A barna srác megismerése, viselkedése a szeánsz alatt, majd a szikh srác betoppanása (3)

Alig nyögte ezt ki a srácom, megszólalt a mobilom. Elnézést kértem tőle és felvettem azt. Hallgattam egy ideig, majd azt mondtam: - Rendben, gyertek fel! és letettem a mobilt, ránéztem a srácomra és megkérdeztem tőle:

1. Most jön fel egy indiai, szikh srác a magyar barátjával. Biztosan el akarsz most menni?
2. Ja, akkor nem, maradnék. Érdekes lesz, gondolom. Ő is sub, szolga? – válaszolta és kérdezte is egyben. Visszatette a cuccait az asztalra én pedig kimentem a feljövőket beengedni.

Azonban csak kettesben jöttem vissza az indiai, szikh sráccal, mert a magyar barátja, egyetemi társa sietett máshova, és abban maradtunk, majd visszajön érte, csak hívjuk fel a mobilján, ha már végeztünk.

A két srácot bemutattam egymásnak. (Nem volt gond, mert az indiai srác már elég jól beszélt már magyarul, hiszen harmadik éve volt, tanult itt.) Kicsit ideges volt mind a kettő, de hamarosan feloldódtak, mert megemlítettem, hogy mind a ketten szolgák, subok és együtt fognak most szolgálni nekem.

Ezért megparancsoltam a magyar srácomnak, hogy mutassa be a szikh srácnak a szolgai köszöntést, ahogyan ő szokta tenni, hogy az is megtehesse. Az tette is, azonnal.

Kezdte a kéz-, majd letérdelve a lábcsókkal, végül még felegyenesedve a térdelésből a farok csókot is bemutatta rajtam, majd felpattanva már kapta is újra le magáról mindenét, minden göncét, ami rajta volt, de most nem állt meg, hezitált, hanem a gatyája is azonnal lekerült róla és már anyaszült meztelenül masírozott be a szobába.

Az indiai srác kicsit elhűlve nézte a bemutatót, de mikor a magyar srác már bemasírozott a szobába és én rá néztem, ő is tette, amit a másiktól látott. Igaz, őrajta nem alsógatya volt, hanem az indiai „alsónadrág”, ami nem más, mint egy háromszögletű kendő, érdekes módon megkötve. Így állt ott előttem, ebben, én meg mivel már láttam ilyent, tudtam, hogy mit kell tennem, odanyúltam, kioldoztam a kendő harmadik sarkát a csomó felett, majd a csomót is, s hagytam a kendőt leesni a földre. Ott állt így már előttem, szintén anyaszült meztelenül az indiai srác, de… DE, ellentétben a magyar sráccal, aki tök szőrtelen volt, és hófehér bőrű. az indiai sötét bőrén fekete szőrszálak látszottak, egyenletesen a testén. De még elég nagy, fekete színű „bokra” is volt a farka körül, ami jól eltakarta az abban lévő, összetöppedt farkát, de az jól látszott így is, hogy a golyói jól kilógnak, lefele, abból, ott.

Intettem, így a srác is bemasírozott előttem a szobába, aminek közepén már kis terpeszben ott állt, tarkóra tett kézzel a magyar - tök csupasz - srácom. A szikh ezt meglátva, maga is odasorjázott mellé és felvette ugyanezt a testtartást. Érdekes volt látni a vakítóan fehér bőrű és szőrtelen, valamint az erősen barna bőrű, fekete szőrzetű két srácot egymás mellett.

Igaz, az indiai srác arra azonban ügyelt, hogy úgy álljon, kicsit oldalt a magyartól, hogy az ne lásson rá, a testére, és főleg ne a farkára, ami már kezdett éledezni, merevedni.

Én igen élveztem. Főleg azt, hogy közelebb is mehettem, meg- megsimíthattam a bőrüket, végig húzhattam a körmeimet is a bőrükön, bárhol. Sőt meg is ragadhattam a mellbimbóikat, megcsavargathattam, megrángathattam azokat is, majd még kézbe véve a tűs kereket, azt is megtáncoltathattam, végig húzkodhattam a bőrükön, a hónaljaiktól az oldalukon le a fan szőrzetükig, vagy csak a mereven előre álló farkukig, de a szikh srácnak még élvezettel húztam is le a makkjáról a bőrét is és - minden ellenkezése dacára - a csupasz makkján is megjártattam a tűs kereket oda-vissza. „Táncolt” is ettől a teste.

Majd szembe fordíttattam őket egymásnak és két lépés távolságra állítottam őket. Ekkor – legnagyobb meglepetésemre – a szikh srác a farka elé kapta a kezeit és azokkal takargatta azokat.

Felkaptam egy lovaglópálcát és azzal nagyot sóztam a kézfejére, hogy elvegye onnan azt, de nem tette, hagyta, hogy üssek még a kezére, de mereven ott tartotta a farka előtt, dacosan.

Nem értettem a dolgot, ezért a magyar srácot az ablak felé fordíttattam, nekünk háttal, és szemkontaktussal megkérdeztem a szikh srácot, hogy mi a baj? Az először nem reagált, majd közelebb lépett a neki háttal álló magyar sráchoz, letérdelt mögé és nyalogatni kezdte annak domborodó, de szőrtelen popóit, majd lassan már a kezei is munkába lendültek, mert átnyúlt a srác testén, megkereste és megtalálta annak mereven előre álló farkát, majd kézimunkázni, húzogatni kezdte azt, míg a másik kezével a lábai közé nyúlt és a jól lógó tökeit fogdosta, húzkodta, markolászta.

Kicsit értetlenül néztem ezt, de hagytam, had csinálja, amit csak akar.

Végre megálltak a kezei, lassan megfogta a srác oldalát és megfordította a srácot maga felé, de szinte abban a pillanatban, mikor vele szembe került, már rá is cuppant annak farkára és kezeivel most is a lógó tökeivel játszott.

A magyar srác élvezte persze, amit „kapott”, de azért kicsit értetlenül nézett rám. Én vállat vontam, és hagytam tovább a szikh srácot érvényesülni.

Megpróbálta jobban, mélyebben bekapni a magyar srác mér erősen meredező farkát, de annak vége a tortához ért, irritálta azt, ezért fuldokolni kezdett. Ekkor egy pillanatra abbahagyta a szopást, köhögött, majd már újra bekapta a magyar srác farka helyett annak csüngő golyóit és azokat kezdte szopogatni, miközben kézzel folytatta a kézimunkázását a farkán.

Hamarosan azonban a magyar srác teste meg- megrándult és lenyúlva eltolta a szikh srác fejét magától és hatalmasakat lövellt ki a barna srác mellkasára, de sajna jutott a szikh srác arcára, képére is.

Azt a képet le kellett volna fényképezni. A megdöbbenés kifejezését az arcán, ahogy a kis fehér adag azon landolt.

Egy pillanatig megmerevedett, szinte leblokkolt, majd lassan a kezével odanyúlt és lesimította, levette az arcáról az odakerült adagot, Ott billegett az ujja hegyén.

Csak nézte, nézte mereven, majd lassan közelebb hajolt és óvatosan megnyalta, majd még egyszer, és végül bekapta, csócsálta a szájában, majd végre lenyelte.

Azt is le kellett volna kapni, ahogyan most nézett ki az arca.

(folyt. köv.)