A kedvenc

A földre köptem. A cipőm orra mellett landolt. A tenyerébe akartam folyatni némi nyálat, de mellé folyt. Rögtön odanézett, majd rám pillantott. Felhúztam a szemöldököm és kissé elmosolyodtam.
-Nyald fel szépen. – kértem kedvesen.
Ő pedig két tenyerére ereszkedett és finoman kinyújtotta rózsaszín vastag nyelvét a kis tócsa felett, majd tette amire kértem. Lehajoltam hozzá és megsimogattam az arcát: -Jó fiú.
Mikor visszaült a sarkaira és ismét elém tárult a férfias, izmos látvány nem tudtam ellenállni. Még mindig kőkemény volt. – Feküdj hanyatt. Azonnal engedelmeskedett. – Meg se moccanj. – adtam a következő utasítást. Majd fölé álltam. Csípő tájékon, két oldalt egy-egy magas sarok, fekete pántok, velúr bőr. A kisterpeszem alatt terült el, én pedig hirtelen leguggoltam. Megtámaszkodtam a hasán feszülő kockákon. Egész keveset engedtem magamba. Aztán hirtelen feljebb emelkedtem. Halkan nyögött. -Légy jó fiú. – dorgáltam meg. Igyekezett visszafogni magát. Én pedig nem tudtam tovább türtőztetni magam, elég ha ő csinálja… Fel-le mozogtam a kemény, szolgálatkész farkán. Ő közben továbbra is aprókat nyögött, visszafojtott hangja csak még inkább feltüzelt. Néhány perc után teljesen fölé hajoltam, és közben sem engedtem ki magamból. A füléhez hajoltam és halkan suttogtam, szinte nyögtem, hogy ne élvezzen el amig meg nem engedem neki. Ezután már nem is törődtem azzal, hogy mennyire van közel, milyen nehéz visszafognia magát. Addig lovagoltam rajta míg remegve el nem élveztem. A mellkasára omlottam és szuszogtam míg meg nem nyugodtam ismét.
-Szabad? – kérdezte kezét az arcomhoz közelítve, mint aki meg akarja simogatni. Bólintottam. Ő pedig simogatni kezdett. Néhány pillanatig hagytam neki, majd bekaptam a mutatóujját és meg is haraptam. Kicsit kuncogott is. A merev farkát lassan kicsúsztattam magamból. Még mindig kőkemény volt.
-Bírod még? – kérdeztem kaján vigyorral az arcomon. Ő pedig büszkén bólintott.
-Akkor most vedd fel a kedvencem. Majd pár perc múlva elő is húzta az egyik fiókból a piros tüllbugyit. Csodálatosan feszült férfiasságán a falatnyi anyag.
-Nagyon jó fiú vagy. – dicsértem meg.
-Nagyon kényelmetlen és csúszik be… - hangzott a panasz miközben apró nyögéseket hallatott. Imádtam ezt a kéjes, nyafogó kis hangot. Nem fejezte be a mondatot, de értettem mire gondol.
-Fordulj meg. – adtam a hideg utasítást. Azonnal tette, amire kértem. A tökéletes, feszes popsija ugyanolyan guszta volt. Különösebben nem készültem rá, de sikerült egy öblöset a fenekére sózni. Gyönyörű hangja volt.
-Hajolj előre. – kapta az újabb utasítást. Az ágyon pucsított nekem. A piros kis anyag szépen becsúszott a résen és ő egyre inkább fészkelődött. Újabb ütéseket szenvedett el a feneke. Folyamatosan az a kényeskedő nyögés tört fel belőle. És egyre inkább úgy tűnt, hogy nagyon rakoncátlan a hátsó fele. Meg kellett hát nevelnem. Ezért úgy döntöttem, egy fekete plug pont megteszi majd. Szépen előkészítettem a terepet, hogy aztán a helyes kis eszköz csodás helyet találjon…
-Ez végig bent marad. – csak ennyit mondtam mikor ismét a hátán feküdt. Szépen bólintott. – Jó kisfiú. – dicsértem meg ismét. A farkát kiszabadítottam és egy vékony bőrdarabbal megkötöztem a tövénél. Az erek szépen kidagadtak. A makk tetejét nagyon finoman nyalogatni kezdtem, közben pedig kicsit mozgattam a plugot is. Egyre hangosabban nyögdécselt, nyöszörgött.
-Csak ha megengedem…-figyelmeztettem korábbi utasításomra.
Ő már magánkívül volt, így szinte nem is reagált. Szorítottam a bőr köteléken, így még inkább vörösödött a duzzadó fasz. Egy halk igenis-t sóhajtott. Tovább mozgattam a fenekét tágító játékot, ki-be mozgattam és már a farkát is összenyálaztam rendesen. Az izmai teljesen megfeszültek. A hangja könyörgő és kínlódó volt. A tenyeremben éreztem minden lüktetését. Tudtam, hogy bármelyik pillanatban ki tudná engedni. Feszítettem még néhány pillanatig a húrt. Végül közelebb hajoltam hozzá, megharaptam a fülcimpáját és odasúgtam: - Mooooooost…
Közben meglazítottam a bőrkötelet és a plugot még hevesebben mozgattam a kis seggében. Az orgazmus kitört belőle, mint akit újra hagynak levegőhöz jutni. Jó néhány percig eltartott míg teljesen meg tudott nyugodni.
-Ügyes voltál. – szóltam végül.
-Köszönöm. – nyöszörgött hálásan.