K. és a meg nem élt vágyaim 1.

Megállt előttem. Huncut szemei próbáltak komolyak lenni. De a szája sarkában ott ült egy halvány mosoly. Ahogy végül megállt előttem mikor odaért, fölém magasodott. Meglepődtem. Nem hittem, hogy ilyen magas lesz. Általában nem ütik meg a szintet- az egynyolcvanat.
Kissé lehajolt ahogy a tenyerét az arcom felé emelte, a számat célozta. Kissé elfordítottam az arcom, így a puszi az arcomon hagyott nyomot. Éreztem, hogy erősebben tartja a fejem, mintha azt akarná tudatni hogy megtehetné, ha akarná. Bármikor. Mikor újra egymás szemébe néztünk nekem már hevesen dobogott a mellkasom. Mintha a levegőt is mélyebbre szívtam volna és szaporábban kapkodtam volna utána. Igyekeztem humorral oldani a zavaromat. Ő feltűnően nyugodt volt. Azt vettem észre, csak mosolyog a magánszámon amit már percek óta tartottam neki. Elcsendesedtem. Szótlanul sétáltam tovább mellette.
-Szeretem ahogy beszélsz, folytasd csak. - próbált ösztönözni a csend megtörésére.
Nem feleltem. Megálltam a parton. Csak néztem a vizet. Belül is lecsendesedtem. Mögém állt és átkarolta a derekam. A nyakamba puszilt. Ettől még inkább lelassultam. Éreztem a tenyerét a farmerzsebemen. Nem szorított. Egyelőre csak simult. Együtt néztük az áramlást és mi is egyre inkább kezdtünk elmerülni egymásban. Maga felé fordított és nem kért engedélyt. Nem volt mit hárítanom. Birtokba vette - először csak az ajkaim, majd néhány pillanat múlva a nyelvem is. Magához szorított, annyira hogy érezhessem akarja a testem további területeit is. Lecsendesedtünk. Nem volt köztünk több vita.
Az éjszakát is velem töltötte. Nem volt bennem több ellenállás.

Ahogy becsukódott mögöttünk az ajtó, egy pillanatnyi döntést nem hagyott nekem. Kisegített a ruháimból és az ellenérveimből. Apránként hámozta le rólam a harisnyámat és a gátlásaimat. Minden mozdulatával biztosított róla, hogy vigyáz rám. Nem volt értelme tovább ellenkezni vele. A karjaimat hátra fogta a derekamnál. Leültetett egy székre, összekötött lágyan a csuklómnál. Finoman leejtettem magam mögé, nem álltam ellen tovább. Vártam, hogy mit fog tenni velem.
-Hoztam neked egy meglepetést. - mosolygott rám sejtelmesen. Nem mondott többet, csak előhúzta a zsebéből a csipkés, fekete szemmaszkot. Ráhúzta az arcomra, a szememnél megigazgatta. A látásom kissé tompult az anyagnak köszönhetően és az érzékelésem valahogy módosult. Ettől a kis textiltől izgatottabb lettem és vágyakozó. Végig húzta az ajkaimon a hüvelykujját, majd elém guggolt. A térdeimnél szétnyitotta a lábaim. Azt csinált amit csak akart. Alig vártam...

folytatás következik