Váratlan találkozás 10.

Már ott álltam letolt nadrággal a hűvösben. A két nő a polcok között forgolódva válogatott a gazdag eszközkínálatban, én pedig leügyeskedtem magamról a nadrágot. A karjaim a magasban voltak rögzítve és széttárva a falhoz rögzített kereszthez. Próbáltam a fejemet hátra fordítani, hogy megtudjam milyen eszközök körül válogatnak, de nem láttam eléggé hátra. A nyikorgó sportcipős eladó a hátam mögé lépett. Lopva megsimította a seggem.
–Kívánja, hogy kikössem a lábait, Asszonyom?
–Szorosan, hogy ne tudjon ficánkolni! – pontosított Mari. A nő legugolt mögöttem, lenéztem és láttam ahogy mögülem felnéz. Tekintetünk összekapcsolódott miközben kezei a bokám köré fonták a bőrpántokat. Erősen meghúzta a szíjat és felnézett rám. Szigorúan nézett rám. Reménykedőn néztem rá. Aztán átment a másik oldalamra és ott is felbukkant a copfos szőke feje, amint ügyködött, majd ismét felnézett rám, de már vigyorgott, mikor megrángatta a pántokat, nem fogok tudni mozdulni. Sejtettem, hogy most ez a csaj összeválogatta a világ összes fenyítő eszközét a boltból és örülhetek, ha járni fogok tudni, amikor végre elhúzunk innen. Várakoztak. Susmusoltak. Összeszedtem a bátorságom és könyörögni kezdtem.
–Kérem Asszonyom legyen kíméletes. – Odalépett az úrnőm közel. A tarkómban éreztem a leheletét.
–Egy hangot se! – Mondta erélyesen és megfagyott az ereimben a vér. Elképzeltem, ahogy a szemtelen eladó vigyorog elégedetten. – Készülj fel! – oh basszus ez nagyon durva lesz, futott át az agyamon. Előbb a jobb majd szinte egy másodpercen belül a jobb farpofámra csapódott egy-egy vessző. Aztán már jött is a következő. Sziszegtem, próbáltam tűrni összeszorított fogakkal. Hamar leesett, hogy ketten két oldalról csépelik a seggem és esélyem sem volt megszámolni mennyit kaptam. Záporoztak a pálca ütések. Az egyik oldal valami vékonyabb pálca lehetett a másik egy vastagabb kevésbé rugalmas, viszont azt nagyobb erővel vágták a bőrömnek. Remegett a térdem, lángolt a seggem. Már nem is éreztem a hátamon mennyire feszül a bőr, annyira csak az létezett, hogy szinte egy ütemben felváltva náspángolnak. Azt hittem végem. Egy idő után már sikongattam. A jobb oldalról megszólalt az eladó:
–Betömhetem a száját valamivel Asszonyom?
–Igen!
–Úgy visít mint egy csaj..
–Mint, akit baszni visznek.. – ezen jót kacagtak és már landolt is egy kerek biliárdgolyó méretű műanyag szájpecek a fogaim között. Erősen húzta a hajam a csatja a tarkómon. De már nem volt reklamálási lehetőség. Az eladó rámarkolt az égő seggemre és széthúzta a fenekem és nevetett.
–Éppen ahhoz is lenne itt eszköz, hogy megdugjuk.. – mondta elmélázva az eladó és ezen már Mari is nevetett, mert látta hogy rángatom a kötelékeim de mindhiába. Az eladó a hónom alatt előre nézett a férfiasságom felé. – a kis ribit. – és vihogott én pedig elsüllyedtem a szégyentől.
–Már lelankadt? – kérdezte csodálkozva Mari. Odajött. Bedugta a fejét a testem és a gerenda közzé. Éreztem a parfümje illatát. A szemembe nézett. Riadtan néztem rá. Lenézett a farkamra. Vigyorgott. Aztán a szintén előttem lihegő eladóra. – Nem túl acélos..
–Látom már mi otthon a felállás..
–Nos épp ez a lényeg: szükségünk lenne egy kitartó darabra.
–Strapabíró kellene? – riadtan néztem egyikről a másikra. Nem tudtam eldönteni mennyire csak szívatnak és mennyire gondolják komolyan.
–Pontosan.
–És kinek? – Mari csak elvigyorodott. – Áh.. hámmal?
–Persze. – a szőke fej eltűnt mellőlem. Mari rám kacsintott és megsimogatta a fenekem.
–Milyen méret legyen? – hangzott már távolabbról az eladó hangja.
–Az övénél nagyobb. – felelte Mari és együtt pukkadoztak a nevetéstől. Ismét odajöttek, az eladó rám nézett, majd a farkamra. Mutató ujjával megpöccintette.
–Jelen állapotban nem lesz nehéz nagyobbat mutatnom. – A nevezett testrész azonban a helyzet izgalmából fakadóan lassan éledezni kezdett. – Habár.. – mondta és egyet rácsapott a rudamra, amire ijedten összerezdültem, de szerencsére nem volt fájdalmas. Mindketten otthagytak és én pedig a levemben főve hallgathattam alkudozásukat: - Viszont a hám méretére gondoltam..
