Dr Rabszolga

A medikus húsz évesen jogositványt szerzett, de csak akkor hajthatta először a család Szent Zsiguliját, amikor az apja kórházba került és más nem volt, aki vezessen.
- Magdi néni telefonált, hogy meglátogatna, ha elhoznád.
Magdi néni egykori szakszervezeti munkatárs, ötven feletti, elvált szépasszony, Jókain felnőve ilyennek képzelte el a delnőt.
Kilopta és rejtegette azt a képeslapot, amin Magdi néni a Gmunden see partján áll fekete bőrkabátban, csizmás lába egy kikötői gombán.
Magdi egy boszorkány, mondogatták a szakszervezeti munkatársak házastársai.
A medikus kora kamasz korától gyönyörű, kábító illatú, bódító hangú boszorkányokról álmodott átizzadt lepedőjén, mázsás takaró alatt és eljött a hajnali magömlés, amikor a boszorkány a fülébe súgta:
- Megkinozlak...

Magdi néni a jobb hátsó ülésen ült és megbéklyózta sofőrje tekintetét a belső tükörben.
- Előre figyelj, már zöld!

A beteglátogatásból visszaérve a fiú kinyitotta a jobb hátsó ajtót és nyújtotta a kezét. Magdi néni megszorította, darabig nem engedte;
- És most feljösz!
Önkéntes mezítelenségben, harisnyákkal lazán kikötve feküdt a széles ágyon, amikor a nála harminc évvel idősebb, gyönyörűnek látott, fekete tangás, mágikus illatú nő a fülébe súgta:
- Megkínozlak!- magával ragadta a kamaszkori álom.

A korbácsolás nyomai sokáig megmaradtak.
- Ki tette ezt veled?! Hogy történhetett ez? - szerelme, a csoporttárs medika sírt és szakított vele.
Nézte a zokogó lányt és kéjea borzongással Magdi lábai előtt látta, mint a kikötői gombát.

A korbács, forró viasz, sőt a gyertyán izzított réz pecsétnyomóval készült billog nyomai lassan eltűntek, a délután nyomai a lelkébe égtek... és néha felparázslottak.

Kb húsz évvel később felkereste az ambulancián egy, nála húsz évvel idősebb hölgy, hogy a fékező buszon elesve megütötte a mellkasát. Ahogy lassan, szinte erotikus mozdulatokkal vetkőzött a vizsgálathoz, a mozgása, a hangja, az illata behálózta a doktort, nem a beteg lett kiszolgáltatott, félmeztelenül szemben állva, hanem a doktor érezte magát a hölgy hatalmában.
Röntgenre küldte.
- A lelettel felkeresem a szobájában.

Ahogy álltak egymással szemben az orvosi szobában, a doktor ránézett a leletre:
- Nincs semmi baj...
- Ez a maga szerencséje! Halálra kínoznám, ha beteg lennék.
De akkor már a doktor a szőnyegen hasalt és a lábait csókolgatta a csinos szandál pántjai között.
- Nem is olyan meglepő fordulat! - mondta az idős hölgy és elégedetten nézett végig magán és a lábai előtt heverő férfin, aki akkor már régen főorvos volt.

A hévízi gyógyszálló recepcióján az idős , kihívóan elegáns hölgy a pult előtt ült, a doktor mögötte állva elegáns bőröndöt fogott.
- Az úr a hozzátartozója?
- Mehetünk, ugye?
Felállt, vissza nézett a recepciósra:
- A rabszolgám.
- Irigylem -mondta a recepciós nő, majd utánuk szólt:
- Az úrnak mondtam...