Címzetes kaland

A lány otthagyta a Vándort, látszólag úgy tűnt mert mikor megébredt a férfi nem érzékelt mást csak puszta csendet, ám hirtelen egy Tücsök szól a tűzhelyen és ennek hatására teljes erejéből letépi magáról a köteleket. Gondolván, hogy amit korábban elkövetett Bűn és bűnhődés ne járjon érte, otthagyta a lányt a lakását de az egész országot is. Útnak indult újfent hazájaba Édentől keletre, már ha lehet így nevezni Galliát. Mikor a Franciaországot elválasztó svájci határhoz ért már fáradt volt és úgy döntött lassan pihenni kellene. Mire szállást talált már leszállt a Külvárosi éj arra a kis városkára amit A varázshegy más néven Alpok vett körül és mivel Az út idáig hosszú volt az első szimpatikus hüttében szobát vett ki magának. Így keletkezett ez a Történet a rongyos hegyekből.
Miután elkérte a szoba kulcsát, felment az emeletre a lába alatt ropogott a régi falépcső és az ajtó zárát nyitó öreg vas kulcs elfordítása után az ajtó kinyílt. Nyikorgása az A hang és a téboly amit kísérteties nesze okozott riadalommal és furcsa lidérces hangulattal töltötte meg a levegőt. Amit A patkányok a falban és szüntelen kaparásuk, futkosásuk csak jobban erősített. Hirtelen bőgő tehenekre lett figyelmes majd A pusztai farkas erős velumenű vonyítása borzolta kedélyét, amit az ablakon kinéző a sötétben az állat rikító zöld szemébe néző Utas és Holdvilág fénye ingerelt ilyen félelmetesen nagyra. Úgy érezte egy kész Állatfarm veszi körül. Lemenet a bárhoz árnyak suhantak el körültte, ám odalent még nagyobb kálvária fogadta. A bárban jelenlévők visszataszító ocsmány lények voltak a központi asztalnál ülő filiszter társaság még a legazonosulhatóbb egylet volt lévén, hogy emberek, nem áttetsző kocsonyás állagú rémek, mint amik emberket utánozván éppen a pultnál kérnek sűrű,hájas, ocsmányul folyó italt szürke zavaros habbal a tetején amit egy kétmázsás zsíroshajú, tekintet nélküli gépies nő szolgált fel. Bárcsak a fogadó másik sarkában a kandalló égő tüze mellett kuncogó Ördögök is gépies ártatlan lények lettek volna. De szüntelenül élesen szúrósan nézték az újonnan érkező alakot démoni nevetés és a gonosz színtiszta megnyílvánulásával a szemükben, az őket észrevevő sokkolt, zaklatott vendég éppen rájuk pillantva furcsa belülről jövő vibráló hangra lett figyelmes és szemei előtt mintha egy villám robbant volna fel, fényes, fehér, vakító villanás volt. Szemeit kinyitva ezután az ágyban találta magát a szobában. Nemtudta mi történt és hogyan lehetséges ez, Elektronikus álmok vagy egy másik valóság volt? Minden esetre visszatért Onnan túlról és a feszélyező állati hangokat kellemes Csend váltotta fel. Nem szólt már A farkasok dala. Ebben a labilis meg nem értett tanácstalan állapotban másra sem vágyott a Vándor mint sem inni egyet ami lenyugtatja és oldja feszültségét, tehát így is tett és lement. A bár nem volt tele lidérces szörnyel, undorító lényekkel se bugris alakokkal. Helyette modoros, előkelő emberek beszélgettek, a tűz mellett két pipázó férfi a fotelben ülve magasztos töprengéseket folytatott és a legjobb, a pult mögött egy csodálatosan szép pirospozsgás arcú Nő babrált tétován dús hajkoronájában amíg a vendégek épp fogyasztották italukat. Ekkor pillantották meg egymást, tekintetük találkozása izzó szikrázó szenvedélyt árasztott, mindkettejük szemében látszott a Ragyogás. Valójában sokkal több annál, bájos buja tűz és ártatlan gyermeteg szégyellőség keveréke volt kiolvasható a Nőből, erős nyers vágy a Férfi szemében. A Nő törékenyebb alkatú de sportos volt,kerek keblei finoman kilátszottak a blúzból a piros konyharuha ráfeszült kecses testére, mozdulatai kimértek, elegánsak, nőiesek voltak. Odament hát a férfi magabiztos léptekkel hozzá.
Jó estét, mit adhatok?
