Judy 6.

Mester szerint

Miután felmentem a házba vacsorához ültem, aztán számítógépre másoltam a reggel készült képeket és gépre vittem Judy adatlapját. Ki tudja mire lesz az még jó… Kihozott a sodromból a hülye libája. Azért nekem is lehetett volna annyi eszem, hogy leszopatom vele magamat, mielőtt magára hagyom. Épp elég izgató történt a nap folyamán… Majd holnap. A neten keresztül felhívtam a barátnőmet és elmeséltem neki, hogy milyen rabnőre tettem szert. Ő most külföldön dolgozik, így nem tud részt venni a nevelésben, pedig igen csak van benne domina-hajlam. – Már az első éjszakát a cellában tölti?- kérdezte nevetve. Ezzel megdöntötte Erika rekordját, emlékszel, ő a harmadik napon szájalta be magát a pincébe. Majd holnap elmeséled, milyen hatással volt rá hosszabb távon a 15 fok, meztelenül, takaró nélkül… Azért kíváncsi vagyok rá, csak még nem tudom, mikor tudok hazamenni szabadságra…

Reggel lementem megnézni, hogy érzi magát az én kis madárkám. Felkapcsoltam a villanyt. Ott vacogott a matracán vakon hunyorogva a fénybe.

- Kifelé! Nálam minden napod egy jóreggelt veréssel indul. Tíz ütést kapsz, így sose felejted el, mi is vagy. Egy ócska rabszolga. Hajolj előre! Nem kötözlek ki, meg kell tanulnod a verés mozdulatlan elviselését! – A nádpálcával osztottam ki. Gyenge és közepes ütéseket kapott, ehhez képest a végén eléggé sivalkodott. Nem baj, majd megszokja. Felvittem a szobájába és ráparancsoltam, hogy alaposan fürödjön meg, mosson hajat és adjon magának néhány alapos beöntést. Az ehhez szükséges csőtoldalék ott volt a zuhanytálcán.

- Ha végeztél, lejössz a földszintre és elkészíted a reggelimet! Utána ismertetem a szabályokat – vetettem oda neki, aztán magára hagytam.

Judy szerint

Arra ébredtem, hogy majd megfagyok. Nem tudtam mennyit aludtam, fogalmam sem volt hány óra lehet, reggel van-e már. Egyszer csak Uram kinyitotta az ajtót. Nagyon bántotta a szemem a cellába hirtelen beömlő fény. Kiparancsolt a terembe, lerántott a karomnál fogva, így előre kellett hajolnom. Még szinte félálomban voltam, máris záporoztak az ütések a fenekemre. Este megfogadtam, hogy jó kislány leszek, és Uram kedvében járok, most mégsem bírtam ki csendben a verést. Az első két-három ütés még nem fájt nagyon, de utána többször is ugyanarra a helyre csapott le a vessző. Sírtam, sikoltoztam, alig tudtam megállni, hogy ne mozogjak.

Aztán felvitt a szobámba, hogy megfürödhessek. Szerencsére a kezemről levette a bilincset, azzal nehéz lett volna megmosakodni, hajat mosni. A következő utasítás a beöntés volt. Nem tudtam, hogyan is kezdjek hozzá. Az ex-barátom szeretkezés közben néha bedugta egy ujját a popsimba, azt nagyon élveztem, de ez a cső vastagabbnak tűnt, ráadásul síkosító sem volt. Rájöttem, hogy a bokámon lévő lánc épp annyit enged, hogy az egyik lábamat fel tudom tenni a vécé szélére. Kicsit tágítottam az ujjaimmal a fenekem, aztán betoltam a csövet. Megnyitottam a csapot. Éreztem, ahogy a víz áramlik belém, és a hasam egyre feszül. Gyorsan elzártam, kihúztam a csövet, és ráültem a vécére. Ezt még kétszer megismételtem. Mivel már két napja alig ettem valamit, úgy gondoltam, ennyi elég lesz. Még gyorsan megmosdottam, aztán lementem a konyhába.

Az Uram épp az asztalnál ült, újságot olvasott, rám sem nézett, mikor beléptem. Szerettem volna megkérdezni, mit kér reggelire.

- Uram, kérem! – mondtam félve, egészen halkan.

- Mit akarsz?

- Uram, mit parancsol reggelire?

- Na, ezt már szeretem. Sonkás tojást akarok! Hozzávalókat találsz a hűtőben. Magadnak meg piríts kenyeret!

Gyorsan elkészítettem a tojást, tányérra szedtem, és az Uram elé tettem. Majd leültem én is, és megettem a pirítósomat. Aztán elmosogattam, letöröltem az asztalt.

- Jól van! – nézett rám az Uram. - Ha ma uralkodsz magadon, akkor kipróbálunk néhány új dolgot. De ha megint olyan ostoba leszel, mint tegnap, akkor mehetsz újra a sötétbe! Ne rontsd el a szórakozásomat!

- Igen, Uram!

- Azért pedig még számolunk, hogy az engedélyem nélkül leültél az asztalhoz!

folyt.köv.