A mindene sárga srác története (1)

A két ünnep között, még az évvége előtt el kellett kezdenem az idei második fürdőbérletet is, hogy mg ideinek számítson akkor is, ha zömét már csak jövő év elején fogom tudni január-februárban lejárni. Igaz, ilyenkor még, vagy már nincsenek kezelések, már mint, sem iszapkezelés, sem súlyfürdő, de sebaj orvosi masszázs s medencefürdő elérhető.
Eléggé sokan voltak, de szerencsémre a mai napra már elővételben megvettem és karomon volt a proxi órám, így nem kellett várakoznom, mint a sok vendégnek a pénztárak előtt, mehettem azonnal be. Nem sokkal előttem ment be egy fiatalokból álló csoport is, voltak vagy egy tucatnyian, s bár nem jól hallottam őket, de németnek tűnt fel a beszédjük. Főleg azért is németnek néztem őket, mert eléggé hangosak voltak, mint szoktak a németek lenni. Vegyesen voltak fiúk-lányok s a sok fiatalos, maiakra jellemző divatholmi között feltűnt, hogy az egyik fiú, bár farmerben volt, de az márkás darab volt világoskék színű, ugyan csak márkás póló volt rajta szolid mintával, és karácsonyi mintás pulóvert viselt,ami alapvetően sötétkék alapú volt és mindehhez, feltűnően egy erősen sárga színű sportcipőt viselt.
(Remélem az alsógatyája, s ha van, alsóinge is kikiri sárga színű, mint ahogyan a fürdőgatyója is csak ilyen színű lehet. – gondoltam) Utánuk mentem a közös, emeleti öltözőbe, bár én általában a földszinti férfi öltözőben szoktam átvedleni fürdőruhára, mert ott nagyobbak voltak a szekrények, mint fent az emeleten.
Sokan voltak fent, alig volt szabad szekrény, de szerencsémre találtam magamnak úgy, hogy szekrényszomszédom a korábban kint kinézett német srác lett. Mivel sokan voltunk, így kevésnek bizonyultak a terem végében lévő, átöltöző-vetkőző kabinok, ezért többen is, ott a teremben törülközőt maguk köré tekerve, tolták le a gatyájukat és húzták fel a fürdőgatyát magukra, már mikor így sikerült s nem lett malőr ebből, hogy leesett a törülköző s ott álltak premier-plánban, pucéron a terem közepén.
Szerencsémre mellettem vetkőzött a német srácom is, így jól láthattam, hogy – ahogyan korábban gondoltam, sejtettem – kikiri (kukorica) sárga színű volt, mert volt neki, alsóinge is a pólója alatt, s az már csak természetes volt, nem is csodálkoztam el, hogy a szoros, testére feszülő, szerintem igen vékony, szintetikus anyagú alsógatyója is (boxer szabású) hasonlóan kukorica sárga színben pompázott. Már meg sem lepődtem, mikor egy nagyobb, szintén sárga színű törülközőt vette elő a szatyrából s maga mellé a padra egy hasonló színű sárga sportgatya szabású fürdőruhát tett ki, de azt már megnéztem jobban, mert az is márkás darab volt. Olyan volt, mintha a fürdő-spotnadrágban lett volna egy márkás alsónadrág, aminek a derékrésze kilátszott a fürdőgatya anyaga alól s jól látszott a márkajelzése is.
Körülnézett, majd mások után ő is maga köré tekerte a sárga színű nagyobb fürdőlepedőjét és benyúlva a törülközőjébe letolta az alsógatyáját. De, de gondolom túl szoros volt az. Tapadt a testre s így nem csak a gatya tolódott, ha nehezen is le, belül, hanem az ujjaival a sárga törülközőt is letolta magáról, a derekáról és hiába kapott már utána, ott állt anyaszült meztelenül a pad mellett, míg csak gyorsan le nem hajolt a törülközőéért, de akkor meg a hirtelen mozdulattól s a mély lehajlástól beverte a fejét a padba, mellettem. (Sokszoros pech!)
Végre sikerült elérnie a földre esett törülközőjét, fel is kapta azt, majd mégsem tekerte maga köré, hanem előbb felvette, húzta a fürdőruciját magára és a törülközőt hanyagul a vállára vetve, bezárta a szekrényét, amiben segítenem kellett neki, mert elsőre nem sikerül, s elindult ki az emeleti öltözőből, hátrafelé, a lépcsőhöz, ami levezet a wellnesz részleghez.
Én is iparkodtam utána.
Még láttam, hogy lemegy a pincébe a lépcsőn, majd egy időre szem elől tévesztettem, bár magam is iparkodtam nagyon a nyomában maradni. Végre beértünk a wellnesz részleg nagy előterébe, de ott felújítás alatt volt a fürdő-toalett rész, ezért a lift mellett felment a félemeletre – ezt láttam már - s az ottani férfi fürdőbe ment be.
