Már jó pár évvel ezelőtt, egyik este a városból utaztam hazafele a HÉV-en. Mikor felszálltam körbenéztem a kocsiban, de csak elöl ült pár ember, hátul, az elkülönített részen nem láttam fejet, így odamentem. Csak mikor már beléptem a nyolcas ülések közé vettem észre, hogy az ablaknál mégis ül egy srác, eléggé hanyag testtartással, a sarokba hányavetien támaszkodva, szétvetett lábakkal, igen bőszárú rövidnadrágban. Felül egy fehér mintás póló volt rajta, de annak alja eléggé felcsúszott a testén, mert nem csak a hasa, de még a jó szőrös mellkasa nagy része is kilátszott alóla. Az is jól látszott, hogy a köldöke környéke is szőrös és a szőrmező lefele terjed.
Kicsit mintha összerezzent volna, mikor beléptem ebbe a kissé elzárt, körülvett területre, de azonnal túl kihívóan nézett rám, majd a szemével intett, hogy vele szembeni ülésre üljek le. Kicsit tétováztam, de végül is oda ültem, ahova szemével mutatott.
Ekkor vettem észre, hogy a rövidnadrágjának szára, a szokásostól eltérően igen bő volt, majd kétszerese, mint szokott lenni, és így, ahogyan hányavetien ült, pont be lehetett látni a rövidnadrág tág szárán befelé a lábán, a combján át, még a jókora, dús, fekete szőrzetét is lehetett látni, ami persze a fanszőrzete volt.
De nem csak az látszott, hanem az is, ahogyan a nagy és dús fanszőrzete bokrából egy jókora eres farok is előre nyúlik, és megtámaszkodik a combján.
A srác észrevette, hogy én is észrevettem, de nem csak észrevettem, de meg is csodáltam a „látványt”, amit nyújtott.
Unott mozdulattal még hányavetibb formát vett fel, ami azt eredményezte, hogy a rövidnadrágja szára feljebb csúszott a combjain és még többet mutatott meg az az alatt, azon belül lévőkből. Még oda is nyúlt, kicsit feljebb húzta a jobb nadrágszárát és így lassan majdnem kibukkant már a még lazán a belső combján pihenő farka vége is.
Látván, hogy habozok, így megszólalt:
Nekem sem kellett több, már hajoltam is előre és nyúltam be a jobb tág nadrágszárán a bal kezemmel, míg el nem értem a dús fanszőrzetében meglelt nem is kicsi, nem vastag, de kellően hosszú és már a markomban meredező farkát. .
Majd mivel így igazán nem esett a markomba jól a farka, a jobb kezemet is aktiváltam és a két kezemmel már jól elértem, megmarkolhattam a közben megduzzadt, vaskos farkát. Azt is éreztem, hogy a farka végéről hátracsúszott az azt takaró bőre, csupasz lett a makkja és annak végén már megjelent egy csepp előnedv is. Ezt is éreztem a kezemmel.
Nem tétlenkedtem hát, a két markomat egymás mellé téve már át tudtam markolni a teljesen előre meredő vaskos farkát és nekiláttam, hogy kézimunkával kicsiholjam abból mindazt, amit csak lehet. Gyorsítottam, majd lassítottam, vágól újra felgyorsultam, míg végre éreztem, hogy megrándul a farka a markomban és hatalmas gecizuhatag tört elő a rövidnadrágja szárából, még akkor is, ha annak nagyja a nadrág belső falán landolt.
Nem számítottam ekkorára, így ijedtemben kikaptam a kezeimet a nadrágja száraiból, így is jutott a zuhatagból a kezeimre, a markomba is.
A srác előkapott egy hatalmas méretű zsebkendőt, odanyőjtotta, hogy abba töröljem meg a kezeimet, markomat, majd visszavette és közben nevetve megjegyezte:
(folyt. köv.)
Hozzászólások (0)