Az én szörnyetegem 1.

-Számold ribanc!
Végig hasalt a bőrfelületen. Kezével végig simított rajta a feje fölött, majd teljesen kinyújtott a karját és ráfogott a kapaszkodóra. Erősen markolta.
Az első ütés a hátát érte, de a derekára is lecsúszott. Ez még égetett. Nem kapcsolta ki magát. Érezte a bőre illatát ahogy végig húzta az orrát a fedetlen vállán. A szemein elhelyezett csipke maszk kissé félrecsúszott ebben a szögben. Az ajkait is hozzáérintette a bőréhez. Nem szólt.
-Azt mondtam, hogy számolj! - kiáltotta a férfi
A cipője súrlódott a kövön, éles hangon mintha egy kis kavicson húzta volna végig a talpát.
-Egy.
Az éles hang abba maradt. Rögtön miután kimondta a szót. Ismét csattanás hangja szólt, de már távolodott. Csak várta a következőt és tudta ha nem mondja ki, megint kizökkentik.
-Kettő.
Majd néhány pillanat múlva érkezett a következő. A bőre édes illatot árasztott. A fájdalom pedig szétterjedt az egész testében, mintha egyszerre ütnék mindenhol.
-Három.
-Ne számold tovább. Figyelj! - szólt a férfi majd az eszközt leejtette a kezéből.
Továbbra sem kelt fel a helyéről. De további utasítás nem érkezett, így a körülötte lévő hangokra figyelt, hátha idő előtt megtudhatja, mi következik. Egy fiókot hallott kihúzódni majd visszaérkezni a helyére. A férfi a fejéhez lépett és megigazított a maszkot. Szépen, óvatosan csinálta. Majd végig simított a meztelen hátán. Érzékeny volt még az ütésektől, bár csak néhány ujjbegyet érzett.
Majd megint egy ismerős hang: gyufa hangját hallotta - a kis sercegő hang hamar abbamaradt. Ismét egy kis csoszogás, majd megint mellette állt a férfi - közel a felsőtestéhez. Nagyon hamar égő érzést érzett a bőrén, a háta közepén. Csak egy pillanat volt, de sokkal fájdalmasabb mint az iménti ütések okozta fájdalom. Amikor a fájdalom csillapodott, érkezett a következő. Felszisszent.
-Shhhh... - hallatszott a néma utasítás.
A férfi végig simított a fájdalom helyén. Majd a válla körül érezte a következőt. Most nem tudott kikapcsolni - túlságosan fájdalmas volt és égett szagot is érzett. Megérezte a viasz jellegzetes illatát is. Úgy döntött tűri még egy kicsit amig tudja. Jó néhány csepp ért még a bőréhez: a másik vállán és a fenekén is. De amikor a térdhajlatokban érezte összerándult és fel akart egyenesedni fekvő helyzetéből. A férfi azonnal odanyúlt és nem hagyta, hogy megforduljon.
-Nem engedtem, hogy megmozdulj.
-Nem akarom... - nem fejezte be a mondatot.
Egy ütést érzett a fenekén. Majd visszahelyezkedett előbbi pozíciójába. Újra a bőrét szimatolta. Az orrával simogatta saját magát. Majd ismét egy ütés a fenekére.
-Ezt akarod? - kérdezte a férfi játékossággal a hangjában.
Nem mozdult csak biccentett és mosolygott. Végig simogatta a hátát, majd végig a hátsóját. Ismét egy ütés, a tenyér amivel simogatták hatalmasat csattant újra a popsin. Megmozgatta kicsit, jobbra majd balra. Élvezte a fenekelést. Ahogy a férfi közelebb lépett, érződött a megkeményedett férfiassága. Hátra nyúlt hogy megtapintsa. Csak épphogy elfordította a csuklóját és pont kézre állt. Benyúlt a nadrágba és már a kezében is volt teljes nagyságában. Finoman mozgatni kezdte a kézfejét a már nedves és merev szerszámon. A férfi nem szólt rá és nem húzódott el. Bár nem kapott külön engedélyt, de úgy érezte ezt kell tennie. Néhány perc után a férfi a fejéhez lépett és a hajába túrt. Ráhúzta a száját a már felajzott férfiasságára. Nem engedte el a kapaszkodókat és a szája is irányítva volt. Élvezte ezt az önként vállalt kiszolgáltatottságot. A kőkemény fasz úgy csúszott a szájában, hogy mi sem volt természetesebb. Semmit nem kellett tennie, csak ügyesen tartania a száját és hasznosnak lenni - hagyni hogy élvezzék. Hamar a szájába ürített a férfi, majd megtörölte ajkain a farkát. Elengedve a sűrű haját felhúzta a sliccét és magára hagyta őt.
Távozóban még adott néhány utasítást:
-Öltözz fel ribanc. Ügyes voltál. Ha megfürödtél várlak a szobámban. Csak harisnya legyen rajtad.
Nem várt választ.

Ő pedig felhúzta a már előre odakészített köntöst és csinos papucsot amiben fürdeni mehetett. A fürdőszobában puha törölköző várta és egy kád gőzölgő habfürdő. Körben hosszú és tömzsi gyertyák. Ledobta magáról a köntöst és elmerült a habokban. Nem kapott időkorlátot, így élvezhette az egyedüllétet és a halvány fényeket. Egy kis édes pezsgő is oda volt készítve a fürdőhöz. Kintről halk zene szólt be, Lesley Gore hangja ellazította és nem gondolt sem ütésekre, sem égetésre - csak ő volt és a gőzölgő víz.

Folytatás következik