Történetek az ünnepi vonatról, pontosabban már utána történtek a Keleti pu-nál (3)

Mikor leszálltam a Kelenföldi pályaudvaron visszafelé Székesfehérvárról, átszálltam a 4-es metróra és azzal utaztam a Keleti pályaudvarig. Már a szerelvénybe történő beszálláskor kiszúrtam magamnak az egyik utastársamat, egy szintén fiatalabb, harmincas éveiben járó srácot, mert nagyon érdekes szövött, fehér színű, térde fölé érő gatyát viselt, felül pedig egy igen érdekes színű, a püspöklila és türkiz közötti árnyalatokat váltogató izompólót és persze márkás csuka is tartozott a szetthez. A mellkasán átvetve volt egy olyan – általában derékon viselt – övtáska, így a két keze szabad volt.

S mint az ilyen korú fiuk általában nem tudott mit kezdeni a szabadon lévő kezeivel, így zsebre vágta azokat. Nem sokkal előtte ültek fiatal csajok is, akik megmozgathatták a srácot és szerszámját, mert ahogyan nekem élben állt, jól láttam, ahogyan előre meredezik a farka a nem túl szűk, de azért nem is bő gatyában. Így az is jól látszott, hogy a zsebre dugott kezeivel recskázik, húzogatta, ingerelte, fogdosta a farkát.

(Ő talán nem volt tudatában, hogy mindez mennyire jól látható, főleg távolabbról, mint ahol én ültem.)

Minden állomásnál izgultam, hogy még ne szálljon le, de ne is forogjon el, mert így mindent pontosan, szépen láttam és persze élveztem is.

A csajok sem foglalkoztak vele, mert egymással cseverésztek és vihogtak eléggé hangosan.

Már majdnem beérkeztünk a Kelepi pályaudvari állomásra, mikor a srác váratlanul oldalra nézett és észrevette, ahogyan figyelem őt. Egy pillanatra végig nézett magán, az keresve mi lehet az érdekes benne, rajta, mikor fentről lenézve maga is meglátta az előre meredező merev farkát és a gatyáján kidomborodó makkjának nyomát.

Nem jött zavarba, sőt. Kicsit elvigyorodott, még talán rám is kacsintott a szemével, de már szállt is ki a kocsiból, viszont utána megtorpant, mintha megvárta volna, hogy én is kiszálljak, és meglássa, merre indulok.

Én kiszállva, elhaladtam mellette, direchte igen közel, olyan közel, hogy a jobb kezem fejével hozzáérhessek a kidudorodó farkához a szöveten át, még arra is volt gondom, hogy kicsit oldalra nyomjam a kezem fejét, mikor megérintettem a makkját. Én éreztem, hogy sikerült.

Szerintem ő is, mert csak egy pillanatig tétovázott s azonnal elindult utánam a liftek felé.

Az egyik liftet elengedtem, mert tele volt, de a távolabbihoz lépve már csak ketten léptünk be abba. Ő azonban azonnal megnyomta a legfelső peron gombját és szinte egy időben az ajtót záró gombot is.

Az ajtó bezárult s elindult felfelé.

Azonban megint odanyúlt és egy közbenső gombot is megnyomott. A lift így megállt. A legalsó és a legfelső peron között álltunk. Az egyik oldalon a liftakna fala, a másikon a zárt fém ajtó volt a lift ajtajain túl.

Ekkor a srác odanyúlt a gatyámhoz, megsimogatta a merev farkamat a gatyámon át, majd kihúzta a derékgumimat és belenézett a mögé. Elmosolyodott, mikor meglátta a dús bokrot a fanszőrzetem helyén és az abból kiálló előre meredő farkamat.

Közben a bal kezével simogatta a saját farkát a gatyáján át, majd egy hirtelen mozdulattal áthúzta a gatyagumiját ás lerántotta a gatyáját a bokájához. Előugrott abból a nem kicsi, igen csak nagy vaskos és méretes farka, amit én is a markomba kaptam, de úgy, hogy közben a markomba kerüljenek a golyói is. Megszorítottam, ő meg felszisszent és megszólalt:

1. Uram, ha akarja, tovább is foglalkozhat vele, de nem itt, hanem majd jöjjön velem! – mondta és már húzta is vissza a gatyáját, s közben nyomta meg a legfelső peron gombját.

Így a lift újra megindult, én is gyorsan rendbe szedtem magamat, majd a srác mögött kilépve haladtam a nyomában ki az aluljáróból, fel a felszínre és be az egyik utcába, majd pár lépéssel később be egy házba, annak kapuján át.

Mikor már bent voltunk és a kapu becsukódott mögöttünk, a srác megint odanyúlt, elmarkolta a gatyámon át a farkamat és a markába szorítva ezt mondta:

1. Remélem Uram, nem siet, mert én lassan, módszeresen szeretem csinálni és addig nem szabadul a kezeim közül, míg minden cseppjét ki nem facsartam Uramból.

Így is lett, de ennek részletezése már egy másik rész tartalma lesz.

(folyt. köv.)