Adok-kapok 1.

Csiklandozás dukált egy gúzsba kötéshez, de az az igazság az, hogy tudtam, hogy ezzel kicsit csalok.Elvileg csak az úrnő által biztosított lehetőségeket lehet volna használni. De hát ki nem csábulna el egy teljesen felszerelt stúdióban egy gúzsba kötött meztelen lány rózsaszín talpától? Ismertelek mint a rossz pénzt. Tudtam, hogy mivel foglak kikergetni a világból pont annyira, hogy nedves legyél.
A pecek és a szemfedő már rajtad volt, a póz viszont nekem nem volt elég. Mellhámot készítettem neked, és lábaid között átvezetett szalaggal kötöttem össze csuklódat a mellhámmal. Direkt selymet választottam erre a célra, hogy nyugodtan ingerelhesd magad, Ezután paskoló került a kezembe. A feneked bánta a szemtelenséged először. Mikor két érett paradicsom árnyalatával vörösebb volt mint a falak, kivettem a szádból a pecket. Hallani akartalak, miközben csiklandozlak. Először csak kicsit ingereltelek, sok-sok ujjazással. Hol ezt kaptam meg, hol azt. Imádtam, hogy nem látod hol járok, majd mint egy ragadozó az ujjam hol a talpaidra csaptak le, hol oldaladba mélyedtek, hol elbújtak barlangodban. Mikor meguntam, ráültem a lábikráidra és kegyetlenül csiklandoztalak. A feneked, a combod, az oldalad, de főleg a talpad nem kerülhette el kegyetlen bosszúmat. Néha ujjal, néha valamilyen eszközzel, néha nyelvvel - azzal az átkos nyelvvel, amelyről olyan gúnyolódva beszéltél - kergettelek az őrület határára. Ez a talpnyalás, ami szerinted szolgának való, hirtelen már szenvedés és kín lett. Mennyire forgandó az élet, nem? Kegyetlen voltam, amennyire megérdemled. Amennyire akartad. Sikoltozva nevettél, hörögve vonaglottál, pont annyi nyugtod volt, hogy újra legyen tüdődben elég levegő a nevetéshez. Majd kicsit pihenni hagytalak, még körülnéztem a stúdióban. Majd levettem a szemedről is a kötést, hogy lássad: hogyan verem el a talpadat egy pálcával. Egy...kettő...három... ma nem kényeztetem a kis lábaidat. Majd máskor jobban megbecsülöd ha hódolok nekik...
Még az égő talpadon járt az eszed, amikor szádba nyomom a péniszem. Nem okoztál csalódást, tudtad, hogy van még onnan, ahonnét a verések jöttek, és most nem akartad kiprovokálni. Nem élveztem el - ennyi tisztesség volt bennem is, ha már te sem élvezhettél el, de hagytam, hogy az előnedvek elkeveredjenek egyre bővebb nyálad tengerével. Kipirulva pihegtél előttem, hátrakötött karoddal a lábad között futó selyemszalagot mozgattad. Kéjesen nyögtél, de hagytalak. Ekkor egy nagy ötletem támadt. A játékot mindig szerettem játszani. Mondom neked, hogy mondj egy számot. Ezt háromszor ismétlem meg. Nem tudod, hogy a számokat különböző módom bekódolom. Az első pl. azt nézi, hogy a szám páros-e. Ha igen, akkor élvezetet fogok okozni, ha páratlan akkor kínt stb. Hallottam, hogy kicsit furának tartod ezt, de ez szíved joga. Nem mondtam, hogy nem vagyok fura.
A melled volt a soros, de a jövőjét még nem láthattad előre. A kötözés így is kiszolgáltatta nekem őket, de ez a hogtied póz nem alkalmas a terveimhez. Szerencsére a megoldásra volt már egy ötletem.
folyt.köv.