Lábszolga 2. rész

Az indulatok dúltak bennem. Soknak éreztem ezt a helyzetet amiben Helga hagyott, de nem tudtam mit tenni. Azon kezdtem el tűnődni, miként lehet egy lány ennyire aljas. Az igaz, hogy mindenkivel lekezelően bánt, még a tanítókkal szemben is flegma stílusban beszélt, nem beszélve a többi nagyképű barátnőiről. A szépségét ahol csak tudta kihasználta, de azért ezt nem néztem volna ki belőle. Volt az évfolyamunkban egy Flóra nevű lány, akit szinten szekáltak, nevetgéltek rajta, mert visszahúzódóbb típus volt. Nekem ő pont az esetem volt, így mindig rosszul esett amikor gúnyolódtak rajta. Gondolatim közepette meghallottam egy pár magassarkú kopogását az ajtón kívűlről. Ennyire talán még soha nem izgultam mint ekkor. Végig futott a fejemben, hogy ezt a helyzetet lehetetlen lenne kimagyarázni. Imádkoztam, hogy másik szobába haladjon a cipők tulajdonosa, de ez nem így lett. Szerencsémre arcal az ajtó felé voltam, igaz az orromra ragasztott cipő takarta a látásomat. Nyílott az ajtó, én csak nyeltem egy nagyot. Tágra nyílt szemekkel figyeltem és megláttam Helgát, amint elégedetten mosolyog rám.

-Hát még mindig itt vagy?! Jajj, hisz én hagytalak így. -nevetett egy hatalmasat és hosszasat.

-Ne aggódj ilyen hamar nem fogom felfedni a barátnőimnek a szolgaléted, még a végén valamelyikük kisajátít magának. -Hogy ízlik a zoknim? -kérdezte Helga

Válaszul csak nyögdécselni tudtam, amire Helga nevetéssel reagált.

-Jólvan kiszabadítalak, már nem azért, hogy neked jobb legyen, hanem mert éppen most sétáltam egy kört a kedvenc magassarkúmban, megismerkedhetsz vele!

Ezután levette cipőjét az arcomról, majd a zoknikat pedig a számból szedte ki. Mindig is vágytam rá, hogy egyszer megérezhessem lábának az illatát, de fél óra cipő szagolgatás után már elég volt. A hátam felett lévő bilincset kioldotta, igy fel tudtam térdelni. Helga befeküdt az ágyába, majd lábait felrakta az elötte lévő asztalra. Flegmán felém nézett, majd rám parancsolt, hogy tisztítsam meg a cipőit, amit megtettem. Eléggé érdekes íze volt a magassarkúnak, ha hasonlítanom kellene egy ízhez az a keserű lenne. Közben elégedett mosollyal nézett mindvégig.

Ötletelgetett, hogy miként élvezné még jobban a megalázásomat. A barátnőit is szóba hozta, hogy szerinte ők is nagy örömmel eljátszadoznának velem. Aminek nem örültem, hogy Flórát is megemlítette, hogy egyszer szeretne egy ilyen típusú lányt is megalázni, úgy mint engem. Itt még nem gondoltam, hogy ez a terve is összejön Helgának.

Körülbelül 10 perc után megunta a talpnyalatást, majd rám parancsolt, hogy menjek át a saját szobámba és mivel szerinte biztosan erre fogok ma élvezkedni tegyem meg, mert nem sokáig lesz rá lehetőségem. Jól gondolta, amint beértem a szobánkba, már meg is tettem, amire már szinte elviselhetetlenül vágytam. Ma még egy óránk volt vissza, amire mindketten mennünk kellett, így már előre féltem, hogy vajon a többi diák elött hogyan fog viselkedni velem.

folyt köv.