Szorgalmi feladat

Hideg hangon koppant az asztalon a szandál sarka. A lábbeli keskeny, erotikus kis darab volt, alja nem fedte le viselője talpát, így annak puha, íves boltozata hívogatóan meredt a diákra, aki pont szemben foglalt vele helyet. A hosszú, selymes, keresztbetett lábak akármelyik férfi tekinteté odavonzották volna, Bálintnak azonban ennél is többet jelentett. Már évek óta leste a csinosabb lányok lábait, de ilyen látványban még nem volt része.
Úgy 37-38-as lehet – gondolta. A fentebb pihenő lábfejét a nő spiccbe hajlította, így a srác tökéletesen látta formás kis lábujjait és az őket díszítő sötétlila körömlakkot. Tekintete elkalandozott a vékony bokán, amit egy nonfiguratív, barnás tetoválás díszített száraival egészen lekúszva a kislábujjhoz Majd a hosszú lábakon, a rövidszoknyán, ami kiemelte a feszes fenék domborulatait, az éppen csak kacérkodó blúzon, aminek nyílásán a duzzadó mellpár vonulatai lestek ki, az illatos, vonzó nyakacskán, amit egy egyszerű medál díszített, végül megállapodott a hosszú, egyenes, aranyló haj keretezte érzéki arcon.
Hányadik dolgozatnál tartasz? – kérdezte kedvesen a tanárnő, mikor észrevette, hogy a fiú őt bámulja. A fiú nagy elánnal vetette bele magát megint a munkába, de nemsokára újra a lábikókon pihentette a szemét.
Az angoltanárnő fiatal volt, 26 éves, a srác 17. A nő nemrég házasodott, ez azonban mit sem változtatott szexuális vonzerején, amivel a suli fiú diákjait a bűvkörébe vonta.
A tanár észrevette, hogy segédje szemei megint a lábaira tapadnak. Szerette felhívni magára a figyelmet, a póz, amiben ült az íróasztalnál nem volt éppen megszokottnak mondható. A nő komiszan elmosolyodott.
Ha már a dolgozatokkal úgysem haladsz, megmasszírozhatnád a lábaim, eléggé fájnak. – mondta. A srác nem akart hinni a fülének, hebegett valamit és minden erejét latba vetve, hogy visszafogottnak tűnjön, felállt és odament a csábító lábakhoz, hosszan nézte őket.
Na mire vársz? – kérdezte kedvesen a tanárnő, majd egy laza mozdulattal lerúgta egyik, majd a másik szandálját a földre, ahol nagyot koppantak. A fiú félénken a kezébe vette az egyik lábfejt. A talpak még kissé nedvesek és ragadósak voltak a rátapadt szandáloktól. Legszívesebb a szájába tömte volna a kerek lábujjakat és vadul végigszopogatta volna mindet. A tanárnő persze tudta, hogy mennyire felizgatta őt, de tovább fokozta a dolgot. Megmozgatta lábfejét összeráncolva talpának puha bőrét. A srác egyre bátrabb lett, észrevette, hogy a nő érzékenyebb a talppárna lábujjak alatti részén, és erősebben megnyomta az ujjával. Erre ő egy pillanatra felsikkantott, majd elnevette magát, ujjait megrázta a fiú előtt:
Hékás, ez csikiz! – szólt rá huncut mosollyal. Tanítványa egyre nagyobb átéléssel masszírozta a lábát, ahogy fokozatosan feloldódott. Mindkét lábat a kezébe vette, megtámasztotta finom nyomással a lábfej felől, a talp íves részén pedig hosszan végigment. A nő kéjesen felnyögött az új technikára, egyik lábát pedig lassan, a srác hasán végigsimítva lehúzta dudorodó nadrágjához. A kidomborodó nadrágban lábujjaival megpróbált belemarkolni. A fiú ekkor hatalmasat élvezett a nadrágjába, a gyönyörtől meg kellett, hogy támaszkodjon az asztalban. A tanárnő elégedetten mosolygott rá nyugodt, hívogató, kék szemével.
Ha így folytatod akár egy négyest is összeszedhetsz félévkor – élcelődött.
Legalább egy 5-ös, tanárnő.
Talán, ha meggyőzőbb leszel.
Tudok meggyőző lenni – vigyorodott el a srác és középső ujjának körmével végigkarcolta a selymes, rózsaszín talpat. A nő édes, lágy hangon felkacagott. Nem vergődött vagy csapkodott vagy sikítozott, csak nevetett. Mozdulni azonban képtelen volt. Már a hangja is elég volt ahhoz, hogy a fiú újra kemény legyen. Elkezdte fel-le kapirgálni a kipirosodott, kecses síkságokat. Ez még jobban meglepte a tanárnőt és még hangosabban folytatta a nevetést. Tanítványa már azt hitte idecsődíti az egész sulit, de továbbra is kitartott, ujjait a lábujjak közé túrta. Végül a nő könyörgőre fogta, mire a srác elengedte. Épp időben, mert a másik tanár, akinek a tanárija szintén ebben a szobában volt, belépett. Mindketten ziháltak még, a kollega pedig egy pillanatra furcsán nézett, majd rájuk hagyta. A másik kettő cinkos pillantást vetett egymásra.
Órán találkozunk – mondta kedvesen a tanárnő. A srác ekkor már arra gondolt, hogy fogja lesni az első padból a finom talpakat, ahogy felágaskodnak a szandálból, hogy a nő fel tudja írni a tábla tetejére az óraszámot.