Nagytakarítás egy Úrnőnél-első rész

Az egyik Úrnőm magához rendelt nagytakarításra. Azt mondta, hogy ne a rabszolganadrágomba menjek, hanem a kék, oldalt csíkos melegítőmbe, mert el kell menjünk vásárolni (a rabszolganadrágom szörnyen mocskos, lyukas, foltos), illetve az utóbbi nadrágban jobban látszanak a verésnyomok. Azt is mondta, hogy csak a legnagyobb bikacsököt hozzam, mert elég lesz, azzal fog végig verni, bemelegítőnek pedig a lovaglópálcával.

Kissé megijedtem, mert a nagy bikacsökkel csak ritkán kaptam verést és mindig a rabszolganadrágomban, amibe a derék és a comb tájon tömítéseket varrtam, pontosan azért, hogy a nagy verések ne okozzanak komoly nyomokat, esetleg sebeket. A kék melegítőm is elég vastag nadrág, de sokkal vékonyabb, mint a másik. Abban inkább gumis pálcával, vagy lovaglóostorral, szíjakkal, esetleg botokkal szoktam veréseket kapni, bikacsökkel még soha. Három bikacsököm van, mindegyik nagyon fájdalmas, de a legnagyobb, az túl megy mindenen. 95 cm hosszú, nagyon vastag és a vége horog szerű. Amikor vernek vele, akkor mindig sikítok, szinte elviselhetetlen, olyan erővel és mélyen csap a seggembe. A képeim közt a verőeszköz albumban van is pár fotóm róla. Csakhogy eddig mindig a rabszolganadrágban fenekeltek vele, ami legalább felét tompítja az ütésnek. Most meg az Úrnőm egy normális nadrágban akar megverni vele. Eddig 16 ütést kaptam a legtöbbet egyszerre és az is borzalmas volt, most meg az Úrnőm azt mondta, hogy minden hibáért, amit a takarítás során észrevesz tíz ütést fog kiszabni rám. Persze megnyugtatott, hogy tökéletes takarítás, főleg nagytakarítás nem létezik, szóval készítsem fel a szolga seggemet egy nagyon alapos verésre. Azt is mondta nevetve, hogy este meg akar rendesen dugni, de számára fontos, hogy nagyon hurkás, dagadt, lila csíkos seggem legyen addig, ezért is ragaszkodik a vékonyabb nadrághoz. Ha ezzel a bikacsökkel meztelenül verne el, akkor sebes lenne a fenekem, amit előre megbeszéltünk, hogy nem kéne.

Pénteken reggel 8 órára mentem érte autóval. Kiszálltam, kezet csókoltam Neki és gyorsan kinyitottam az anyósülés ajtaját. Az Úrnő a negyvenes éveiben volt, rengeteg tapasztalattal, elvárta, hogy kiszolgálják, és mindig élvezettel verte a szolgáit. Mivel meleg volt, egy fekete bőrszoknyában és egy fehér ingben volt. Elindultunk a piacra vásárolni. Az Úrnő matatott valamit a táskájában, majd elővett egy tawse-t. Aztán se szó, se beszéd, ráhúzott vele egy jó nagyot a farkamra. Amikor szolgálok, soha sincs rajtam bugyi, így igencsak fájdalmasan érintett a nem várt csapás. Ám Őt ez nem érdekelte, időnként rá ütött a farkamra, combomra. Ilyen élményem még nem volt, hogy vezetés közben verjék a farkamat, de kimondottan élveztem. Sajnos ennek jelét is adtam, hiszen felállt a farkam, ami a bugyi nélküli melegítőn keresztül jól meg is mutatkozott.

-na, na! –kiáltotta el magát az Úrnő és átnyúlva a nagy körmeivel bele markolt a farkamba, és a zacskómba.

-erről nem volt szó! Engedély nélkül felállítottad a huncutodat, ez bizony az elszámolásnál tíz ütést jelent a bikacsökkel.

-köszönöm, hogy megbüntet, amiért engedély nélkül állni hagytam a farkamat-mondtam.