Nosza, rajta, mentem utána, de a félemeletről belépve a zuhanyelőterébe, mind a két, onnan nyíló ajtó be volt csukva s látszólag sehol senki, még zaj sem hallatszott semerről. Kicsit vacilláltam, majd lekaptam a saját, világoskék fürdőrucimat, sportnadrágomat s úgy pőrén, kezemben a samponommal léptem be a zuhanyba, de ott sem volt senki. Igaz a négy tusoló utáni ajtó itt is be volt csukva, mert onnan nyílt a WC. Így odaléptem és és lendületesen feltéptem az ajtót, mint akinek nagyon sürgős.
Nyertem.
Ott ült a WC deszkán s ijedtében felpattant arról, amikor feltépve az ajtót beléptem. Látszólag zavarba jöttem, visszaléptem, becsuktam magam után az ajtót, bent hagyva őt.
A legelső zuhanyrózsa aláálltam, megengedtem a vizet, beállítottam a hőfokát és csurgattam magamra. Párperc múlva kilépett a német srác a WC-ből s mutatta szabad már. Nem volt rajta semmi, a sárga gatyáját a kezében hozta s velünk szembeni falon lévő akasztóra felakasztotta s beállt a második zuhany alá és ő is beállította a víz hőmérsékletét.
Én direchte nyitva hagytam az ajtót, ahogyan berohantam a WC-be s úgy álltam oda a WC-kagyló elé, hogy jól lássa az aranyesőmet, amivel bőven megöntöztem a csészét.
Arra is jól számítottam, hogy nem hagyja ki a lehetőséget, s a zuhany alatt úgy helyezkedik, hogy odaláthasson rám. Jól megnézett, mondhatnám alaposan végig stírőlt. Közben a keze, önkéntelenül a saját farkát fogta meg s húzogatni kezdte azon a bőrt.
Én meg a végzés után úgy jöttem ki onnan, hogy a zuhanyrózsák felé fordulva mentem el előtte, s kicsit megbillenve odaérintettem a már lassan duzzadó, merevedő farkamat a maga előtt tartott és a saját farkával foglalkozó kezéhez. Én bocsánatot rebegtem,s összemosolyogtunk mind a ketten.
Majd elővettem a samponomat s alapos adagot engedve a markomba, azt a hajamra kentem s felhabosítottam. Majd a felesleget lesöpörtem a hajamról s most a kissé széttett lábaim köz, a fan szőrzetemre kentem, ott habosítottam fel és miközben ezt tettem magam is, kézimunkáztam a farkamon.
Természetes oldalpillantásokkal ezt is végigkövette, nézte, majd kis hezitálás után felém s elém nyújtotta a markát mutatva, hogy kér ő is a samponomból. Szívesen adtam, majd felajánlottam, hogy megmosom a hátát is. A német szómra kicsit meglepődött, de nem sokat tétovázott, már előrébb is lépett s nekem hátat fordított, hogy rá tudjam kenni a sampont.
Persze nem csak a hátára kentem a tenyeremben lévő samponból, hanem a végén a maradékot, elkentem a szép, szőrös s kívánatosan domborodó zsemléi aljára, majd mivel nem húzódott el, így merészebben a vágatában is elhúztam a tenyereimet, majd ujjammal kitapogatva az ánuszát, azt is körbecirógattam – s mivel még mindig nem ellenkezett – tovább vezetve, egy ujjammal megujjaztam őt.
Megrázkódott a teste, halkan felsóhajtott, nyögdécselt egy sort s mikor ki akartam húzni az ujjamat, odafogott hátul, és nem engedte, sőt tovább fogva a csuklómat, maga tolta rá a testét a benne lévő ujjamra. Párszor hintázott a testével, majd a másik kezével, ami szabad volt, mert már nem kézimunkázott a saját farkán, hátul keresgélt, míg rá nem akadt a merev farkamra. Megfogta, nem engedte azt el, de a másik kezével elengedte a másik kezem csuklóját, kihúzta azt a kezemet, ujjamat az ánuszából s helyébe bevezette a merev farkamat, a testét hátrafelé mozgatva csúszott arra rá. Mikor érezte, hogy teljesen benne vagyok, újra hintázni kezdett a testével előre-hátra, s aprókat sikkantott, nyögött mellé az élvezetétől.
Jó ideig jártam így ki-be benne, közben kavart is egy sort a fenekével a farkamon, míg nem halkan megszólalt:
- Nagyon jó, csináld csak, de kérlek, ne menj el bennem! – hallottam.
- Nem, vigyázni fogok s időben kihúzom belőled. – nyugtattam meg.
Így is lett. Mikor éreztem, hogy ellövellek, akkor kirántottam a farkamat belőle és a hátára lövelltem az adagomat, de közben még korábban előrenyúltam s én ragadtam meg a szintén maga által megmerevített farkát s kézimunkázni kezdtem azon.
Nem sokkal az után, hogy n ellőttem a „puskaporomat” ő is megrándult s kilövellt. Többször is.
Majd már csak lezuhanyoztunk, megtörölköztünk s felhúzva a fürdőrucinkat, ki- ki ment dolgára.
(vége)
azt gondoltam itt vége van akkor, mikor ezt írtam, de nem, lett folytatása!