Unknowknight (39)
Vanilla
Férfi, Hetero
  • Van zárt albuma 
  • Van blogja 
Cikkek idő szerint
2024. 12. (10)
2024. 11. (72)
2024. 10. (55)
2024. 09. (59)
2024. 08. (70)
2024. 07. (72)
2024. 06. (51)
2024. 05. (55)
2024. 04. (62)
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

A Jégmadár röpte - XIII. rész

Nem tudom, mi történt a harmadik felvétellel. Talán lemerült a telefon akksija, vagy betelt a tárhely, esetleg a memóriakártya hirtelen öntudatra ébredt, erkölcsöt növesztett, zavarba jött az orális kényeztetés láttán és kikapcsolt. Egyetlen pillanatig vacilláltam a negyedik felvétel elindítása előtt.


A helyszín ugyanaz volt, de az időpont nem. Sötétebb volt, a lámpa átkerült az ágy másik oldalára, az ablakon más mintázatú függöny árnyékolt. Kevin az eltelt idő alatt rájöhetett az időzítés mikéntjére, mert már az ágyon volt, mire a telefon elkezdte a felvételt. Új rejtekhelyet talált a titkos kamerának, ezúttal az éjjeliszekrényről kísérhettem figyelemmel az eseményeket. Sötét félkör adott keretet, ami azt jelentette, hogy Kevin valamivel úgy-ahogy letakarta a telefont, majd huppant is az ágyra, hitvesem mellé.


Egymással szemközt térdepeltek, teljesen meztelenül. Most először a felvételek megtekintése során kellemetlenül éreztem magam. Elmélyülten és ráérősen csókolóztak. Merőben más volt ez, mint az előző maszatolások. Ajna – ugyanúgy feltűzött hajjal, karját lazán átvetve a férfi vállán, ezúttal úgy tűnt, élvezi a helyzetet, jelen akar lenni, át akarja élni. Kevin a derekát karolta át, egyik tenyerével csípőjét simogatva, másikkal fenekébe markolva. Érdekesen tartotta a kezét Ajna popsiján: mintha felfelé akarta volna húzni az egyik fitos kis farpofát, egyenesen a nő háta közepére. Felmerült bennem, hogy a jó megjelenésű, kellemes orgánumú, és amúgy dögunalmas Kevin esetleg Ajnával vesztette el a szüzességét.


Letettem magam mellé a telefont. A felvétel több mint 15 perces volt. Járkáltam kicsit fel-alá. Furcsa bizsergést éreztem az alhasamban. Lényem egyik része szívesen ott lett volna velük abban a szobában. Nem féltékenységi jelenet miatt. Be akartam volna szállni. Számtalanszor szerelmeskedtem Ajnával, mint a feleségemmel, és már látom, hogy Laurán és a kurvákon keresztül a pornós énjét üldöztem mindezidáig. Ami sem Laurával, sem az örömhölgyekkel szemben nem fair, de Ajnával szemben sem. De ehhez az új, idegen Ajnához még nem volt szerencsém. A szolid és csalfa, nyugodt, nem kapkodó és nem is olyan szenvedélyes, kimódoltan és megfontoltan félrekefélő Ajna izgatóbb volt számomra, mint az előző kettő.


Amikor újra kézbe vettem a telefont, még mindig csókolóztak. Épp csak lefeküdtek közben, Ajna hátát láttam, ahogy oldalt könyökölt. Kevin végigcsókolgatta a nyakát, ami úgy nézett ki, hogy a kidugott nyelvét le- és fel húzogatta Ajna füle alatt, egészen a válláig és vissza. A feleségem combjára tapadt keze idegesen meg-megrándult közben. Aztán lejjebb hajolt és bekapta Ajna egyik mellén. Nagy, cuppogó szopogatással ismerkedett vele. Ajna meg sem mozdult, csak finoman hátrahajtott fejjel hagyta inkább, mint élvezetnek jelét adta volna.

Aztán eltolta magától Kevint és halkan mondott neki valamit. Felhangosítottam a videót, amennyire lehetett, de így is csak tompa, elmosódott hang hallatszott, egy szót sem tudtam kivenni. Szar egy készülék, mondhatom.