Közben megérkeztünk a piacra. Én az Úrnő után mentem két lépéssel a szükséges szatyrokkal és a pénztárcával. Ő kiválogatta ami kellett neki a húsvéti ételekhez én meg fizettem helyette és cipeltem a friss árut. Az autóba lejátszódott jelenet és a piaci szituáció miatt végig állt a farkam. Ebben a nadrágban ez kevésbé látszik, de azért mégis. Így miközben vásároltunk, végig azt néztem, hogy valaki látja-e a meredt farkamat? Aztán elkezdtem izzadni, mivel nagyon meleg volt, a nadrágom meg egy téli, vastagabb melegítő volt, a felsőm szintén. Elég sok mindent vásárolt az Úrnő, úgyhogy a végén már megerőltető volt annyi mindent cipelnem. A cipeléstől és a melegtől már nagyon izzadtam, de mindvégig élveztem, hogy megalázott szolga lehetek álló farokkal egy piacon. Aztán vissza tértünk az autóhoz. Hazafele szintén használta az Úrnőm a tawse-t.

Egy társas ház második emeletén lakott. Ide adta a kulcsait, hogy előtte kinyithassam az ajtókat. Lifttel mentünk fel a másodikra. Udvariasan kinyitottam neki a lift ajtót, ám az egyik zacskó kiesett a kezemből, utána kaptam, és ezért elengedtem a lift ajtaját, ami nagy sebességgel akart becsukódni. Az Úrnő, hirtelen maga elé tette a lábát, hogy az ajtó nehogy az arcába vágódjon. Megdermedtem a helyzettől, hiszen én okoztam a kellemetlenséget.

-szolga! -ugye tudod, hogy ezért nem tíz bikacsök jár, hanem legalább huszonöt!

-természetesen Úrnő! –fogadtam el megijedve a büntetést.

Ezután az ajtót próbáltam kinyitani, de annyi kulcs, meg mindenféle volt a kulcstartón, hogy kiesett az is a kezemből.

-ez még tíz bikacsök szolga! Még be sem léptél az ajtón és már 45 ütésnél járunk. Mi lesz így estig szolga?

Hát el sem tudtam képzelni, de abban biztos voltam, hogy este laposra lesz verve a rabszolga seggem. Amint beléptünk a lakásba, letettem a szatyrokat, feltettem a bilincseimet, a nyakörvemet és azonnal elkezdtem az Úrnő cipőjét nyalni, hogy megtisztítsam a rá rakódott pórtól. Ez már a takarítás része volt. Az Úrnő levetette a tisztára nyalt cipőit és bement a szobájába átöltözni. Kényelmes, rózsaszín adidas melegítő nadrágban és egy szürke pólóban tért vissza, kezében meg ott volt a lovalópálcája és a frissen levetett zoknija. A zoknikat elém dobta:

-szagold!

Én lehajoltam és szaglászni kezdtem, ő meg elkezdett verni a lovaglópálcával. Tulajdonképpen én kértem meg arra, hogy verjen el a takarítás előtt, mert lángoló fenékkel jobban tudok dolgozni. A lovaglópálca igazi ruganyos, széles végű bőr lovaglópálca volt, úgyhogy csattogott rendesen a seggemen! Ezután a folyósón levő többi cipő talpát kellett végig nyalnom. Igyekeztem a recékből kinyalni a sárdarabokat, kisebb kavicsokat, mert tudtam, hogy ellenkező esetben ez is hibának számít, amiért bikacsök jár. Közben a fenekem egyre jobban forrósodott a lovaglópálcától. Ameddig tisztítottam a cipőket, folyamatosan kaptam az ütéseket. Néhány nagyobb csapás komoly fájdalmat okozott, de ezeket leszámítva nagyon élveztem végig, ahogy fenekelt az Úrnő. Öt pár cipőt kellett tisztára nyalnom, miután ihattam az Úrnő pisijéből. Ezt is kértem tőle, hogy készítsen nekem pár liter vizeletet. Az Úrnő két flakonba pár nap alatt négy liter pisit gyűjtött össze nekem. Poharat én hoztam, hogy csak az legyen húgy szagú és nagy élvezettel tele töltöttem, majd kiittam a fenomenális ízű tartalmat. A többi pisit félre raktam, mert ma csak vizeletet ihatok. Ezután elővettem az általam hozott egyik dildómat, feldugtam a fenekembe. Nagyon jó volt minden. Már el voltam rendesen fenekelve, szagoltam izzadt zoknit, nyaltam szép női cipőket, ittam egy szép Úrnő pisijéből, bilincsek, nyakörv volt rajtam és a fenekemben ott feszített egy nagy dildó. Kész voltam a munkára.