–Vagy úgy! Az M-es.
–Mit szólna ehhez a darabhoz? – lopva próbáltam forgatni a fejem, hogy lássam mi történik.
–Kényelmesnek tűnik. Megnézném milyen.
–Csak bátran. Itt is felveheti vagy a próbafülkében, ott van szék, tükör, lehet kényelmesebb.
–Jó lesz itt. Csak belelépek.
–Segítek, Asszonyom. - Evett a méreg hogy pont a hátam mögött csinálják, nem láttam szinte semmit sem, pedig tekergettem a fejem, de csak a szemem sarkából, hogy a pántokkal bíbelődnek. -Szerintem tökéletesen simul. Esetleg próbáljon benne gugolni mozogni..
–Kényelmes.
–Gyárilag ez a dildó jár hozzá. De én inkább ezt ajánlanám a figyelmébe. – egyfolytában tekergettem a fejem, hogy minél többet lássak a szemem sarkából. De még el is fordultak hogy tuti ne lássak semmit. Kicsit feszült kezdtem lenni és persze kíváncsi. Reméltem, hogy nem valami elefánt méretűt beszél rá az eladó az Úrnőmre. Bár ezen elgondolkozva nem nagyon kell ráerőltetni a dolgokat. Sőt.
Ajtóra akasztott csengő csilingelése hallatszott távolról. Éreztem, hogy mindenki megmerevedik egy picit. De az eladó hirtelen profin váltott, alkalmazkodott a helyzethez:
-Kérem maradjanak itt, hamarosan visszajövök. Ne aggódjanak. - Azzal kopogó zengő léptekkel elvágtázott a másik helyiség és a bejárat irányába. Ketten maradtunk Úrnőmmel a néma helyiségben. A számban még ott volt a pecek, de meg sem próbáltam beszélni, hegyeztem a fülem, hogy vajon miről megy a diskurzus odakint. Vélhetően Mari is ezt tette, de ő hamarabb engedte el. Pár lépéssel odalépett hozzám, a hátam mögé. Karjaival félig átölelt. Megsimította a mellkasom, a mellszőrömbe túrt körmeivel. Még közelebb lépett és éreztem a ruháját a hátamhoz érni. Biztosan a mellei azok, gondoltam. A csípőjét is hozzám nyomta. Éreztem, hogy a nadrágja fölött ott a hám. Hozzá nyomta a fenekemhez a csípőjét és körözött egyet. Keze lecsúszott a hasamra, majd onnan a csípőmre. Lehelletét a tarkómon éreztem. Erősen magához rántotta a derekam.
-Szeretnéd? Hm.. Ugye szeretnéd? – és mint ha belökné, taszított a csípőjével. Kicsit előre tántorodtam, de megtartott. – Helyes, de elvárom, hogy kérd tőlem. – suttogta. Némán bólintottam. – Ezt választottam magunknak. – mondta és másik kezével elém dugott egy dildót, aminek volt egy kis talprésze. Fekete volt és realisztikusnak mondható, olyan 18 centis forma. A szám a golyó ellenére is, hirtelen úgy éreztem kiszáradt. A szemeim meresztettem a műpéniszre. – Tetszik? – kérdezte bensőségesen, de nem reagáltam. – Vagy nagyobbat szeretnél? –ez gonosz megjegyzés volt ő is tudta, én is, hogy manipulál, de erre ösztönösen reagáltam és serényen ingattam a fejem, hogy nem. – Jól van akkor mert ilyen kis határozatlan vagy mutatok még másik kettőt. – Ez már éreztem hogy játékos incselkedés, de sem mozdulni sem szólni nem tudtam. Hallottam lépteinek kopogását, aztán visszatért. Egy világos, rózsaszín makkú nem vastag, de a korábbinál kicsivel hosszabb darabot lóbált előttem. Hozzádörgölte az arcomhoz. Az orromat pöcögtette vele. – Talán inkább ez jobban tetszik? – hevesen ráztam a fejem. – Na és ez? – következőnek egy akkora nagy fekete lőcsöt emelt elém, hogy annak a feje lehúzta és lekonyult. A markával át sem tudta fogni. Még hevesebben ráztam a fejem. – jól van, nem kell beijedned ennyire. Akkor maradunk ennél. – újból az általa választottat vette elő. Az orromhoz érintette. Értettem, hogy bólogatnom kell. Még ezzel a mérettel járok a legkevésbé rosszul. Megfogta a tarkóm. Cirógatott és a fülemet harapdálta. – Ez nagy lépés lesz. Szeretnék büszke lenni rád, ne okozz csalódást. Ugye nem fogsz? – próbáltam a szájpecken át válaszolni, de csak artikulálatlan magas hangok jöttek ki belőlem. Egy köhintés hallatszott mögöttünk az ajtóból. Visszatért az eladó.
-Sikerült választani? – mondta kimérten. Érezhető volt, hogy a cinkos hangulatnak vége lett, a nő profi eladóvá vállt akárha egy öltönyt árulna egy neves sznob üzletházban.