Aztán megértettem, amikor Ajna a hátára feküdt és különösebb álszemérmeskedés, vagy spontaneitás nélkül széttárta a lábát. Olyan közönséges gesztus volt, annyira nem méltó a feleségemhez, hogy attól… mi tagadás: őrülten beindultam.

Kevin is érdeklődést mutatott. Hasmánt befeküdt a lábak közé, és némi combnyálazást követően nyalni kezdte Ajna punciját. Figyeltem a feleségem arcát. Könyökölve, félig-meddig fekve figyelte az eseményeket. A tekintetét úgy írnám le, hogy a madármama nézheti így a fiókáját, amikor az először próbált repülni, miután baszott egy véletlen hátast a fészekből.


Ez igazolta azt az elméletemet, hogy Kevinnek nemigen volt alkalma élvezni a női test adta örömöket. Ami valamennyire megmagyarázta nekem, hogy Ajna mit nyert ezen az egészen, azon túl, hogy a srác jóképű és sportos. A betanítás élményét. Bizonyára nem egy nőnek izgató a gondolat, hogy tökéletes szeretőt faragjon egy nagy rakás, szexi szerencsétlenségből.

Ajna egyszer-egyezer felemelte kezét és megint súgott valamit. Mosolygott. Akárhogy is alakult köztünk, most megint beleszerettem abba a mosolyba. Türelmes, meleg mosoly volt, telve hittel, hogy ez menni fog.


Ment is. Kicsit kellett segíteni, lágyan instruálni, kezével Kevin fejét irányba állítani, de ez a mozdulat hamarosan átment a fiatal férfi rövid hajának cirógatásába, Ajna pedig ellazult, hátradőlt, combjai remegni kezdtek. Szinte éreztem az izzadsága balzsamos illatát, és ujjaim alatt érezni véltem, ahogy a bőre egyre csak hevül. Hogy Kevin gyorsan tanul, azt jelezte az első kivehető szó Ajnától. Egy hangos: „Igen!” sóhaj. Kevin diadalmasan felpillantott, noha ezt még én is láttam, a felvételen át, hogy nem az orgazmus volt, hanem szimpla helyeslés.

A srác beérte ennyivel. Száját törölgetve feltérdelt és behelyezkedett a széttárt combok közé. Ajna megint mondott valamit, amire Kevin szelíden, de határozottan megrázta a fejét. Talán a védekezés szükségességéről folyt egy rövid vita, amit a fiú hamar megnyert, mert a következő pillanatban már Ajnára ereszkedett, kezével pedig odalent matatott. Ajna igyekezett úgy helyezkedni, hogy segítse a férfit.


Aztán ritmikus mozgásba kezdtek. Ez így ment egy darabig. Láttam Kevinen, hogy szinte pislogás nélkül lesi, Ajnának jó-e, amit művel. Ajna továbbra is türelmesen tartotta a szemkontaktust, és próbálta felvenni a másik ritmusát. Azaz mégsem, vettem észre a dacos csípőlökések apró cseleit: próbálta átvenni az irányítást. Velem is ezt csinálta, eleinte. Aztán idővel egymásra hangolódtunk. Vajon tartott ez a viszony addig, hogy Kevinnel is összecsiszolódtak?


Kisvártatva Ajna kezdeményezésére megfordultak. A srác elnyúlt, és elkövette azt a hibát, amit a legtöbb férfi, akit meglovagolnak: mint aki jól végezte dolgát, stabil fadarabként hevert. Ajnával könnyű dolga volt. A nő felhúzott felsőtesttel, kidüllesztett cickókkal rugózott, fenséges látványt nyújtva uralta a pózt. Még el is élvezett: teste előrerándult, hasa megfeszült-elernyedt, cukin felsikkantott. Kevin végre észrevette, mi történik. Összenevettek, és ez mindennél jobban fájt. Aztán Ajnán volt a sor megint: elnyújtott csípőlökésekkel dolgozta meg a srác farkát, kezével az impozáns, de nem eltúlzottan kigyúrt mellizmokon megtámaszkodva.