A férfi elmosolyodott sokkal többre vágyott egy italnál de nem akart egyből udvariatlan ajánlatokat tenni, így hát azt felelte:
Egy hordó amontillado-t!
Az első meglepettséget nevetés váltotta fel, kissé telt ajkai gyönyörű mosolyara húzodtak ami elvarázsolta a Férfit.
Unicum hiányában Jaiger-t kért almabor kíséretében. Leült egy számára szimpatikus helyen, a tér egy kiesőbb sarkába, mikor lerakta az italát a pincérnő kissé kebleivel behajolt az arca elé amivel a Férfi elvesztette kapcsolatát a valósággal és állatias ösztönei peregtek szemei előtt, míg meg nem látta a tőle távolodó feszes fenekét kissé rázó nőt a pult előtt vissza nézve reá sejtelmesen mosolyogni, mintha tudna valamit. Az utas gyorsan felhajtotta italait majd kiment a hátsó ajtón a teraszra élvezni a látványt amit ez a szép helyen fekvő vendéglő nyújt. Menet közben az ajtón kilépve A fekete macska majd frászt hozott rá gyors rohanásával amit minden bizonnyal A gyümölcskertész zajos léptei okoztak. Míg közeledett a szemben lévő domboldal lejtőjén felfelé jövet, a Vándor azon töprengett vajon ez a szép gyümölcs ültetvény, hogy terem ezen a hideg hegyi vidéken és arra jutott, hogy biztos nehezebben Érik a gyümölcs. A kertész nem volt különösen visszataszító de mikor közel ért és beszélni kezdett volt valami misztikus megmagyarázhatatlan kisugárzása és a nyakát körübefonó pánt is érdekesen mutatott.
-Vigyázzon fiatal ember, itt semmi nem az aminek látszik!-mondta majd odébb állt.
Ezt egy váll vonással konstatálta majd befelé indult, hogy ismét igyon egyet mielőtt nyugvóra tér. Ám nem volt olyan egyszerű menet vissza jutni a pulthoz, mintha magába kerítette volna a Hajnali részegség, imbolygott ide oda nagy nehezen a pulthoz ért és rá támaszkodva kérdőn nézett az őt az italán keresztül elkábítő nőre, ki elégedetten mosolygot szemében heves tűz égett. Egyszer csak minden elhomályosult körülötte és egy hangulatos szobában találta magát ízléses művészi hangulatú kellemes illatok szálltak a levegőben, a falon groteszk és avantgárd festmények mellett Doria Gray arcképe is helyet kapott. Illatos gyertyák finom füstje lengedezett a félhomályban a hatalmas ruhásszekrény mellett fenyítő eszközök lógtak a falon. A széles, ízléses ágy méretes és több kisebb párnával kellemes összeképet adott a helyiségnek. De arra rájött, hogy itt bizony A gyertyák csonkig égnek.
-Mindjárt jövök kedves, szólt a mellékhelységből lágy de határozott hangon a pultos,majd el is indult felé, végig a szembe nézve.
-Ülj le kérlek, mondta. Még nem akarom, hogy megsérülj tette hozzá.
Szóval az a helyzet hogy én raktam az italodba azt a szert amitől ilyen kábán érzed magad. Nyugi pár nap és elmúlik, ártatlan anyag, velem ellentétben-ijesztett rá egy kacsintás kíséretében.
Ahogy néztél rám a bárban szemeidben hatalmas éhséget és vágyat láttam, de csodálatot is. Képes lennél megsemmisítő erővel elbánni velem ebben biztos vagyok, talán az elkövetkező Tajtékos napok alatt sor is kerülhet rá. Viszont először én akarlak birtokba venni. Az ártatlan törékeny lány csak egy álca valójában egy szexbestia vagyok és aktív Úrnő, a kertész valójában évek óta az állandó hűséges szolgám. A bárban csevegő emberek pedig mind egytől egyig bdsm rajongó és fétiseiknek elő polgárok.
Gyere feküdj el az ágyon, ha rossz vagy és mocorogsz szépen le is kötözlek.
A vándor még a tudatánál volt kellően józanul ahoz, hogy belássa,e csábos dekoratív hölgyel bár más pozícióban gondolta de így is örömére van a játék. Így hát tette amire kérte és a kötelek idézése nyomán, kósza foszlány erejéig, elméjébe villant egy halvány aggodalom sugár.
Nem akart ő lenni Az akasztott idegen-gondolta.
Elméjében olvasva a nő szenvedélyesen,ragyogó szemekkel és mosollyal az arcán így szólt:
Egy játékszer leszel csupán.
...