Sötétben játszik a vágy, titkos tűz,
Férfiak között, hol kényszer és öröm hűz.
Én, a sub, az álmok rabszolgája,
Keresem azt, aki a határokat szabja.
Szívem remeg, mikor csak rá gondolok,
Bársonyos keze az irányt mutat nekem,
Egy szavára mindent odaadnék,
A gyönyör határát keresve lépkednék.
Fémes ízén érzem a hatalmat,
Egy szikra kell, és a világ összedőlhat.
A fény is sötétbe borul, mit sem számít,
Míg a Dom suttog, minden sejteket átszövi az izgalom.
Kötelek feszülnek, az érzések tánca,
Férfiak között, hol a türelem a mánia.
Feszül a határ, de én nem menekülök,
Nehéz a lánc, de e vágyban élek.
Nézd, ahogy a hűség lángra gyúl,
Bársonyos álmok kötnek, kissé bűnös az út.
Keresem a Dom-ot, ki birtokba vesz,
Bársonyos suttogás, megérint a szívem, íme egy új szerelem született.
Hozzászólások (0)