VIRTUÁLIS JÁTÉK 3. RÉSZ
02. 21. 14:08 | Megjelent: 382x
"Nos, ha mégsem olyan fontos az a könyv, hogy egy kicsit könyörögj érte,....."
S-Ekkor előre lendülök, két karommal átölelem a lábait, miközben az enyémek, a szép magassarkú, platformos, vörös szandálban, amiből kilátszanak a szép vörösre festett ujjacskáim, hátra csúsznak, szépen, egymásra fektetve. Ösztönös női mozdulat, abban reménykedek, megkegyelmez nekem.
Nagyon halkan megszólalok. Nagyon nehéz, teljesen kiszáradt még a szám is.
-"KEGYELEM, URAM! KÖNYÖRGÖM, NE TEGYE EZT VELEM!"
Szinte alig hallhatóan suttogom a nadrághoz szorított számmal.
-"Belehalok, ha nem segít rajtam,......"
Majd elengedem, és teljesen a földre fekszem teljesen kétségbe esve. Úgy érzem, vége a világnak, ezt nagyon elrontottam, ennél már nem is lehetnék ügyetlenebb, és arra várok, hátha megnyílik a föld, és beleesek. Vagy pedig tegyen velem, amit csak akar, csak segítsen rajtam.
(Bocsi, gondolom, erre a fordulatra talán fel sem voltál készülve. De én egy ilyen helyzetben így viselkednék.)
D-(Alkalmazkodok. Nem baj, ha valami új. Sőt!)
S-(Akárcsak a GAZDÁM.)
D-Ezt látva izgatottságomban egy hatalmas adag előnedv buggyan elő a farkamból.
"Na,... nincs még vége a világnak. Talán tudok még segíteni neked, de azt kell tenned, amit mondok. Mindig. Remélem, ez világos. És megmutatni, hogy mennyire sokat jelent neked ez a könyv."
Szépen felsegítelek vissza a térdedre.
"Most pedig szépen nézz a szemembe, és rúzsozd ki magad az előnedvemmel, mint egy jó kurva."
S-Megjött a reménysugár! Végig erre vártam. Hogy engedelmeskedhessek a kiadott parancsoknak. A szememben még ott csillognak a könnycseppek. De már végtelen hálát, és reménykedést olvashat ki a szememből, ahogy felnézek, parancs teljesítés közben.
Miután megtettem, remegve várom az újabb utasítást. Már alig várom, hogy megmutathassam, mennyire finom, és forró a picike szám, amit szép nagyra ki tudok nyitni.
D-"Gyönyörűen nézel ki így. Jól áll ez a csillogó "RÚZS".
Felkacagok. Majd szinte megérezve a gondolataidat, komolyan a szemedbe nézek és visszautasítást nem tűrően csak ennyit mondok:
"SZOPJ."
S-Abban a pillanatban engedelmeskedek. Finoman a számba veszem a makkot.
...........
folyt.köv....
Hozzászólások (0)