És eljő a szombat

És eljő a szombat

Az ügynök című történet folytatása, ezúttal az ügynök szemszögéből.

(Kitalált történet fiktív személyekkel és eseményekkel. Figyelmeztetés: pálcázás, homoszexualitás.)

Egy újabb sikeres üzlet megköttetett, kiszállítottam és beüzemeltem a spanking machine nevű pálcázó eszközt egy férfinak, aki eljutott arra a gondolatra, hogy szüksége van erre. Voltaképpen valahol meg tudom érteni, hiszen lakása sivár, fájdalmas egyedüllétről árulkodik. Az utóbbi időkben egyre sűrűbben találkozom olyan vásárlókkal, akik elérkezvén az ötödik X-hez, feladják a társkeresést, és magányos életre rendezkednek be. Mégsem gondolkodom sokáig ennek okán, egyrészt mert nem vagyok szociológus, másrészt ezek a céltalan gondolatok sehová se visznek.

Ügynökként hatodik éve dolgozom a diszkrét cégnél, melynek profilja az S/M eszközök forgalmazása, természetesen fű alatt, hiszen ez a fajta szükséglet, bár létezik, mégsem kerül soha a televíziós reklámok villódzó sorába, és nem csinnadrattával hirdeti magát. Az a réteg, akik közül vevőink kikerülnek, mégis tudják, hol keressék, miről ismerjék fel, hogy voltaképpen miféle hirdetésről van szó, és néhány óvatos kérdéssel bizonyosságot is nyernek.

Az én feladatom voltaképpen akkor kezdődik, amikor már megtörténik az adásvétel, és a vevő ragaszkodik a személyes átvételhez. Nem panaszkodhatom, heti két-három alkalommal mindig akad ilyen, és ilyenkor a tanfolyamon tanultakat felelevenítve beüzemelem, és gyakorta sor kerül, hogy a saját bőrömön mutassam be az adott eszköz működését.

Azok a vevők, akik nem az erdőben vágnak pálcát, botot, vesszőt, vagy nem a saját bőrövüket kívánják használni verésre, profi eszközöket rendelnek a katalógusból. Nem minden alkalommal próbálják ki rajtam, hiszen a pálca használatába gyorsan beletanulnak, de megesett már, hogy a vevő ragaszkodott ehhez, és ilyen alkalmakkor vagy odarendelt sub állta az ütéseket, vagy nekem kellett ruházatomat megbontani, hogy néhány ütéssel felmérhesse, nem árulunk zsákbamacskát.

A tanfolyamon, melyet minden ügynöknek kötelező jelleggel kell elvégezni, mindegyik eszközzel találkoztam, előbb elméletben, majd elmélyítették a tudást a gyakorlatban is. Bizony elmúltam negyven éves, mire először hasaltam deresen, és bár túl voltam már ifjabb éveimben néhány fenekelésen, de azok össze sem hasonlíthatók a botozással, vagy szíjjal, amit szintén volt szerencsém a tanfolyam alatt szakszerű formában megkóstolni.

Hamar kialakult, hogy mely eszközöket kedvelek jobban, és más társaim pedig másokat részesítettek előnyben, hiszen nem vagyunk egyformák. Azon ritka ügynökök közé tartoztam, akik nem ódzkodtak a bottól, pálcától, ám kerülték a vesszőt, a vékony szíjat, valamint bármilyen formájú paddle-t. Mivel korábbi hangulatingadozásaimat remekül gyógyította, hát igyekeztem lecsapni a listán azokra a vásárlókra, akik kiszállítással és próbával kívánták otthonuk S/M készlettárát kiegészíteni az általunk gyártott és forgalmazott eszközökkel.

Az elmúlt évek során néhány alkalommal több alkalommal részesültem jutalomban is, melyek jóvoltából elegendő pénzem volt ahhoz, hogy viszonylag gondtalanul élhessek, és minden évben a számomra oly vonzó görög szigeteken pihenéssel tölthessek néhány hetet. Panasz nem érkezett rám, így amikor a diszpécserközpontból szóltak, hogy egy vásárló engem keres, hát kissé megszeppentem. Nem csoda, hiszen Rodoszra készültem ezen a nyáron, és hirtelen veszélybe került az elutazásom.

A diszpécser megkérdezte, hogy kívánok-e beszélni a vevővel, hátha nem is kifogással akar élni, hanem az általa vásárolt spanking machine működtetésében szeretne szintet lépni. Ez szinte nevetségesnek tetszett, hiszen néhány jól látható és funkciómatricával ellátott gomb megnyomása ugyan kinek okozna gondot, mégis rábólintottam, hogy jó, megnézem, hogy reklamációról van-e szó, vagy másról.

