Tündérmese vagy mégsem? Az alázatos szerető
2011. 12. 18. 22:04 | Megjelent: 1234x
Egyszer volt, hol nem volt... a messzi-messzi galaxisban... Kezdené a mesemondó a tipikus tündérmeséket, viszont a mi mesénk egyáltalán nem nevezhető tündérmesének. Történetünk a nagyvárosban játszódik, a sötét nagyon sötét középkorban.
Élt egyszer egy szegény szolgalány,Beth, kinek szülei betegek voltak, testvérei mind elköltöztek a nagyvárosból, így a szegény leányka dolgozni kényszerült és ápolnia öreg szüleit. Minden apró feladatot elvégzett, amit kapott.
Egyik reggel a földesúr felesége megszánta, és munkát adott neki. Az utcán kellett vizet hordania az előkelő urak lovainak. Nagyon megterhelő volt cipelnie a hatalmas vödröt, tele vízzel. Épp ahogy közeledett az itatóhoz, hatalmas hangzavarra lett figyelmes. Az úton egy lovaskocsi vágtatott épp feléje. Ijedtében mozdulni nem bírt, csupán nézte ahogy egyre közeledik felé a kocsi. Az embertömegből kirohant egy férfi és magával ragadta a Betht és a földre taszította. Csupa víz lett Beth is és a megmentője is. Ráemelte a tekintetét, ekkor látta meg, hogy a férfi nem a városból való, szolványos szolga, hanem nemes úrfi. Nagyon jóképű úrfi...
-Elnézést, óhh istenem, kérem bocsásson meg, Uram. -Reszketve kért bocsánatot, látván, hogy a férfi ruhája teljesen tönkrement.
-Miért nem ugrottál el?! Normális vagy? Meg is halhattál volna ha nem mentelek meg!- förmedt Bethre az úr.
A lányt borzongás futotta végig, mikor meghallotta a hangját, viszont szeme szikrákat szórt.
Teljesen megijedt a férfitól, ezért elkezdett teljes erejéből futni. Ahogy csak bírt. Másnap reggel a földesúr felesége jelent meg a házuk ajtajában...
-Pakold össze a dolgaidat! Elköltözöl innen. Megvettek.
Beth nem akart hinni a fülének. Ki? Miért? Hova fog költözni? Látván az ijedt arcát a nő folytatta: - Tegnap egy nemes úr keresett fel, elmondta mit követtél el! Így, hogy a tartozásodat leródd, neki kell dolgoznod. Minden egyes parancsát teljesítened kell. Szüleid miatt nem kell aggódnod. Az úr minden költségüket állja.
Beth szomorúan, de mégis a lelke mélyén reménykedett, hogy újra láthatja azt a titokzatos férfit. Hintót küldetett Bethért, ami elviszi a telkére őt.
Pár óra múlva a kocsi megállt, Beth az ablakon kinézve egy hatalmas palotát pillanott meg. Egy cseléd nyitott neki ajtót, nem lehetett sokkal idősebb Bethnél, viszont komor arccal mondta neki: - Siess! Kövess engem, az Úr beszélni akar veled!
Egy nagy szobába vezette, ahol a legszembetűnőbb bútor egy hatalmas ágy volt. Fekete selyem borította. Teljesen lenyűgözte, sohasem látott még ilyet.
Az ajtó mögötte hirtelem becsukódott, és az zár is kattant. Beth megfordult mire a tegnapi megmentője állt vele szemben.
-Végre, hogy ideértél. Nemkevés munkámba tellett megtalálnom téged.- Végre normálisan is végigmérhette a férfit. A legszembetűnőbb a férfival kapcsolatban a magassága volt, szinte Beth fölé tornyosult ahogy közeledett felé. Elegáns öltönyt viselt, amely jól kiemelte izmos testét. A lányt elfogta az izgalom, nem tudta mi következik ez után. A férfi egyre közelebb és közelebb lépett Bethhez, szemét le nem véve róla. Irtó jóképű sexis férfi-gondolta magában Beth. Csupán egy lépés választotta el őket egymástól mikor az úr megállt.
-Megvettelek, ezentúl az én szolgám vagy! Pontosabban az ágyasom. Minden egyes kívánságomat teljesíteni fogod, ameddig csak élsz! Ha ellenszegülsz megbánod! Először is térdre! -parancsolta az úr!
Beth remegő térdekkel ért földet, teljesen megdöbbentette az úr kijelentése. Szolgája, ágyasa? Mibe csöppent bele?! Viszont nem tudta végiggondolni a gondolatait, mivel a férfi a nadrágja cipzárjához nyúlt és elkezdte lehúzni. Megragadta Beth hosszú barna haját...
-Gyerünk! Kezd el visszafizetni a tartozásodat!
/folyt. köv./
Hozzászólások (3)