Testi fenyítés 2.

Andrea nyugtalan hánykolódásának a cellát elborító fény vetett véget. Az este kapott vékony takaró alatt fázott, a kemény műbőr fekhely kényelmetlen volt, az éhség is zavarta – a takarót átadó felügyelőtől tudta meg, az első nap nem jár ellátás csak a verések napjain számíthat egy-egy étkezésre. A nyakörvet szorosnak érezte, a derekára erősített övet is. A csukló és bokaszíjakat végül is nem tették fel csak megmutatták neki, de ezek nélkül is elég kényelmetlennek érezte. A hangszóró felkelésre és a takaró ajtóhoz vitelére utasította, nem sokkal később el is vették tőle, egy kurta, ülj vissza az ülőkére! parancs kíséretében. Nem tudta mennyi az idő, csak azt, hogy előző nap 11-re idézték be, tehát 10-kor kapja meg az első verést. A tegnapi két látogató hidegsége ijesztő volt. Látta rajtuk, hogy nem fogják kímélni. Persze miért is tennék, a büntetés az büntetés. Vagy ötször pisilt és ivott a csapból, mire felhangzott a hangszóróból: Elítélt, álljon az ajtóhoz! Röviddel később kinyílt az ajtón levő kisablak és bedobták rajta a csukló és bokaszíjakat, tedd fel őket parancs kíséretében. Először a bokájára erősítette fel, kissé szorosra húzva, de előző nap arra is figyelmeztették, hogy nem lötyöghet. A jobb csuklóra kicsit ügyetlen volt felerősíteni, de azért remélte az is elég szorosnak minősül majd. Fordulj meg, állj az ajtónak háttal, kezek hátul! Nyílt az ajtó, a csuklóit az övén levő karikákhoz erősítették, meg kellett fordulnia és a felügyelőnő, testes, izmos, barátságtalan arccal, a nyakörvéhez kapcsolata a pórázt. Jössz mellettem, ha rángatni kell a pórázt, az fegyelmi büntetést jelent! - vakkantott Andreára és megindultak jobbra, a folyosó vége felé. Öt, az övéhez hasonló ajtó előtt mentek el, majd a felügyelőnő egy csippantással kinyitotta a folyosót záró ajtót és megállította három lépéssel az ajtó mögött. Levette róla a pórázt, utasította, hogy várjon amíg szólítják, majd távozott. A tágas, fényesen megvilágított helyiségben a két, előző nap látott végrehajtón kívül hat fiatal beszélgetett, két fiú és négy lány. Ketten meglepetten egymásra nevettek, ahogy észrevették Andreát, aki döbbenten észlelte, mindketten, az általa üzemeltett szolárum törzsvendégei. Pár hete az egyik bepróbálkozott Andinál, de ő lepattintotta, hogy kölykökkel nem foglalkozik. Az a végrehajtó, aki előző nap is vitte a szót, a megsemmisülten várakozó meztelen nőhöz fordult: Ők jogászhallgatók, a szakmai gyakorlatuk részeként tekintik meg a büntetést. Ezt követően a tabletről felolvasta a 120 korbácsütésre vonatkozó ítéletet, aztán elmagyarázta a hallgatóságnak, hogy ma 30-at osztanak ki pálcával a fenékre, 10-et pedig a puncira. Közben körbeadta a pálcát. A karikák a fogvatartás alatt is rajta vannak? Kérdezte az egyik lány. Nem, csak közvetlenül előtte tetetjük fel vele, a nyakörv és az öv viszont végig rajta van. A fenekelést a bakhoz rögzítve kapja meg, mutatott az eszközre, aztán felül arra a padra, ahol a punciját verjük el. Azt még nem említettem, hogy a börtönben való viselkedéséért 10-et kap majd a melleire is. Mit csinált a börtönben? – érdeklődött kajánul az aki korábban bepróbálkozott a lánynál. Nem tudom, jött a válasz, nincs is jelentősége, ránk a végrehajtás tartozik. Meg is kezdjük: Elítélt, lépjen a bakhoz, hajoljon rá, bokái olyan széles terpeszben, mint a bak szélessége! Andrea lehajtott fejjel odament és felvette a pozíciót. A másik végrehajtó odakapcsolta a csuklóit, aztán a bokáit, majd kezében a pálcával lassan végig simította a fenekét. Mint látják, fordult a hallgatósághoz, stabilan rögzítettük, mozogni nem tud. A pálcát a fejem felé emelem, onnan indítom az