20 - Carla
02. 28. 09:22 | Megjelent: 658x
Hirtelen jött a reggel, egyszer csak erős fény áradt be. Azt hittem Mona, de biztosan későig alszik miután éjjel fent volt. Sveta volt az, frissen, csinosan, bikiniben.
- Hey slave, a message from Mona. She will come later - hej szolga, egy üzenet Monától, később jön.
Az üzenet fájdalmas, volt, már amúgy is el voltam gyötörve. Megint a földön görnyedtem, a már ismerős émelygéstől szenvedve. A nők lementek a partra, még hallottam ahogy vidáman csevegtek, én pedig próbáltam még pihenni egy keveset.
Nemsokára Mona is lejött, ugyanabban az edző cipőben de most rövid szoknya és top volt rajta. - Did you get my message? - megkaptad az üzenetet? Reméltem hogy már megúsztam, de azt mondta hogy az csak reggeli ébresztő volt, most kapom a napi sírást. Ő pedig kapott néhány gyors orgazmust, csak úgy terpeszben állva és fejemet durván markolva. Könnyes szemekkel, szenvedélyesen csináltam, elégedett nevetéssel hagyott hátra.
Kis idő múlva Clara jött azzal a hírrel hogy hajó kirándulásra mennek a többiek de ő marad velem a szigeten. Kaptam tőle reggeli maradékot, de nem volt kedve másra. Hallottam a hajót elmenni. Már azt hittem hogy pihenhetek, de Clara vissza tért, eloldozott, megmutatta a takarító eszközöket és felvitt a házba.
- I will spend the day swimming and resting, but you have to clean the whole place. Now get to work slave - en úszni és pihenni fogok ma, te pedig kitakarítasz. Nyomás dolgozni szolga.
Elkezdtem a munkát és arra gondoltam milyen jó és tartalmas mindenki nyaralása, csak az én életem szívás és szenvedés. Már féltem is mindenkitől mióta kitalálták ezt a siratós verést. Gyorsan dolgoztam, hátha marad egy kis időm pihenni de tévedtem. Már épp befejeztem amikor Carla szólított lentről a partról. Lementem hozzá, egy lepedőn feküdt egy fa alatt.
Kérdezte, hogy végeztem-e, mert Mona meghagyta neki, hogy gondoskodjon rólam. Mint megtudtam ez annyit jelent hogy nem pihenhetek. Felmentünk a házba, ahol megnézte a munkámat, szerencsére nem talált hibát. Készítettem neki pár szendvicset majd miután evett elment lefeküdni egy kis hálószobába. Előtte körülnézett mit csinálhatna velem, de nem talált semmi jót. A nappali tele volt kényelmes kanapékkal és fotelekkel, kikötött volna valahova de nem talált kötelet. Aztán elmosolyodott. Volt néhány kamera a házban, ezeket telefonról is tudta nézni. Azt mondta, hogy most jó dolgom lesz, itt várhatok a nappaliban. Egyik kamera a nappali sarkában volt, oda állított közel, vigyázz állásban. Ellenőrizte a telefonján majd mondta, hogy picit mozogjak, majd ne, alítgatott valamit és hallottam kis pittyegéseket amikor megmozdultam. Elmondta hogy mozdulatlanul álljak mert minden mozdulatot megszámol a kamera és ezeket mind leveri rajtam később. De ha kibírom mozdulatlanul akkor nem lesz verés, sőt kapok enni is.
Ezzel ott hagyott, vigyorogva és amikor megfordult akkor egy pillanatra megmutatta a pucér fenekét. Persze hogy máris megmozdultam, hallottam is a pittyegést.
Nagyon nehezemre esett mozdulatlanul állni, mert folyton viszketett valami, vagy egyik lábamról a másikra álltam lassan. Észrevettem hogy egy kis piros led felvillan ahányszor megmozdulok. De ha nagyon lassan mozdultam akkor nem villant, így sikerült egy perc alatt át terhelni a súlyomat a másik lábamra időnként.
Hallottam ahogy Carla néha vécére megy, néha egy ideig csendben volt, később a telefonján nézhetett videókat, kiszűrődött a hang. Már szinte összeestem a fáradtságtól amikor lejött hozzám és közölte hogy 28 alkalommal mozogtam, úgyhogy nincs vacsora, csak verés.
Egy nagyon rövid picsa nadrág volt rajta és egy rövid top. Előbb megevett egy mikróban sütött fagyasztott pizzát, ezt néznem kellett mellette állva. A végén a földre szórt egy kevés szélet, amit örömmel megettem mert nagyon éhes voltam. Majd kerített valahonnan egy nadrág szíjat és elindult velem lefelé a garázsba. Nehezen tudtam betelni a látvánnyal, annyira izgató szépség volt. Korábban nem láttam ilyen csinosnak. De amint leértünk megváltozott a tekintete, szigorú lett. Két pofonnal indított, majd le kellett hajolnom és elkezdte a verést. Számolnom kellett, a fenekemre kaptam. Már a tizediknél nagyon fájt, könnyeztem, majd nyögtem és később nyüszítettem a fájdalomtól. Ő viszont élvezte mert a végére csókolnom kellett a lábait, majd hosszasan kinyalatta magát, kéjes sikolyokkal ment el.
A végén a nyakörvemtől kikötött ahogy máskor is voltam és közölte hogy pár óra és jönnek a többiek, Mona már alig várja hogy használatba vegyen. Hamarosan magamra hagyott, utoljára még a számba köpött, mondván hogy ez a vacsorám.
Folytatódik..
Hozzászólások (0)