Visszahívtam az ügyfelet, és amikor felvetette, hogy hétvégi pihenőnapjaim egyikét feláldozva látogassam meg újra, győzött a kíváncsiságom, és beleegyeztem.

A férfi, akinél a minap állítottam működésbe a pálcázógépet, ismét háziköntösben fogadott, néhány vízcsepp árulkodott bőrén arról, hogy a zuhanyozó alól lépett ki, hogy beengedjen. Kávéval várt, és miközben arra vártam, hogy elmondja, miért hívott vissza, komoly arccal kevergettem a fekete nedűt.

Eleinte nem tért a lényegre, csak kerülgette a témát, mint ama macska a forró kását a közmondásban. Már épp el akartam búcsúzni valami udvarias szófordulattal rövidre zárva a beszélgetést, amikor hirtelen abbahagyta a ködösítést, és tekintete megváltozott. Megnyalta ajkát, és elvörösödve kiitta az utolsó kávécseppeket csészéjéből, majd így folytatta:

-          Uram… én még nem próbáltam ki az eszközt, de feltétlenül igénylem az első használatnál a jelenlétét, hiszen bármi előfordulhat.

-          Ezért hívott ide? – nesztelenül tettem le a kávéscsészémet az asztalra, és még mindig bennem volt, hogy elbúcsúzzak, és a lehető leggyorsabban elhagyjam a kellemetlenné váló szituációt.

-          Voltaképpen… nemcsak ezért – félrefordította tekintetét, és zavartan babrálni kezdte fülét, majd megdörzsölte orrát. – Nem vagyok a kertelés mestere, a munkámban határozott és szinte arrogáns vagyok beosztottaimmal, de a hazudás nem kenyerem. Nos, akár elfogadja, akár visszautasítja, mindkét esetben okom lesz rá kipróbálni magamon a pálcázógépet.

-          Kérem, térjen a lényegre! – immár tényleg kezdtem elveszíteni a türelmemet.

-          Férfi vagyok, és rég esett meg, hogy ennyire… khm… vonzott egy másik férfi.

-          Úgy érti…? – vontam fel szemöldökömet.

-          Ha megsértettem ezzel, akkor vállalom a büntetést – szemével a spanking machine felé intett, mely egyelőre passzívan álldogált a szoba falánál. – Ha azonban Ön is érez gerjedelmet irányomban, akkor… tegye, amit tennie kell. Előre bocsátom, hogy jó tíz éve nem dugott meg senki.

Hangja elhalkult, az utolsó szavakat már szinte csak kitaláltam. Felkeltem, és az ablakhoz léptem. Gondolataim lázasan jártak, főképp azt próbáltam kitalálni, honnét vette, hogy szintén a saját csapatomban játszom? Nem látszott rajtam, hiszen nem jártam tarka ruhákban, nem volt hajlékonyan fel-felívelő hangom, és nem mozgásomra sem volt jellemző a kígyószerű vonaglás. Akkor meg miből érezte meg? Talán a hozzánk férfiak érzékeny antennájukkal letapogatják a másikat, és így többé-kevésbé biztosra mennek?

Lassú mozdulatokkal behúztam a függönyt, majd visszafordultam az ügyfél felé, aki hajába túrt, és kerülte tekintetemet.

-          Nos, be kell bizonyítania számomra, hogy valóban képes áldozatot hozni azért, hogy… tudja miért. A spanking machine erre a próbára igencsak alkalmas. Ki kell bírnia egy erősebb pálcázást az általam választott eszközzel, és utána a leszíjazott állapotában megteszem, amire vágyik.

Egyre biztosabb voltam abban, hogy képes leszek rá, hiszen arra a gondolatra, hogy valaki még a szenvedést is bevállalja, csak azért, hogy megkapjon, érezhetően felizgatott.

Megtettük az előkészületeket.

Ez voltaképpen abból állt, hogy míg én a pálcázógép beüzemelésével bíbelődtem, addig ő ellenőrizte, hogy minden ajtó és ablak zárva van, és feltett a CD játszóra egy Karel Gott válogatásalbumot, mely a hangokat hivatott elnyomni.

Utána ledobta a fotelba köntösét, és zavartan egy tégelyt adott a kezembe, majd meztelenül elhelyezkedett a spanking machine pálcájának hatósugarában, és várt.

Lassan, érzéki mozdulatokkal bekentem fenéknyílását és környékét, majd próbaképpen végigsimítottam éledező farkán is, de utána tartottam magam a feltételekhez. Bekapcsoltam a szíjait, majd megnyomtam a gombot.

