SissySzofi hétköznapok 4. Hiba, vallomás és?

Szia! (Még a nevedet sem tudom, csak hogy) Gazdi!

Hetek óta azon törőm a fejemet, hogyan kezdjem el levelemet! Mit tartalmazzon. Csak egy dolgot tudok… Illetve azt is csak szeretném tudni, van esélye egy pimasz ribancnak nálad másodszorra?

Mert….

Én még sosem írtam ilyen levelet, és sosem kértem egy férfit hogy álljon újra velem szóba! Talán hogy bocsátson meg amiért ilyen furán távolodtam el tőle… (Azért azt gondolom nem csak rajtam múlt!)

Főleg annak tükrében, hogy milyen is volt a köztünk lévő alá fölé rendelt viszony.

Ami biztos, hogy a hetekig, hónapokig tartó levelezésünk nem várt változást (változásokat) idézett bennem. És az is biztos, hogy sok mindent felébresztettél bennem. Ezeket “melletted” egy egészen furcsa extázisban éltem meg, ami az eltávolodásoddal csökkent és később megszűnt. 

Kerestem minden felé újra, de rádöbbentem csak nőként élhetem újra meg….

Ami mára nyilvánvaló számomra, hogy a nőies énem igényli az alázatos szerepet, de nem feltétlen kerekedik ki abban, hogy igényeljem a megaláztatást, vagy csak minimális mennyiségben, vagy, hogy szükségét érezném a durvaságnak, erőszaknak…

Ellenben nagyon is igénylem, hogy amikor előbújik belőlem a nőies énem, akkor erős férfi akarat és kéz a helyemen tartson, és megerősítsen a pozíciómban. És akár fizikailag is, értem ez alatt a kötözést vagy a kényszerű feminizációt, fenekelést! Vagy dicséretet!!!

Vagy aktust! Akár abban a formában is, ahogy nekem nem feltétlen kellemes! Bár ebben az utolsó háromban nem vagyok biztos, hogy akarom. Inkább úgy gondolok rá, kötelességem elfogadni egy férfitől a közeledését, és ha ő úgy akarja, kénytelen vagyok vele ott és akkor közösülni. Amit valószínűleg nem álok meg sosem, az a védekezés, de teljesen törvényszerű hogy a férfi győz a nővel szemben, és kénytelen vagyok feladni, igy bele egyezem…

A fehérnemű szorítása a magassarkú viselése, az önmagában kiszolgáltatott lenge öltözék, alárendelő szerep, azonnal bizonytalanná tesz és figyelmeztet, egy férfival szemben nem győzhetek! 

Én kínáltam fel a testem és csomagoltam nőibe, tettem vonzóvá…

Így inkább engedek, ha szerencsém van, élvezhetem, ahogy használnak…

Ha szereztem is némi tapasztalatot, de még így is gyakorolnom kell azt, hogy férfiak használnak, és gyakorolnom kell, hogy jobban élvezzem…

Most ennyit rólam….

Tudom én voltam az aki kilépett ebből a kapcsolatból és talán az sem helyes hogy megkereslek újra…

 És főleg igy hogy jó pár pohárka bort elfogyasztottam, hogy bátorságot vegyek veled szemben…

Szerinted akarsz, tudsz szóba állni újra velem?

Van értelme próbálkoznom nálad?

Akarsz még egy olyan fiút, mint én vagyok? Tudom, hogy tavasszal nagyon akartál…. De valahogy mégsem voltál erősebb kezű, és viszonylag könnyen elengedtél….

Tudom, ha most igent mondasz, alaposan meg fogsz, bünteti, azért amit tettem. Ne hidd, hogy nem félek tőle… Ez az egyik, amiért féltem még csak írni is neked…. Tudom, hogy dühből, erővel ütnél meg, és nem tudom, meddig tudom, vagy kell tolerálnom. Vagy nyilvánosan megalázol, amit semennyire nem tudnék kezelni, képtelen vagyok felkészülni ilyesmire…

Azt tudom, hogy mérges vagy rám, és ha közel engedsz újra, mindenképp dominálni fogsz és az erődet bemutatod, többszörösen is.

 Azt gondolom olyan büntetést fogsz választani, amit meg fogok jegyezni vagy nyomot hagy a testemen. Mégpedig azért hogy többet meg se próbáljak eltávolodni tőled…. hiszen a tulajdonod voltam!!! 

És ha megint történik valami hasonló, újra számolhatok a dühöddel… És a következményeivel, igy el sem kezdem majd…

… Abban reménykedem, hogy sem nem tettleg, sem nem nyilvánosan nem bántasz, alázol meg… Talán az volna a leghelyesebb, ha az erődet inkább arra fordítanád, meggyőzz valahogy, a lábaid elött, vagy az ágyadban a helyem. És akkor már csak a szoknyámat kell felhajtanod és a bugyimat kell félrehúzd hogy az összes felgyülemlett dühödet belém töltsd…. Ebben bízom, talán segítettem találni egy mindkettőnknek a legkellemesebb utat választani. Már ha igényt tartasz rá…

Ha zavarlak és nem tartod helyesnek azt hogy zaklassalak, és felkínálkozzam neked, kérlek csak egyszer szólj és befejezem!

Alázattal Szofi

folyt.köv.