Judy 5.

Mester szerint

Miután bezártam a cellába, felmentem a házba. Rendet raktam a nappaliban, aztán ettem valamit, majd ledőltem a tévé elé. Úgy terveztem, két óra múlva folytatom a nevelését, végül két és fél óra lett belőle. Mikor kinyitottam az ajtót a szalmazsákon kuporgott a sötétben. Felrángattam és megszabadítva bilincseitől, csipeszeitől a nőgyógyászati sarokba vittem és felkötöztem a vizsgálóasztalra. Hiányzik valami a lábai közül? Felőlem megkaphatja… Amikor a mellét kényeztettem, kapott elég örömöt, attól elszemtelenedett. Most majd vigyázok, hogy csak fájdalom jusson neki. Persze most megint reszketett. Bocsánatot kért és igen alázatos volt. Késő bánat… Először egy hüvelytükröt vettem elő. Összerezzent, ahogy a hideg acélt belenyomtam a puncijába. Alaposan körülnéztem, bár nem vagyok nőgyógyász, fogalmam sincs, mit szoktak ilyenkor figyelni. A megalázás volt a cél. Aztán következett a dildó. A gumiból készült darab alaphelyzetben nem volt vastagabb, mint egy vibrátor. Amikor feltoltam neki mégis felszisszent, hisz a puncija már teljesen száraz volt.

- Ne sziszegj, a fájdalom még csak most következik – torkoltam le.

A dildóhoz gumicsövön keresztül két víztartály csatlakozott. Az átpumpált víz feltöltötte a gumilabdát, ami így kitágult és alaposan szétfeszíthette a puncit vagy popsit. Az egyik tartályban a víz hőmérséklet 65 fokig emelhető volt, míg a másikban 5 fokig hűthető. Először testmeleg vízzel töltöttem fel a dildót. Figyeltem az arcát. Először még kisimultak a vonásai, ahogy a kellemes hőmérsékletet megérezte, aztán ahogy egyre jobban feszült a puncija úgy torzult el az arca is. Addig fokoztam a nyomást amíg fel nem jajdult és kegyelemért nem kezdett könyörögni.

- Hogy képzeled, hogy hangoskodással zavarod a munkámat? – förmedtem rá. – Még egy hang és azt is megbánod, hogy megszülettél. – Összeszorította a fogait, próbált csendben tűrni. Ekkor a maximumra állítottam a vízhőmérsékletet. A kellemetlenül meleg víz újabb jajkiáltásokat csalt ki belőle. Hirtelen leengedtem a dildót, mire kissé megkönnyebbült, de a következő pillanatban már ismét felpumpáltam a jéghideg vízzel. Vártam egy kicsit. Miután már a szája is remegett a hidegtől megkönyörültem rajta és kivettem a dildót a puncijából. Eloldoztam, de annyira el volt gyengülve, hogy segítenem kellett lemászni az asztalról. Visszatettem a bilincseit és ismét belöktem a cellába. Dobtam neki negyed kiló négynapos kenyeret és egy kétliteres flakonban vizet.

- Jó éjt! Reggelre remélem, alaposan megtanulod, hogy mit szabad egy rabszolgának és mit nem! Köszönd meg, hogy nem láncollak a falhoz! – Rávágtam az ajtót és elhagytam a pincét.

Judy szerint

Remegve vártam az asztalon, hogy mi fog történni. Először egy hüvelytükröt vett elő. Hideg volt, de nem túl kellemetlen. Csak ahogy ott nézegetett, annyira szégyelltem magam. Aztán egy vibrátorszerűt dugott belém. Kicsit sem volt óvatos, semmi előkészítés, hirtelen benyomta a száraz puncimba. Nagyon fájt. De még csak most kezdődtek a megpróbáltatások. Éreztem, ahogy valami nőni kezd bennem. Vízzel töltötte fel a dildót. Egyre jobban feszített, már görcsölt az egész hasam. És kezdett átforrósodni, a végén már szinte égetett. Alig tudtam visszafojtani a hangos sírást. Hirtelen megszűnt a feszítő, égető érzés. De csak egy pillanatra. Újra elkezdte tölteni, csak most jéghideg vízzel. Ezúttal nem görcsöltem annyira, nem töltött bele olyan sokat. Viszont a hidegtől hamarosan vacogni kezdtem. Ekkor megszabadított a dildótól, eloldozott, de az asztalról nem tudtam egyedül lemászni. Segített felkelnem, és olyan gyengéden ért hozzám. Reméltem, hogy már nem haragszik rám, talán megengedi, hogy kielégítsem.

Ehelyett visszatette a bilincseket a lábamra, a csuklómra, majd megragadta a karomat, és újra belökött a cellába. Kaptam egy kis darab kenyeret, meg egy flakon vizet. Mérges voltam: egész nap kínzott, szolgáltam a barátait, és ebben a sötét, büdös cellában kell töltenem az éjszakát. Pedig úgy vágyom már egy kis gyengédségre. De tudom, hogy én hibáztam. Megérdemlem a sorsom.

Lefeküdtem a szalmazsákra. Kezdtek egyre kényelmetlenebbé válni a bilincsek. Eddig nem zavart, sőt izgatónak találtam az összekötözött kezeimet, a bokáim között csörgő láncot. Igaz, elég érdekes volt benne közlekedni, pláne a lépcsőn feljutni. De most nem tudtam a karom a fejem alá tenni, nem tudtam hasra sem feküdni, mert az összebilincselt kezeim útban voltak. A nyakörv is tetszett. Amikor az előszobában felcsatolta, egy pillanatra sikerült belenéznem a tükörbe. Nagyon szexinek találtam. De kicsit szorosabb volt a kelleténél, és már rettenetesen zavart.

Volt időm gondolkozni azon, vajon tényleg akarom-e ezt az egészet. Végülis, ha nem késtem volna el, és nem lett volna az az ostoba elszólásom, talán kedvesebb lenne velem az Uram. Ez a rabszolgalét még mindig izgat, és ha ezentúl a kedvében járok, biztos nem kell majd ebben a cellában kuksolnom többé. Lehet, hogy egyszer még az ágyába is befogad éjszakára. A mester nagyon jóképű, izmos fickó, mindig is az ilyen férfiakat szerettem. Elhatároztam, hogy jól fogok viselkedni, nem mondok, nem teszek semmit, amit Uram nem parancsol. Aztán elnyomott az álom.

folyt.köv.