34 - Hana még

Sokáig tartott a műsor amit nézett és amit eleinte élveztem, talpának játékait az arcomon, számban, de idővel gyötrelmes lett. Kényelmetlen volt a helyzetem, a kötelek valahol mindig vágtak és talpai kíméletlenek voltak, a nyakamra is súlyt helyezett, néha alig kaptam levegőt. 

Később ott hagyott egy időre, zenét indított el, majd átöltözve visszajött. Csak annyit láttam belőle hogy egy nagyon rövid fekete szoknya volt rajta és alatta semmi. Ahogy a földön feküdtem az arcomra ült de nagyon kényelmetlen volt nekem mivel kezeim hátra voltak kötve. Így a lábaimmal próbáltam támaszkodni, egyensúlyban maradni, de lehet hogy direkt ezt akarta mert így könnyen hozzá fért a féltett részeimhez. Egy pálcával kezdett paskolni, eleinte finoman de már az is nagyon fájt. Közben úgy helyezkedett hogy nyalnom kellett és úgy adagolta a fájdalmat hogy a nyelvemmel jeleztem vissza. 

Közben azon gondolkoztam hogy miért van az hogy a legtöbb nő felfedezi magától ezt az élvezetet, Mona is úgy csinálta velem hogy előtte nem volt ilyen tapasztalata. 

Mire elélvezett már kimerültem, olyan voltam megint mint egy rongybaba. Megint ott hagyott és elment felfrissülni. Amikor vissza jött, átlátszó hálóing volt rajta, izgató volt, ahogy megállt mellettem és le nézett rám. 

- I hope you like to suffer for me but it's even better if you don't like it because I enjoy it more - remélem élvezed hogy szenvedsz értem, de még jobb ha nem, mert azt jobban élvezem. 

Nem tudtam válaszolni, nem is várt választ, csak elkezdett eloldozni. Kerestem a szemében vagy a hangjában valami megnyugtatót, hogy talán ez csak játék, de megrémített hogy csak egy fajta gyűlöletet éreztem. Rájöttemé hogy a legjobb szó a bosszú. A kezeimet nem oldozta el, csak a lábaimat, így térden állva, a fülemnél fogva be vonszolt a hálószobába. Az ágya négy sarkán egy egy oszlop volt, helyenként karikák. Oda állított az ágya végéhez lábtól és terpeszben oda kötözött, kezeimet is eloldozta és az oszlopokhoz kötötte arccal az ágy felé. A számba tette valamilyen fehérneműjét, éreztem az ízét rajta. Ezután elővett egy ostort, olyat ami sok szálban végződik. Elmondta, hogy nem akar rajtam nyomokat hagyni a lánya kedvéért. De azért jól elvert vele, minden ütés nagyon csípett. Ezt sokáig csinálta, közben néha megpihent, elment vécére, hozott magának innivalót. Egyik alkalommal nekem is hozott, előtte kivette a számból a bugyiját. Egy pohárból itatott vele, megéreztem, domina koktél volt. Lassan itatott, kis szünetekkel és észrevette közben, hogy könnyesek a szemeim. 

- You cry poor man? Very good, I like that. I want to see you crying. - Sírsz szegény férfi? Nagyon jó, tetszik, akarlak látni ahogy sírsz. 

Újra betömte a számat majd befeküdt az ágyba. Fülhallgatót és telefont vett elő és valamit nézett rajta. Közben egyik kezében a távirányító volt és időnként megnyomott egy gombot. Rám se nézett de biztosan látta a szeme sarkából ahogy össze rándulok. Sokáig ment ez így, egyszer magasabb fokozatra kapcsolt, sziszegtem, vinnyogtam, izzadtam, vonaglottam a kötelek között. Néha rám nézett mielőtt megnyomta a gombot, ilyenkor találkozott a tekintetünk. Vártam hogy elmosolyodik, ehelyett hideg gyűlöletet éreztem rajta. A fájdalomtól csorogtak a könnyeim és észrevettem hogy élvezi a látványt, mert félretette a telefont és másik kezével a lábai közé nyúlt. A fájdalom egyre sűrűbben jött, ahogy a lélegzete is felgyorsult. Már zihált, én elfojtva üvöltöttem, a végén eszelősen nyomkodta, én lábujjhegyen az ég felé törtem és kértem, hogy hagyja abba, az Istennőhöz is fohászkodtam. 

Talán meghallotta a könyörgésem, talán csak Hana is kimerült az élvezettől, de egyszer csak lekapcsolta a villanyt, félhomály lett, amitől még jól láthattam csinos testét, meztelen lábait. Úgy aludt el, hogy engem nézett egy fajta elégtétellel, talán mára eleget szenvedtem, minden esetre reménykedtem hogy holnap jobb lesz. (spoiler: nem lett jobb). 

Folytatódik..