A pálca lecsapott, és vörös csíkot rajzolt fehér bőrére. Kissé megremegett, de leszegett fejjel tűrte. A harmadik vagy a negyedik ütésnél kezdett uhhogni, és ezután fojtott uhh-uhh hangokat csalt ki belőle a rapszodikusan lecsapó pálca.

Lassan, szememet nem véve le róla levetkőztem, és ruháimat komótosan a fotelba hajtogattam. Egyetlen pillanatot sem mulasztottam el, ahogy egymás után tucatnyi ütés szántotta fel érzékeny bőrét, és egyre kínosabb uhh-uhh hangokat adott ki magából, meg-megrázkódva, de akkor sem kért szünetet.

Amikor hátrafordította tekintetét, először a pálcázó gépre esett pillantása, majd megállapodott rajtam, ahogy a tégelyben lévő síkosítóból kezemre véve merevedő férfiasságomat kenem, és újra megrándult teste a váratlanul érkező ütéstől.

Ekkor már magam is olyan állapotba kerültem, hogy nem akartam tovább várni, testem egyszerre kívánt a szűk nyílásba hatolva birtokba venni testét, és feltekerve a pálcázó alkalmatosság számlálóját, magam is elhelyezkedtem alatta, hogy engem érjenek az ütések.

Kivártam a következő ütést, és amikor a pálca megsuhintott, a nyöszörgő férfiba hatoltam, hasamon éreztem feneke forróságát, ahogy tucatnyi ütés után illik is lángolnia a feltört bőrnek. Immár én kaptam az ütéseket, és egyre hevesebbek lettek döföléseim, majd a pálcázó masina lassult, átvéve tempóját magam is szünetet tartottam, majd új erőre kapva az ütések ütemére újra és újra felnyársaltam a férfit, aki lihegve, hálásan nyögdécselve fogadta ostromomat.

Tempónkat a pálca diktálta, és újra egyre hevesebben döföltem, míg végül egy hördüléssel ráomlottam, és elárasztottam teste szűk barlangját magommal. A pálcázógép utolsót suhintott rám, és remegve megállt.

Kisvártatva kicsusszantam belőle, és kikapcsoltam szíjait, mert még túl gyenge volt ahhoz, hogy saját maga kiszabadítsa testét, noha már megtehette volna. Jóleső fáradság öntött el, és elhevertem hanyatt a vastag szőnyegen, és ő is csak percek múlva mozdult, hogy kimásszon a megalázó helyzetet biztosító pózból.

Egyikünk sem szólt, jó volt így szuszogni, miközben bőrünk borzongott, ahogy felszáradt verítékünk. Végül én keltem fel, kezem nyújtottam neki, és ő is talpra állt. Még mindig remegett, tekintete azonban már kitisztult, és eltűnt belőle a belső bizonytalanság, ami érkezésem után egészen addig ott ült szemeiben, míg el nem húztam a sötétítő függönyt.

Nem engedte el kezemet, noha el akartam húzni, de aztán rájöttem, hogy a fürdőszobába invitál. Együtt léptünk a langyos vízzel elárasztó zuhany alá, és hosszasan pergett ránk a víz, és még történt egy s más közöttünk. Mire elzárta a csapot, és újra felöltötte vastag köntösét, és egy hófehér fürdőlepedővel gondolt rám is, már azt is megtudtam, hogy ügyesen használja nyelvét, midőn újra elélveztem szájában.

Nem beszéltünk már, elfogytak a szavak. A szobában lassan újra felöltöttem gondosan letett ruháimat, miközben ő a másik fotelból nézte mozdulataimat, miközben ő lustán babrálgatta köntöse alatt férfiasságát, de az petyhüdten simult kezébe. Már mindketten kielégültünk, és nem vágytunk újabb menetre, de azért jólesett babrálgatnia még.

Ezúttal már nem hivatalos névjegykártyát csúsztattam a kezébe, mielőtt bezárult mögöttem az ajtó, hanem ráfirkantottam az előző névjegykártya hátára keresztnevemet és a privát telefonszámomat. Ráhajtottam ujjait a kis kartonlapocskára, mire kezem fölé hajolt, és megcsókolta. Beleborzongtam. Férfi nekem még sohasem csókolt kezet, és növelte önbecsülésemet, hogy ennyire jól érezte magát velem.

Amikor a volán mögé ülve megsajdult fenekem a friss pálcázástól, fanyarul elmosolyodtam, és elfordítottam az indítókulcsot.

Vége