellemetlen érzés volt, de az jobban zavart, hogy most észre fogja venni. Igen, rájött, hogy a reggeli beöntést kihagytam, sőt a tegnap estiről is elfeledkeztem. Tudtam, hogy nagy bajban vagyok. Felküldött a szobámba, hogy bepótoljam a mulasztásomat, aztán pedig a pincéből vigyem fel a bilincseimet.

De amint leértem a pincébe, és összeszedtem a bilincseimet, Uram megjelent az ajtóban.

- Ne fáradj velük! Előbb megkapod a tegnapi büntetésed második részletét. Feküdj le a földre, hanyatt!

A lábaimra egy-egy vastag bőrszíj került, ezeket pedig két, a plafonról lelógó láncra csatolta. Valami kattogást hallottam, és a lábaim emelkedni kezdtek. Végül teljesen felemelkedtem a padlóról. A kezeimet is kikötözte a padlóban lévő karikákhoz két oldalra. Így most X alakban kifeszítve, fejjel lefelé lógtam. Majd elővette a tegnapi korbácsot. Kaptam a fenekemre és a puncimra is. Most nem voltak olyan erősek az ütések, a kényelmetlen helyzet jobban megviselt. Aztán egy hosszú vékony gyertyát vett elő, és meggyújtotta. Az első csepp a combomra érkezett, aztán egyre beljebb, végül a nagyajkaim és a csiklóm következett. Nagyon égetett, de alig pár cseppet kaptam. Aztán éreztem, hogy valami behatol a hüvelyembe. Uram kicsit meglökött, így picit himbálózni kezdett a testem. Már tudtam, mi az. A gyertyát dugta belém, és a forró viasz folyt a puncim bejáratára, a csiklómra, a popsimra. Próbáltam nem mozdulni, de a korbács újra lecsapott. Ezúttal a mellem volt a célpont. Persze, ahogy megmoccantam, rögtön jelentkezett az égő érzés a puncimon. Sikítottam, folyt a könnyem, de az ütések nem akartak abbamaradni. Minden egyes csapás két helyen fájt, a korbács a melleimet, a forróság a puncimat kínozta. Aztán Uram megszabadított a gyertyától, és egy lovaglópálcával igyekezett megtisztítani a viasztól. Ezt már szinte alig éreztem, annyira közel voltam ahhoz, hogy elájuljak a fájdalomtól. Szerencsére ezt Uram is észrevette.

A következő dolog, amire emlékszem, hogy fekszem a földön, a csuklómon és a bokámon újra a szokásos bilincsek, és Uram simogat.

- Jól van, a tegnapi büntetés letudva!

- Köszönöm… Uram… a büntetést! – alig tudtam kimondani, mert még mindig nem voltam teljesen magamnál. Próbáltam volna felkelni, de az egész testem remegett.

- Maradj csak, nem kell sietned! Ma nem kell főznöd, hozatok ebédet. Ha fel tudsz kelni, utánam jössz a nappaliba, és letérdelsz mellém. 

Azzal felment a lépcsőn, én pedig még sokáig ott feküdtem a padlón.

folyt.köv.