Hogyan lettem csicska! 81. rész

Majd Anikó Úrnőm a pórázom végét a lábára helyezte, s ezután próbáltam menni utána be a nappaliba, ami elég nehézkesen ment, mert még mindig nem láttam semmit a nyáltól. Folyt. köv.

Ahogy botorkáltam utána, csak úgy folyt a nyál az arcomról. Majd Anikó Úrnőm direkt rángatta a pórázt is a lábával. Kata Úrnőm meg nem tudom mikor került a hátam mögé, de úgy ráült a hátamra, lóként használva, hogy majdnem összeestem. Majd a lábát az arcom elé tette, és parancsolta, hogy nyaljam közben, mert nem azért hagyta koszosan, hogy úgy maradjon.

Nyaltam, ahogy csak tudtam, nem úgy ahogy láttam, mert nem láttam semmit. Próbáltam a nyelvemmel keresni, hogy hol, merre koszos, és haladtam saroktól egészen a lábujjakig, közben Anikó Úrnőm adta az utasításokat, hogy nagy nyelvvel, szépen lassan, élvezzem ki a pillanatot, hiszen csak erre vagyok jó, ne hozzak rájuk szégyent, hogy még erre sem.

Csináltam, minden férfiasságomat feladva, csináltam és tettem a dolgom. Majd kis szórakozás után, leültek a kanapére vissza, és a talpukkal letörölték a nyálat az arcomról, amit persze utána én „könyörögve“ nyaltam le a talpukról. Egy öröm volt, abban a nyáltengerben úszni. Mondták is, hogy mennyire szépen csinálom. Majd ahogy ezzel végeztünk, hátra kellett feküdnöm, elkezdtek nézni egy filmet és én voltam a lábtartó.

Feküdtem ott, mire Kata Úrnőm egyszer csak elkezdte mondani, hogy izgassam magam kézzel, de nem élvezhetek el. Tudták, hogy egész nap be voltam izgulva, és azt is, hogy ha talp van az orrom alatt, vagy a számon, számban, akkor irgalmatlan hamar eltudok élvezni.

Tehát ezt azért nehéz volt így kivitelezni. Kata Úrnőm hagyott élvezkedni, majd egy pár perc után rámszólt, hogy kezdjem el dugni Anikó Úrnőm lábát, úgy mint a kutyák.

Néztem magam elé, nem tudtam mire is gondolhat pontosan. Vissza is kérdeztem.

Mire adott egy pofont, majd elismételte. Most sem igazán értettem, de nem kellett több pofon, úgyhogy mondom próbálkozok egy kicsit.

Odakúsztam Anikó Úrnőmhöz, majd könyörögve ránéztem és megkérdeztem, hogy meg-e dughatom a lábát, úgy mint a kutyák. Nevettek egy nagyot, majd mondta, hogy csináljam, de a nedvemet lenyalom róla utána. Majd kinyújtotta azokat a csodálatosan hosszú lábait, iszonyatosan szép lába, vádlija volt neki. Majd közelebb kúsztam és a combját összeszorítva, elkezdtem dugni a két vádlija között. Nevetett, mert nagyon szánalmasan néztem ki. Nekem viszont nagyon jól esett, mert közben a kézujjait szopatta velem pluszban. Nem is kellett sok idő, hogy elélvezzek, úgyhogy ahogy megkönnyebbültem, már nyaltam is tisztára Anikó Úrnőm lábát és a padlót. Folyt. köv.