Nagyon sokmindent meg kellett csinálnom. Ki kellett vasalnom a kimosott függönyöket, meg kellett pucolnom az összes ablakot, minden terítőt ki kellett ráznom, le kellett pucolnom a villanykapcsolókat, konnektorokat, hosszabbítókat, a szellőző rácsokat, ki kellett takarítanom a konyhát, a hűtőt, sütőt, a fürdőt, fel kellett porszívóznom, bútorápolóval le kellett kennem a bútorokat. Az Úrnőnek a szobájában volt egy András-kereszt, egy fenekelő pad és egy bőrkanapé. Ezeket is bútorápolóval és bőrápolóval le kellett kennem. A ládájából ki kellett szednem az összes korbácsot, szíjat, bőrbilincset és bőrápolóval azokat is le kellett kennem. Mindezek közben csörögtek a bilincsek a kezeimen, lábaimon, a dildóm pedig minden lépésnél, hajlásnál a fenekembe nyomódott. Az Úrnőnek volt egy terasza, az nagyon mocskos volt. Be volt üvegezve, de csupán néhány ablak nyílt, ezért egy seprű végére helyezett papírral tudtam csak megpucolni a tetejüket. A terasz alja fekete volt a sok városi pórtól, de szépen felpucoltam.

Este hét óra lett, mire végeztem, már csak a felmosás volt hátra. Közben a nap folyamán megittam vagy másfél liter pisit, aminek a maró hatását végig élveztem a gyomromban, hasamban. Ekkor az Úrnő leellenőrizte a munkát. Mivel mindent lelkiismeretesen elvégeztem, nem nagyon számítottam hibákra. Csakhogy került. A teraszon az ablakok alja nagyon vastag volt és a végén kiemelkedett egy csík. Azt észre sem vettem, márpedig poros, pókhálós volt. Mivel három ablak nyílt ezt három hibának vette az Úrnő, ami még harminc ütést jelentett a bikacsökkel. Egy másik hiba az volt, hogy amikor felmostam a nagyon mocskos teraszt, a sáros lé kissé felcsapott a már tisztára mosott terasz ajtóra, amit nem vettem észre. Még tíz bikacsök! Aztán jött a konyha. A sütő és az ablak közt volt egy kis fa fiókos szekrény. Ez elég tisztának tűnt. Csakhogy a lemenő nap sugarai rávilágítottak és a napfényben látszott néhány zsírcsepp a fiókokon. Persze, amikor én takarítottam, akkor még nem sütött be a nap és a normál fényben nem látszott. Az Úrnő felháborodott amiért nem mostam le a fiókokat és azt mondta, hogy mivel öt fiók van, ezért ötven ütést kapok a hibákért. Meg is ijedtem és fel is háborodtam, úgyhogy megkérdeztem, miért számít öt hibának, ha egy szekrényről van szó? Kaptam két hatalmas pofont:

-mi van? Még vissza is pofázol? Nem elég, hogy hibáztál, még kommentálsz is? Megtanítalak én ne félj rendesen viselkedni! Ezért plusz 25 ütést kapsz és ha megszólalsz, ha még kommentálsz még 25-el megtoldom!

Szinte elájultam az eredménytől. Ez bizony 160 ütést jelentett a bikacsökkel a melegítőnadrágos seggemre! Tudtam, ezt nem lehet kibírni. Azon gondolkodtam, hogy kifutok a lakásból. Csakhogy mire meggondoltam volna magam, az Úrnő megragadta a pórázomat és bevitt a szobájába, majd rálökött a fenekelőpadra. A bal kezemet gyorsan oda is rögzítette, majd megparancsolta, hogy a jobb kezemmel szedjem már ki a seggemből a dildót. Letoltam a nadrágomat és kiszedtem. Ezután visszahúzta jó szorosan a nadrágomat, a szíjammal rögzítette és folytatta a kibilincselésemet. Miután a fenekelőpadhoz bilincselt, még egy erős kötéllel is szorosan a padhoz kötözte a kezeimet, lábaimat, mert tudta, hogy egy ekkora veréstől nagyon fogok rángatózni és biztos akart abban lenni, hogy ne tudjak kiszabadulni. Én közben halálra voltam rémülve, el sem tudtam képzelni mi fog következni. Aztán megszólaltam:

-tisztelt Úrnő! Köszönöm, hogy mindjárt megver, hiszen sokat hibáztam, megérdemlem. De 160 ütésbe lehet, hogy belehalok. Megkérhetem, hogy 80 ütés után legyen szünet és a másik nyolcvanat csak felmosás után kapjam meg?

-rendben!

-köszönöm szépen!

-sőt, negyven ütés után is szünetet tartok, hogy lássam, hogyan bírod.

-nagyon szépen köszönöm!

folyt.köv.