17 - a szigeten, folytatás

Amikor néha úgy gondolom hogy már nem lehet lejjebb, kiderül, hogy de igen, van. Ez nyakörv dolog új volt nekem és valahogy nem tudtam élvezni. Zsu szavaira gondoltam és rájöttem hogy pont ez a cél, hogy ne élvezzem.
A finom sültekre gondoltam, a sok párolt zöldségre, finom borokra, a kényelmes rattan székekre, a kis medencére ahova hamarosan beülnek hűsölni. A kis tenger öbölre ahol öröm lehet úszni egyet, ahol senki más nincs.

Közben eszegettem a kutya tálból és próbáltam inni a másik tálból ami nem is volt egyszerű. Ekkor nyílt az ajtó és már elszorult a torkom. Nem akartam már több szenvedést.
Mona volt az, kezében egy pohár pezsgő vagy fehér bor.
- Hello my slave, just making sure you are suffering. - Üdv szolgám, csak látni akarom szenvedsz-e eléggé.
- I think not enough. How about a beating? - úgy látom nem eléggé. Mit szólsz egy veréshez?
- No please milady, I am no too well for that - kérem ne asszonyom, nem vagyok túl jól ehhez.
- But you need to suffer for me. Don't you want to please me? - de szenvedned kell értem, nem akarsz a kedvemben járni?
Így vezette fel az elkerülhetetlent. Bezárta az ajtót maga mögött és felvette a kesztyűket. Edzőcipő, fekete rövid nadrág volt rajta és fekete top. Kék szemei szikrákat szórtak. Ahogy felém indult leborultam a lábai elé és halkan könyörögni kezdtem, ettől még jobban beindult.
- I like this. Cry a little. - ez tetszik nekem, sírj egy kicsit.
És igen, elsírtam magam mert már tényleg nem akartam ezt. A lábait, cipőit csókolgattam. Ekkor elkezdett finoman rugdosni a földön, közben még ivott a pohárból. Majd letette és felhúzott magához, a szemembe nézett. Hideg, könyörtelen nézése volt. Kíváncsi voltam honnan meríti ezt az érzést, netán őt is bántotta valaki? Talán igen.
- Are you afraid of me? - félsz tőlem? - you should - jobb ha igen.
Ekkor már nem sírtam de könnyes volt a szemem. Kiitta ami még volt a pohárban majd letette. Utána elkezdett pofozni megint, de most nem izgult fel, talán mert már az elején sírtam. Abbahagyta majd megfordult, térdre parancsolt és a fenekét az arcomba tolta. Elkezdtem csokolgatni és egy idő után lehúzta a nadrágot. Tudtam mit akar, a nyelvemmel utat találtam a forró pontig, nagyon megalázó volt. Majd ott hagyott és jelezte, hogy hamarosan valaki más jön folytatni, addig térden állva várjak. Egy másféle szájízzel, de rossz érzéssel maradtam, nem sok jóra számítva. Kezdett esteledni, de a társaság fel volt dobódva és tudtam hogy hamarosan folytatódik szenvedésem.

Folytatódik