Ajna tudta, mit csinál. Torkából előtörtek a nyögések, és a hülye díszlet szerepét betöltő Kevin nyilván azt hitte, ő csinált valamit jól. Kezeit tétován ide-oda tette. Ajna melleit akarta megmarkolni, de az összezárt könyököktől nem fért oda. Megfogta hát a karjait, aztán a vállait, aztán a derekát. Egyszer pedig idegesen és látványosan belebámult a kamerába.

– Ki vagy rúgva, Kevin – mondtam fennhangon és ezen jót nevettem – ne lássunk többé a forgatáson.


Ajna próbált Kevin fölé hajolni és csókolózni, de a fiú nem kontrollálta a száját, olyasféle nyöszörgést hallatott, mint akit fájdalmak gyötörnek. Ajna finoman körbecsókolgatta a jajgató szájat, aztán újra kiegyenesedett és néhány végzetes, profi mozdulattal kivégezte a faszt. Kevin nyögött és vergődött alatta. Ajna a plafon felé emelte arcát és őszinte boldogsággal nevetett. Mint aki megnyert egy versenyt.


Én csak a gecire gondoltam. Kevin belegecizett a feleségembe. És ez itt nem forgatás volt. Ez egy őszinte baszás. És őszinte geci.


A felvétel nem ért véget itt. Egymás karjaiban pihegtek, simogatták a másik testét, sugdolóztak és apró csókokat váltottak. Ajna kipirult. Gyönyörű lett megint, csak arra volt szüksége hozzá, hogy elélveztessen egy szexuális analfabétát. Kevin kibontakozott a nő karjaiból, úgy tett, mintha az időt akarná megnézni. És kikapcsolta a kamerát. Éppen előtte két másodperccel a feleségem átlesett a válla fölött. Kevin észre sem vette. Ajna tudatosan belenézett a kamerába és mosolygott. Kevin azt hitte, rászedte. Megnézte egyáltalán a felvételt azóta? Valószínű, hogy csak az elélvezésig. Ajna pedig tudott a titkos kis „szemről”, ami kileste a titkukat. De nem zavarta. Még azt a kockázatot is vállalva ezzel, hogy felkerül a világhálóra. Mennyiben lett volna ez más neki, mint az a tonnányi anyag róla, ami már amúgy is fent van? Nem volt ez intimebb neki?


Ültem a matracom szélén. A telefon a kezemben. Babráltam vele. Már csak arra lettem figyelmes, hogy kicseng. Laurát hívtam.


– Megnézted? – kérdezte. Úgy tűnt, várta a hívásom.

– Fantasztikus film. Regény adaptáció? A végét nem értettem, talán érdemes elolvasni a könyvet hozzá.

– Az élet írta – Laura kuncogott – Ki volt a kedvenc szereplőd benne?

– Ami azt illeti, egyikkel sem tudtam azonosulni. Pedig azonos volt a bőrszínünk, látod, és mégsem.

– Tudod, mit mondanak: ha nem tetszik, csinálj jobbat.

– Már csináltam is.

– Úgy emlékszem, azok csak fényképek egy prosti anyajegyes seggéről.

– Ó, amit küldtem neked, az csak amolyan koncepciós vázlat. Képek a forgatásról.

– Ne mondd!

– De, de – lefeküdtem a matracra. Nem tudom, miért, a Laurával való évődés lecsillapította a keserűségem és a dühöm is – egy egész franchise-t tervezek.

– Mi lesz a címe?

– Nem tudom még, sok ötlete van az írócsapatnak. Talán meseátirat lesz. Piroska és a farkam, vagy valami ilyesmi.

– Hmmmm. Van már női főszereplő?

– Piroska szerepére?

– Igen. Ő a kedvenc mesehősöm. Nagy karriert futott be, ahhoz képest, hogy nem tudta megkülönböztetni a saját nagyanyját egy szőrös, négylábú ragadozótól – erre nem válaszoltam. Hallgattam egy darabig – Mi az? Valami rosszat mondtam? – kérdezte.

