Cikkek idő szerint
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Ágnes példaképe

Törölt felhasználó
2012. 01. 01. 20:32 | Megjelent: 603x
Borús, szürke, őszi reggel volt, melyen Ágnes újra iskolába indult. Neki azonban ez fel se tűnt, csak kavargó gondolatai váltogatták egymást fejében, a külvilágot alig érzékelte. Ez is olyan napnak tűnt, mint amilyen az előző száz volt: unalmas semminek. Végiggondolta mi lesz ma az unalmas semmi. Tanórák egymás után, infantilis fiúk hülyéskedése, nekik tetszeni akaró lányok nyávogása...
Egyvalami még is megvillant a sok semmi között, ez pedig a testnevelés óra volt. Nem azért, mintha annyira szerette volna, sokkal inkább a személy miatt, aki azt tartotta. Ez a személy pedig Anna tanárnő volt. Milyen is volt ő? Nem mondhatni, hogy szép arca lett volna, inkább a keménységet, a szilárdságot és a magabiztosságot tükrözte. Teste vékony, szálkás, néhány fiút is megszégyenítően kisportolt volt. Ágnest nem igazán kedvelte, sőt néha azt lehetett érezni, hogy kifejezetten idegesítette őt a lány, aki nem az ő világát képviselete. Bár szemmel láthatólag célja az volt, hogy olyan motiváló erőt tudjon találni, amivel transzformálhatná egy kicsit Á. személyiségét. Ennek ellenére Ágnes, titokban rajongott érte, kicsit tán olyan szerelmet érzett iránta, mint Tonio Kröger, Hans Hansen iránt. Tudta sosem lesz olyan habitusú, de mégis vonzotta Anna tanárnő fizikai tökéletességre törekedő világa.
Szépen le is zajlott az a bizonyos óra. Olyan volt, mint mindig: a tanárnő keményen, néha kiabálva s sértegetve meghajtotta a lányokat, különböző fitnesz gyakorlatokkal. Ágnes is, mint a többiek már ment volna az öltözőbe, mikor hirtelen megszólították. A tanárnő volt az:
-Ági, gyere egy picit velem!-mondta , s kézen fogva bevezette a csodálkozó lányt a tornatanáriba. Rajtuk kívül nem volt ott senki.
-Csak azért tartalak föl, mert ahogy figyeltem óra közben, nem megfelelően tartod a hátadat, gondolom nem fejlődtek ki eléggé azok az izmaid, amiknek ki kellet volna. Ebből komoly problémáid lehetnek a későbbiekben, ha nem dolgozol rajta. Mindenesetre most szeretném rendesen megnézni. Állj vigyázzba, s húzd ki magad!-Ágnes így is tett, s a tanárnő vizsgálódó tekintetét magán érezve próbálta teljesíteni a feladatot.
-Vedd le a pólód, hajolj előre, s zárd össze a lábad!-hangzott a következő utasítás, mely után a tanárnő szakértelemmel kitapogatta Á. gerincét.
-Jól látom, hogy elég kis aszténiás fruska vagy te. Ha nem fordítasz plusz órákat hát erősítésre, s az órai munkádon sem változtatsz akkor 30 éves korodra hajolni se tudsz majd! Na figyelj szerdánként a faktos órám után van szabad másfél órám, míg a férjem nem jön értem, akkor tarthatnék neked egy külön erősítést a kis tornateremben, az érdekedben. Ráérsz akkor?
-Igen-hangzott a válasz. Igazából semmi kedve nem volt az egészhez, de nem mert mást mondani, hiszen ha a tanárnő csak úgy felajánlja szabadidejét, azt nem szép visszautasítani.
El is jött a szerda délután. Ágnes bizonytalanul, dideregve lépkedett a kis tornaterem felé. A tanárnő már ott várta sportcipőben, térdaljáig erő, feszülős nadrágban, s szintén feszülős trikóban. Ez az öltözet még jobban kihangsúlyozta izmos combját, fenekét. Mikor Á. belépett az ajtón, a tanárnő egy padon ülve várta.
-A cipőd talpa remélem nem poros, nem akarom, hogy összemocskold a padlót!-szólt Anna tanárnő.
-Nem az-válaszolta Ágnes, bár igazából fogalma sem volt róla, hogy milyen.-Na hadd nézzem meg, mutasd ide!-hangzott a következő utasítás, s Á. meg is mutatta.
-Ez neked tiszta, mit képzeltél, szeretnéd, hogy fölnyalassam veled az egész termet? Azonnal leveted, mielőtt felpofozlak!-mondta most már kiabálva a tanárnő.
Elkezdődött. Ágnes próbálta csinálni a gyakorlatokat, ahogy csak tudta, de nem nagyon ment neki. Eközben a tanárnő hangosan kiabálva adta az utasításokat. egy idő után azonban megelégelte, s felvetett egy új módszert.
-Látom te egy rakás szerencsétlenség vagy, s csak bámulsz, mint egy hülye, ezért mostantól egyszerre fogsz bámulni, s dolgozni is, talán így majd jobban megy. Feküdj hasra, rakd tarkóra a kezed. Törzsemelést fogsz csinálni, de minden emelésnél megcsókold a cipőmet, ha már ennyire bámultad.-s a tanárnő leült Á.-val szembe s jobb lábát a balra helyezte, mutatván ezzel a célt Á. szája felé. Á. nagyon megijedt ettől, de ezt is próbálta buzgón végre hajtani, azt gondolta így végre tán kifejezheti rajongását tanárnője iránt. Csinálta is a gyakorlatot, azonban amikor már kezdett fáradni egyszer csók helyett véletlenül, s ügyetlenül lefejelte tanárnője cipőjét.
-Mit csinálsz te szerencsétlen? Azonnal térdelj le, s tedd tarkóra a kezed! Látom mivel nem vagy képes uralkodni saját tested fölött, nekem kell kézbe vennem az irányítást-s a tanárnő egy pórázt, s egy nyakörvet vett elő a táskájából.-Nem gondoltam, hogy szükség lesz rá, de úgy látszik tévedtem-mondta s fölhelyezte Á. nyakára jó szorosan.
-Először bejáratlak, hogy hozzászokjál-s körbevezette őt a teremben, mint egy kutyát.-Jól van, látom menni fog ez. Most térdre, tedd tarkóra a kezed, s homorítsál!-ehhez a feladathoz a tanárnő teljes alsó lábszárával járult hozzá, amit Á. hátának nyomott, hogy jobban menjen a homorítás.-Most térdelőülésben, karokat előre, s úgy homorítsál!-hangzott a következő utasítás. S ezt már Á. hátán ülve segítette elő. Ez volt az utolsó gyakorlat, Á. térdelve hallgatta a végszavakat:
-Óra végére már egész jól teljesítettél magadhoz képest. Ezért egy jutalom, s egy büntetés jár. A büntetés egy aranyos tenyeres lesz a hátadra, jutalomból meg talán megcsókolhatod a fenekemet-e szavakkal, s cselekedetekkel végződött az első külön foglalkozás. A kemény ütés után, a tanárnő odaállt háttal Á. elé s fenekét odatartva adta a jutalmat.
Ágnes a hátán egy égő fájdalommal, s azzal az örömmel ment haza, hogy egy kicsit közelebb kerülhetett az Anna tanárnő képviselte világhoz.

Ui.: ha valaki ezt elolvassa, s azt gondolja, hogy Á. nekem valami alteregóm az téved. Ez csak a képzeletem szüleménye volt.

Hozzászólások (1)

A hozzászólások belépés után olvashatók.