ütést. A pálca minden esetben nyomot hagy, ami pár perc alatt eltűnik, de a 30 ütés nyomai már meg fogak maradni pár napig. Megkezdem a végrehajtást. Elítélt, az ütéseket számolnia kell! Ha nem mondja ki a számot, az ütést megismételjük! – Ez csak az 50 alatti sorozatokra vonatkozik, az 50 felettieket nem kell számolni – tájékoztatta közben a hallgatóságot. Andrea a bakot markolva várta az ütést. A vér a fejébe tódult, nem totojázzon már, sújtson le, gondolta, a várakozás megőrjítette. A suhogást, azonnal követte az éles csípés a fenekén: Egy - mondta ki. Újabb suhogás, újabb csattanás. Kettő. 11-nél eleredtek a könnyei, 20-nál hüppögve kérte, hagyják abba, de a számot nem mondta ki, a 21. ütés így lett a 20. hivatalos. Ugyanígy járt a 27. és a 29. ütésekkel is. Mire kimondta a 30-at, már 33 ütés nyomai csíkozták a fenekét. Amint kérlelhetetlenül éreztek az ütések mindent megadott volna, hogy hagyják abba, de ez nem volt lehetőség. Végre eloldozták és hagyták pár percig hüppögni, de azt megtiltották, hogy megtapogassa a fenekét. Elítélt, üljön a pad végére, lábak a pad szélességében terpeszben! A műből borítású padra fájdalmas volt ráülni, bokáit lent, a pad két lábához, csuklóit a háta mögött a pad széléhez rögzítették. Ehhez a büntetéshez, ezt a légycsapószerű pálcát használjuk, a végén ezzel a kis bőrdarabbal, mutatta be az eszközt a hallgatóságnak. Ebben a büntetésben az is fokozza a hatást, hogy szemből kapja az ütéseket, látja, mikor érkezik. És így ülni kitárulkozva persze megalázó, tette hozzá az egyik jogászlány. Pontosan, helyeselt a végrehajtó, de ne felejtsék el, elítélt bűnelkövetőről van szó, aki másokat is veszélyeztetett a viselkedésével. Most a másik férfi állt meg szemben Andreával. A pálcával lassan végigsimított a szeméremajkakon, majd lesújtott a baloldalira. Andrea meglepetésében elfelejtett számolni, annyira fájt az ütés, de már kapta is a másodikat a jobboldalira, észlelve a közönség hahotáját, gyorsan kimondta az egyet. Az ütések fájtak, mindegyiknél próbált kirúgni, de a bokáit erősen rögzítették, kezei görcsösen markolták a pad szélét. A továbbiakban nem hibázott, így 11 ütéssel zárta ezt a büntetést. A büntetés fájdalmas, fordult a végrehajtó a hallgatósághoz, de lehetne sokkal fájdalmasabb is. A következő eítélt tegnap, amikor ugyanezt szenvedte el átkozódott és megpróbált leköpni. Ezért ma megismételjük, de nem a szeméremajkait, hanem azok közét verjük el egy olyan pálcával, mint amit az előbb, a fenekeléshez használtunk. Az elítéltnek kell majd széthúzni az ajkakat. Ha nem működik együtt, úgy én fogom ezt megtenni. A lányok ezt hallva szörnyülködni kezdtek. Andrea arra gondolt, hogy az a megalázás már elviselhetetlen lenne. Eloldozták. Elítélt, hátra van még 10, a melleire kiosztandó fegyelmi pálca. A mára esedékes 40 helyett, 44-et kapott, ezért hajlandó vagyok kettő ütést elengedni. Ennek feltétele, hogy a melleit stabilan tartja és legalább hat ütést a mellbimbókra fogok kiosztani. Megértette? Andrea csak bólintani tudott. Elítélt, térdre, melleket megemelve felkínálni büntetésre! Ebben a büntetésben mindkét végrehajtó részt vett, az egyik a jobb, a másik a bal mellett ütötte. Ezt már nem kellett számolni, Andrea könyörögve, sírva vészelte át a verést, a csípős pálca csíkokat hagyott a mellein. Feneke, puncija, melle égett és lüktetett, ahogy befejeződött a fenyítés a földre rogyott. Arra eszmélt, hogy az a felügyelő, aki idekísérte az arcába kiabál ÁLLJON FEL ELÍTÉLT, KÜLÖNBEN MEGBÁNJA. A cellába visszavezető sétát önkívületben tette meg. A cellában a felügyelőnő rányomta az ülőkére azzal, hogy ne merjen felállni és magára hagyta.

folyt.köv.