– Nem, csak valami poénon agyaltam a kutyapózról, de semmi frappáns nem jutott eszembe.

Nevetett. Ez jól hatott a lelkemre. Arra még jó vagyok, hogy megnevettessek valakit. Aztán azt mondta:

– Nedves vagyok. Arra a mocskos videóra gondolok. Tudod, melyikre. Ahol mindketten elélveznek. Még sosem csináltam olyat veled. Elélveztem egyszer, és te is. És voltál bennem, ott, abban a szűk irodában, aminek kartonpapír szaga volt. Megmarkoltad a popsim és megpakoltál hátulról. Úúúúgy, de úúúúgy rá akartam élvezni a farkadra.

– Laura, én…

– Te, te, te… önző pöcs, gondolj most rám, ne magadra. Vedd kézbe a farkad. Nem érdekel, hol vagy. Akarom, úgy akarom, kicsim… élvezz el velem együtt. Egyszerre. Ezt akarom.


Ez igen – gondoltam. Ezer szerencse, hogy nem a metrón vagyok épp. Az volt a tervem, hogy hazudok. Főként dacból. Ne történjen már megint az, amit Laura akar. Én vagyok az önző pöcs, de ő vesz rá mindig mindenre. Szóval hagytam, hadd játsszon csak magával.

– Jól van – mondtam – megfogtam. Áll, csakis rád gondolok.

– Te hazug faszszopó – lehelte – Egy cseppet sem bízom benned – hallottam a légzésén, hogy ő már szorgoskodik – tarts oda a telefont.

– Hova?

– A faszodhoz. Hallani… akarom… ahogy az a finom… az a finom rugalmas fitymád nedvesen súrlódik azon a pompás farkadon… hogy elképzeljem, ahogy a számba veszem, ahogy a melleimhez dörgölöm… óóó, akarod hallani a pinámat?

Hát, végül verni kezdtem a farkam. A telefont nem tartottam oda. De Laura is hallotta a lihegésem, és ez elég volt neki.

– Te rohadék. Felpofoználak, ha ott lennék. Akkorát… kapnál…

– Nem hagynám – mondtam, és éreztem, hogy pár mozdulatra vagyok a kirobbanástól.

– Hagynád… mert belecsüccsennék a faszodba, rád húznám magam, és a világodról sem tudnál. A golyóid elzsibbadnának, ahogy a seggem újra meg újra, meg újra hozzácsapódna. Összeragadnánk a büdös izzadságodtól, csorogna a mellemről a bűzöd. Te undorító állat. Nem lennél hálás, amiért hagynám, hogy egy ilyen utolsó alak megbassza a finom, nedves kis puncimat?


Nem derült ki, hogy hálás lennék-e. Én tényleg bele akartam nyögni a telefonba, csakis Laura kedvéért. De a telefon kifordult a kezemből, én pedig fröcskölni kezdtem. Mivel hanyatt feküdtem, az ingemre ment az egész. És a matracra. A nadrágomra. A padlóra is jutott.

Ott hevertem, összemocskolva magam, remegő kézzel nyúltam a telefon után. Hallottam, hogy Laura úgy sikoltozik, mint akit épp megkéselnek. Szerencsére nem erről volt szó.


– Ne hagyj… magamra… itt vagy?

– Itt vagyok.

– Szeretlek. Szerelmes vagyok beléd.

Hallgattam. Csak lélegeztem. Beszív. Kifúj. Az ingemen át éreztem a ragacsos anyagot. Úgy éreztem, képtelen vagyok a fizikális ingereken kívül bármi mást érezni. Egy férfi végét az jelenti, amikor már csak egy nő testét képes megbaszni, a lelkét nem.


– Halló? – próbálkozott Laura.

– Most… le kell tennem – mondtam. Felkeltem és vetkőzni kezdtem. Rám fér egy zuhany. Aztán haza kell menjek a feleségemhez. Ideje elmondanom neki a teljes történetet.

folyt.köv.


Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.






 
aaaaaaaaaaaa