-Igen! Ezeket kérjük. – felelte lelkesen csengő hangon Mari.
-Nagyszerű. A pultnál elől tudnak fizetni. – már nyoma sem volt az iménti próbálgatós oldala. Úgy érződött mintha kapott volna egy alapos fejmosást. Mari mély lélegzetvételéből hallottam, hogy ez a fordulat nem igazán nyerte el a tetszését és most határozott hangnemre váltott Ő is.
-Kérem segítse le a hámot rólam. – hallottam a neszezésüket, amint visszapakolta az eredeti dobozaiba az eszközöket. – Oldozza el a szolgámat és kísérje utánam. – mondta és hallottam távolodó hangját. Szinte éreztem, ahogy magában pufog és sejtettem, hogy a bosszúja levét én fogom meginni. A nő odalépett hozzám, nem mulasztott el hozzám simulni hátulról és végig simítani a hátam, majd a legugolt és eloldozta a lábaim. Néztem a fejét, a hajában a választékát közben, de most nem nézett fel rám. Szép ívű háta kerek széles csípőben és seggben végződött fentről nézve. Átfutott az agyamon, hogy milyen jól elférne az arcomon vagy épp az ölemben. Ezt követően a csuklóimról is eloldozta a széles bőrpántokat és nagy lánccsörgés közepette visszatette a helyére őket. Ott álltam meztelenül, a farkam elé tettem a tenyerem. Odajött és kicsit távolabb megállva átnyújtotta a ruháim, hogy a kezeimmel ne tudjam takargatni magam. Amint nyúltam a ruhákért kezeink egy percre összeért a szemeink találkoztak aztán az övé rögtön tovább siklott a farkam irányába. Végig néztem rajta. Tőlem kb. 15 centivel volt alacsonyabb, talán pár évvel idősebb volt nálam, nem tudtam eldönteni. Nem volt karcsú, kerek mellein a bimbók felém döftek. Vonzó nő volt szépen le volt barnulva. Egyenként vettem el a ruhákat a kezéből és vettem őket magamra. Egyetlen szó nélkül tartotta őket és nézte ahogy felöltözöm. A végén rá mosolyogtam, de nem viszonozta, így megfordultam és elindultam ki a másik helyiségbe a pulthoz, ahol Mari a pulton ujjaival türelmetlenül dobolva várt. Gyilkos pillantást lövelt felém. Az eladó a pult mögé siklott lenézett az asztalra helyezett eszközökre.
-Mindegyiket csomagolhatom?
-Csak az ostort, hámot és ezt a faszt. – válaszolta kicsit csípősen Mari az ostorra mutatva engem meg sem kérdezve és nem lehetett tudni hirtelen az ezt a faszt kifejezéssel rám utalt vagy az asztalon heverő szilikon borítású dildóra. Az eladó elmosolyodott.
-Elnézést, hogy megzavarták a próbát. – kezdte óvatos hangnemben az eladó, miközben csomagolt vissza a dobozokba.
-Semmi gond. – nyugtatta meg Mari, de éreztem hogy van benne némi feszültség. Az eladó közben befejezte a csomagolást és beütögette a cikkeket a pénztárgépbe.
-35000 Forint lesz. Készpénz vagy kártya? – mindketten felém fordultak.
-Kártya – feleltem megalázottan és közelebb léptem a terminálhoz.
-Köszönöm a vásárlást. Kívánja, hogy kiszállítsam a vásárolt termékeket a címére Asszonyom?
-Nem, köszönöm. Igazán nem fárasztanám ezzel..
-A szolgáltatás ingyenes Budapest területén belül. – próbálkozott tovább az eladó.
-Egyébként a szolgám feladata a cipekedés. – szögezte le Mari. Átvettem a fekete színű jelöletlen táskát és Mari már indulni készült és az ajtó felé fordult, de az eladó még folytatta:
-Morrigan úrnőm volt aki beugrott, mert erre járt a városban, de ma nagyon elfoglalt, sietnie kellett tovább egy találkozóra, ezért nem tudta megvárni Önöket. De üdvözletét küldi és kérte Tőlem hívjam meg Önt és kísérőjét az apartmanjába, hogy egy ital mellett megismerkedhessenek és ha gondolja kipróbálhatnák az új eszközeit. – mondta az eladó és lesütött szemmel alázatosan egy fekete kartonra nyomtatott névjegykártyát nyújtott Mari felé.
-Hmm. – fordult felé Mari és rám nézett. Kiolvastam a tekintetéből, hogy én nyúlok a kártyáért. – Mond meg Morrigan Úrnőnek, hogy köszönöm a meghívást. Igazán váratlanul ért. De nagyon kedves tőle. Az eszközöket jobb szeretem én használni először a szolgámon. – egymás szemébe nézett a két nő. A szőke bólintott, de tovább próbálkozott.
-Természetesen biztos vagyok benne, hogy Morrigan Kisasszony a saját eszközeit is szívesen az Ön rendelkezésére bocsátja.
-Meggondolom. – felelte Mari és a legnagyobb döbbenetem mellett kivonult az üzletből én pedig egy viszlátot morogva követtem.
Folyt. köv.