Esetem a három sráccal a strandon (1)

Egyik kánikulai napon, mikor mentem kerékpárral a strandra délután, előttem jött ki a boltból a három srác és indult át a HÉV síneken a strand felé. Mindig szeretem nézni, ha fiatal srácok, akik nincsenek elhízva és rövid, sportnadrág van rajtuk, ami feszül a testükre, pláne, ha felül meg izompóló van rajtuk, mennek előttem, így én is leszálltam és toltam a kerékpárt mögöttük, utánuk. Közben volt időm feltérképezni, felleltározni őket:

A legfiatalabb srác még húsz évesnél fiatalabb lehetett, vékonydongájú srác volt és alacsony termettel áldotta meg a jó isten. Akkor még nem látszott, hogy alig van rajta szőr, inkább csupasz csiga volt. A középső srác már markánsabb és némileg idősebb is volt, mert már a húszas évei felénél járhatott. Átlagos termetű és testmagasságú volt, viszont rajta már volt testszőrzet, ha nem is dúsan, de volt, úgy átlagosan. Ez jól látszott, mert az izompólóból kilátszott a hónalja, és ott dús, hosszú, fekete szőrzet mutatkozott. A harmadik srác volt a legfeltűnőbb, mivel ő teljesen sárgában volt, a sportnadrágja, izompólója is, de még a sportcipőjén is több volt a sárga szín, mint más szín, de a zoknija halványkék színű volt. Ő viszont már markánsan sok testszőrzetet viselt magán, mindenhol jól látható, kiütköző volt az.

Hagytam, hogy bemenjenek és jegyet váltsanak előttem a pénztárnál is, majd utolértem őket a kabinsoron, miután átvedlettek az úszó holmiijaikba: a legkisebb srácon hosszú szárú bermuda volt, piros mintázattal; a középsőn világoskék-sötétkék színek kombinálásával készült a bermuda, de az nem volt hosszú szárú, a térd fölé ért csak, míg a harmadik srác itt is sárga színű, feszes, testre simuló szörfgatyát viselt.

A srácok rögtön a kinti medencék felé vették az irányt, a nagy napozó réten letették az árnyékba a cuccaikat és már vonultak is hátra, a hátsó medencéhez, amibe hamar be is vetették magukat. Mind a hárman jól úsztak, kellő vízbiztonságuk volt. Én közben elcsellengtem, felfelé a legfelső napozó rétre, mert azt gondoltam, hogy a srácok túl hamar úgy sem jönnek ki a vízből.

A legfelső napozó réten szinte senki sem volt, igaz a fű sem volt frissen vágva, így kicsit merev, sprőd volt és szúrt is, ha valaki beleült, mert nem nagyon locsolhatták.

Érdekes volt viszont, hogy mióta nem jártam fent, épült két zártabb napozó, ahol meztelenül is lehetett napozni, mert körös-körül volt kerítve, nem lehetett belátni sehonnan oda. Külön-külön volt persze a férfi és a női napozó.

A felső rét szélén kiserdő nőtt, ami eltakarta a kerítést, de én tudtam, hogy a kiserdőben van egy rejtettebb út, vágás, ahol át lehet vágni, és a kerítésnél pedig van egy kis ajtó, ami nyitható és azon át kijutva a strand területéről. A közelben van egy fából épült pajtaszerűség, amiben viszont sok, érdekes, változatos eszköz volt fellelhető annak, aki ismerte ezt a helyet és járatos volt erre.

Bekukkantottam, hogy még minden úgy van-e, mint volt két hete, majd visszaindultam és belépve a férfi meztelen napozóba levettem a fürdőgatyámat és lefeküdtem az egyik napozóágyra. Már éppen elszundítottam volna, mikor nevetés, vidám kacagás hangjait hallottam, majd hamarosan be is lépett a három srác az elkerített meztelen férfi napozóba és megrökönyödve látták, hogy az nem üres, hanem van benne valaki. Én.

Azt is észrevették, hogy meztelenül fekszem a napozóágyon, így ők is azonnal le akarták kapni a rajtuk lévő vizes gatyáikat, de felülve, nem engedtem, mert rájuk szóltam:

1. Ne tegyétek, ne vegyétek le, mert nem maradunk itt, hanem tovább megyünk azonnal, csak rátok vártam itt! – hallották. Kicsit értetlenül egymásra néztek, de mivel határozott volt a hangom, így tették, amire utasítottam őket.

Felálltam, felhúztam a fürdőgatyámat, de lassan, erotikusan, s hagytam időt nekik, hogy jól megnézhessék a férfiasan szőrös fanszőrzetemet, a malkasom „bekecsét” és azt is konstatálhatták, hogy a fanszőrzetemből nem kis méretű fallosz emelkedik, mered ki előre.

Elsétáltam előttük, majd visszaszólva utasítottam őket, hogy kövessenek. Nem tétováztak, jöttek utánam. A kiserdőnél odaléptek a rejtett út induló vágatához és intettem nekik, hogy induljanak el, előttem. Sorban meg is tették tétovázás nélkül.

A kerítésnél megálltak, hátranéztek, de én elléptem mellettük, kinyitottam a kisajtót, kiengedtem őket, majd magam is kiléptem utánuk és magam mögött bezártam a kisajtót. Még mindig a kiserdőben mentünk pár lépést, majd feltárult előttünk a fapajta épülete.

Kinyitottam annak ajtaját és invitáló mozdulattal mutattam, hogy lépjenek be abba.

Sorban be is sorjáztak, majd bent – egymás mellett megálltak – álmélkodva néztek körül, vették szemügyre mi minden volt látható ott, bent.

(folyt. köv)