Étteremben - ráhangolódás

A ma estére a tervünk egy könnyű vacsora egy szép étteremben. Rajtad öltöny van egy csodaszép sötétzöld nyakkendővel és fehér inggel, rajtam egy hosszú, csillogó smaragdzöld ruha, combközépig érő slicceléssel, amin minden lépésemnél kivillan a jobb lábam és a fekete tűsarkúm.

Egy félreeső asztalt kérsz, és a derekamat finoman fogva kísérsz a pincér után. Egymással szemben ülünk le az asztalnál, rendelsz mindkettőnknek, majd halkan beszélgetni kezdünk.
Hamarosan megérkezik az étel, és már tudom, hogy a pincér egy darabig nem fog megzavarni minket. Óvatosan kicsúsztatom a jobb lábamat a cipőmből és kinyújtom az asztal alatt, egészen a bal lábadig. Finoman simogatni kezdem a lábszáradat, a térdeidhez érve határozottan széttolom a két lábadat, hogy közéjük férjek, majd felcsúsztatom a lábamat a combodra, ameddig elérem, és fel-le kezdelek simogatni, éppen csak hozzád érve.
Édesen mosolygok rád és a szemedbe nézek evés közben, mintha nem történne semmi, miközben látom, hogy villámokat szór a szemed.

Feszítem a húrt, játszva az önuralmaddal. Pár percig mozgatom rajtad a lábamat, miközben eszünk, és te hagyod, én pedig egyre pimaszabb mosollyal nézek rád. Megunod a játékomat és az öledbe teszed a kezed, vasmarokkal elkapva a bokámat. Megszorítod én pedig egy meglepett nyikkanással reagálok. Végigsimogatod a bokámat és a talpamat és a hüvelykujjaddal határozottan megnyomod a talpam közepén. Alig bírom visszafogni a nyögésemet, mire gonoszul elvigyorodsz, és odasuttogod, hogy hagyjam abba, amit csinálok, vagy rosszul járok.

Nem tudom, hogy miért gondolod, hogy ez fenyegető, hiszen imádok játszani veled, szeretem tesztelni az önuralmadat, az utolsó cérnaszálig húzni.
Befejezzük a vacsorát és szólsz a pincérnek, hogy átmegyünk a bárba. Felsegítesz az asztal mellől, és egyik kezed a derekamra teszed, úgy vezetsz át. A derekamról észrevétlenül felcsúsztatod a kezed a tarkómra, a hajam alá és megszorítod, miközben a fülembe súgod, hogy ha tovább rosszalkodom és feszegetem a határt, nagyon meg fogom bánni, ha felérünk a szobába.

Pimasz mosollyal nézek rád, és a bárban már nem egymással szembe, hanem egymás mellé ülünk le.
Ráteszed a kezem a combomra és a szoknyám kivágása körül kezdesz simogatni. Cirógatod a combfixem csipkéjét és húzgálod a harisnyatartó pántját, elengedve, hogy visszacsapódjon.
Észrevétlenül én is lecsúsztatom a kezem és a tenyeremet a farkadra teszem. Érzem, hogy nem hagyott hidegen az eddigi szórakozásom, nem vagy teljesen kemény, de már nem sok hiányzik.

Rendeltünk két italt, és szorosan összebújva, egymást simogatva iszogatunk, nézem a szemeidet és minden egyes mozdulatom újabb és újabb támadás az önuralmad ellen.
Megisszuk az italt, felállunk és távozunk.

Alig várom, hogy mivel bosszulod meg a kis játékomat.

Felmegyünk a lifttel, praktikus, hogy foglaltál egy szobát is, és alighogy belépünk az ajtón, már nem vagy sem kedves, sem udvarias. Megszorítod a nyakam, nekilöksz az ajtónak és gonosz vigyorral az arcodon közlöd, hogy túl messzire mentem.
Letolod a vállamról a ruhám pántjait, nem akarod tönkretenni, a zöld anyag tócsaként öleli körbe a bokámat.

Mivel nincs más a közeledben, egy kézzel leveszed magadról a nyakkendődet, és rám parancsolsz, hogy a kezeimet tegyem a fejem fölé. Leveszed a kezed a nyakamról, megszorítod a csuklóimat a zöld selyemmel, majd végignézel rajtam, ahogy állok az ajtónak dőlve, fehérneműben, harisnyatartóban, harisnyában és tűsarkúban.