Relly érdekes története tavasszal (2Í)

Vagy húszat kaptam így. meg nem álltam szó nélkül, mert kezdetben csak sziszegtem, majd már hangosabban jajgattam is.

1. Pofa be, nem jajgatsz, mert még húszat kapsz! – dörrent rám, így hát bezártam és összeharaptam a szám szélét.

Az utolsó ütés után otthagyott, elment valahova mögém, és hamarosan hallottam, hogy jön vissza. Hozott valamit a kezében.

Egy csokor csalán volt és most azzal csapkodta meg a testemet mindenhol, de természetesen nem hagyta ki a farkam és tökeim környékét sem. Én halkan sziszegtem s próbáltam elmozdulni a testemmel, a csaláncsapások elől, de nem sok sikerrel.

Mikor már nagyon csípett mindenhol a csalán és a testen csak úgy lángolt attól, akkor végre abbahagyta, leoldozott és hagyott elterülni a földön. Lihegtem és pihentem.

Ő ott ült nem messzire tőlem, egy vastagabb fatörzsön és gondolkozott. Majd hirtelen felállt, engem is felparancsolt a földről és arra utasított, hogy ahol eddig ült, arra a fatörzsre hajoljak rá. Még alám nyúlva eligazgatta a merev farkamat is, hogy az hátrafeszülve legyen a testem alatt.

Mögém lépett és legnagyobb meglepetésemre a vágatomban éreztem a kezeit, ahogyan az ánuszrózsám körül matatott. Megijedtem, hogy meg akar baszni, így felkiáltottam tiltakozóan:

1. Azt nem Uram, abban megállapodtunk, hogy analitást nem játszunk! – hadartam.
2. Kuss, nem kérdeztelek, köcsög! Többször is vétkeztél, mert letegeztél, így nem érvényesek már a korábbi megállapításaink. – jelentette ki. – Azt teszek veled, köcsög, amit csak akarok! Ha nem tetszik, majd mikor te dominálsz engem, visszaadod, vagy törlesztesz. – Capisó? – jelentette ki és egyben kérdezte is.
3. Igenis, Uram! – hajtottam meg a fejemet akarata előtt, de magamban reménykedtem, hogy bár mondja, de nem teszi meg.

Igazam lett.

Nem tette azt meg, hanem csak játszott az ujjaival az ánuszom környékén, ingerelte azt és persze engemet is.

Elment valamiért a táskához és visszatérve azt éreztem, hogy valami vastagabb nekifeszül az ánuszrózsámnak és hirtelen zümmögni kezdett és rezgett is

Ijedten felkaptam a fejemet a hangra is, meg az érzésre is, de ő meg közben alám nyúlva már meg is ragadta a merev farkamat és markában tartva a tökeimmel együtt, szorongatta, rángatta azokat, majd el- elengedve azt a valamit a végatomban rá- rácsapott nagyokat a feszülő popómra.

Bár néha fájt is, de összességében érdekes, izgalmas is volt a dolog.

Sőt.

Már azt kívántam, magamban, hogy csússzon be az a valami a fenekembe és úgy rezegjen benne tovább. Kívántam, de mondani nem akartam.

Ő is hezitálhatott, mert éreztem, hol jobban odafeszült az a valami, hogy gyengébben az ánuszomhoz, de bele nem.

Végre levette, de helyette az egyik ujja csúszott be és éreztem azonnal nem először van valakiben az ujja, mert azonnal rátalált a prosztatámra és masszírozni kezdte azt, egyre gyorsulva, míg nem az izgatástól, eldurrantam, kilövelltem. Nem is egyszer, de többször, több adagot is.

1. Huhh, ez jó volt! – állapítottam meg, lihegve.

Majd visszanézve rá, észrevettem, hogy maga is kívánná, hogy elmehessen.

Így hátrafordultam, letérdeltem elé, számba kaptam a félig merev farkát és szoptam, szívtam, míg nem az ő teste is összerándult és kilövellt. Szerencsémre nem a számba, hanem a mellkasomra.

1. Van nálam víz Uram, tisztálkodáshoz. – jelentettem ki.
2. Az még odébb van, még nem végeztünk! – felelte és visszaállíttatott oda a két fa közé és újra a kötelekkel X alakban kikötözött oda, de még a pórázzal is a farkamnál fogva hátra húzott. Újra ott álltam tök meztelenül. kikötözve. mint az előbb.

Uram most is körbejárt, becsmérelt, megjegyzéseket tett a testemre, farkamra és nem mulasztotta el markába fogni a merev farkamat a tökeimmel együtt s gyötörni azokat újra és újra közben.

Elment a táskához, kotorászott hosszasan abban, míg megtalálta, amit keresett.

Egy műanyag pisztoly volt, amihez kis gumi golyók dukáltak és azokat lehetett azzal kilőni. Persze nem nagy távolságra, de közelről azért elég szépen „ütöttek” a golyók a test felületéhez érve.

Nem messze tőlem leült a korábban odahozott fatönkre és elkezdett a pisztollyal rám lövöldözni. Kezdetben csak a mellkasomra célzott, majd már a hasamra, de az utolsó két golyót már kifejezetten a farkamra célozta. Sziszegtem is természetesen, de ő csak nevetett és lőtt újra és újra.

A tízedik lövés után elment, összeszedte a rám lőtt golyókat és újra visszaült a fatönkre, hogy újra kezdje a célba lövéseket. Láthatóan jól szórakozott ezzel, én kevésbé.

Vagy öt sorozatot is célba lőtt, mire megunta és hozzám lépve most kioldozott, de nem elengedni akart, hanem megfordítva – neki háttal – kötözött ki újra és most a hátamra, de inkább a zsemléimre és a tág terpeszben állva, a lábaim között lecsüngő tökeimet akarta eltalálni. Néha sikerült, akkor üvöltöttem egyet, de néha nem. Sajna többször volt sikeres, mint nem.

Nem elégedett meg ezzel, még vett egy lovaglópálcát is s azzal is megütögette a lecsüngő tökeimet, amit szintén üvöltéssel honoráltam.

Végre megunta ezt a szórakozást, a céllövést is és kiengedett az X alakú kikötésből, de maga elé térdeltetett és újra szopni kellett a farkát és most már a tökeit is. Alaposan, hosszasan.

Ő meg közben bíztatásul pofozgatott, azzal adva ütemet a szopásomnak. Hosszasan tartott, mire annyira sikerült, hogy újra megrándult a teste, de most nem a mellkasomra, hanem a számba lőtte adagját, majd kecsesen intett, hogy hozhatom a vizet és kimoshatom a számat, miután kiköptem, amit belelőtt.

Még az ő farkát is meg kellett mosnom és papír zsepivel megtörölgetni, majd a magamét is megtisztogathattam végre. 

Ott ült és végignézte mindezt, mosolyogva.

Mikor végeztem, intett, hogy álljak fel és megszólalt:

1. Bár abban maradtunk, hogy egy nap csak egy oldalon tudok, akarok lenni, most mégis felajánlom Önnek Uram, ha akarja, leszek itt és most a szolgája és dominálhat engem, szolgálatra kényszerítve.

(folyt. köv.)